Tíz nap múlva kell döntenie Donald Trumpnak arról, hogy felmondja-e, vagy újratárgyalja az Iránnal kötött 2015-ös atomalkut. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint az egyezmény felmondásának „kemény politikai és katonai következményei lesznek”.
Szakértők szerint nem hozott áttörést Donald Trump és Angela Merkel múlt heti tanácskozása. Ezzel kapcsolatban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Este adásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a lehallgatások és más problémák ellenére Obama elnöknek kiváló kapcsolata volt a német kancellárral, de ez mára megváltozott.
A szakértő szerint viszont jelenleg ránézésre jobbak és egyszerűbbek az amerikai-francia kapcsolatok, s úgy tűnik, hogy az eddigi amerikai-német tengelyt egy amerikai-francia tengely váltja fel, amelyben a két elnök közötti rokonszenv is szerepet játszik.
A Washington Post is úgy számolt be a két európai vezető politikus látogatásáról, hogy tiszteletet csak Macron kapott, de Merkel nem.
A francia elnök célja, az eurózónát bővítése és Párizs vezető szerepének biztosítása, de ez a németek pénze nélkül nem megy. A szakértő szerint most a macroni elképzeléseket próbálja a német kancellár puhítani. A két európai vezető berlini csúcstalálkozóján semmiben sem tudtak megállapodni.
Kitért az Egyesült Államok és Németország közötti vitás kérdésekre, mint a védelmi költségek növelésére. Az Egyesült Államok az európai NATO-tagállamok védelmi kiadását a GDP 2 százalékára emelné, míg Angela Merkel 1,3 százalékot tart reálisnak, de a német nagykoalíciós kormányon belül is ellentétek vannak.
„Megint előjött a vitában, hogy az Egyesült Államok védi meg Európát, a védelmi kiadások 74 százalékát adja Washington. Nem túl egyszerű ez a játék, de mindkét fél hangsúlyozza, hogy létfontosságú a transzatlanti kapcsolat számukra.
Nemzetközi vita az iráni atomprogramról
Az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország tizenegy évnyi tárgyalás után 2015-ben állapodott meg Iránnal atomprogramjának szabályozásáról. Az iszlám köztársaság kötelezettséget vállalt nukleáris programja korlátozására, cserébe a vele szemben alkalmazott szankciók feloldásáért – emlékeztetett Nógrádi György.
„Három erőközpont volt a megállapodás ellen. Az amerikai Republikánus Párt, a szunnita világ Szaúd-Arábiával és Izrael. A németek és a franciák közölték, hogy nem lehet változtatni, csak módosítani lehet a szerződésen, míg a jelenlegi amerikai vezetés száz százalékosan felsorakozott Izrael mögött, ez pont a fordítottja, mint ami Obama elnök idején volt” – mondta a szakértő.
Mindkét fél vívja a „helyettesek háborúját” – tette hozzá, ezzel a a biztonságpolitikai szakmában a szíriai háború idején született mondásra utalt, mondván a szíriai nép mellékszereplővé vált a saját polgárháborújában.
„Amikor tíz éve az arab-izraeli ellentétekről beszéltek, akkor ez igaz volt, ma már nem, mert a síita-szunnita ellentét, az orosz-amerikai szembenállás és a szíriai háború teljesen új helyzetet teremtett” – tette hozzá.
Az iráni atomalkut szignáló hat országból Kína, Németország, Oroszország és Franciaország nem akar új szerződést, a brit álláspont nem egyértelmű. Washingtonnak május 12-ig kell dönteni, felmondja-e az egyezményt, és újabb büntetőintézkedéseket léptet-e életbe Iránnal szemben, vagy újratárgyalja az egyezményt, de annak kemény politikai és katonai következményei lesznek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
