A német diplomácia a V4-es csúcs előtt igen ideges volt. Ez korábban nem volt jellemző. Gyakorlatilag minden V4-es fővárosba bementek, és megkérdezték, hogy mi a cél.
Attól féltek, hogy a V4-ek olyan döntést hoznak, mely Angela Merkel német kancellár mozgásterét behatárolják – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.
Hozzátette: a V4-ek rendkívül puha döntést hoztak, miszerint adnak még 30 napot Görögországnak. (…) Azt is látni kell, hogy Merkel népszerűsége a világban nőtt, mert a kurdok, és nagyon sokan mások úgy érzik, ami a kancellár tesz, csodálatos, Európában azonban, ahol a realitásokat látják, rendkívüli mértékben zuhan. Angela Merkel pozíciói Németországban romlanak, nagyon sok vezető saját pártján, a CDU-n belül is elhatárolódik tőle.
A brüsszeli csúcs egyik témája nyilván a migráció kérdésköre lesz, a másik pedig a brit pozíció, hogyan tudják elérni, hogy Nagy-Britannia népszavazás után benn maradjon az unióban – mondta Nógrádi György.
Jelenleg Szíriában már lehetetlen megmondani, ki kivel van. Törökország kőkeményen zsarolja az Európai Uniót, és tudja, hogy ezt megteheti. Görögország nincs abban a helyzetben, hogy megállítsa a görög szigeteknél a migránsokat. Rákényszeríthető erre, de annak az az ára, hogy elengedjék a görög adósság jelentős részét.
A túloldalon viszont a török középhatalmi pozíciókat veszélyezteti a szír polgárháborúnak az az eleme, miszerint a kurdok autonómiát kapnak. A törökök kiegyeztek az iraki kurdokkal, gyűlölik a szíriai kurdokat, át akarnak menni szárazföldi erőkkel, de nem azért, hogy az Iszlám Államot szétverjék, rendszeresen az ottani kurdokat bombázzák, amiért már az amerikai hadvezetés is szót emelt. Törökország tehát egy középhatalmi pozíciót játszik, és mindenkivel, aki a térségben jelen van, szembekerült – szögezte le.
A valóságban a törökök számára az Iszlám Állam a harmadik veszélyforrás, az első a kurdok, a második pedig a szíriai kormány. Itt egy olyan kaotikus helyzet állhat elő, amire joggal mondta Münchenben Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, hogy a harmadik világháború szélére kerültünk, és visszatért a hidegháború. Erre Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azt válaszolta, nem a hidegháború jött vissza, hanem sokkal rosszabb, mert mások a frontok. Mindkettőnek igaza van – jegyezte meg a szakember.
Egy szárazföldi beavatkozásnál a kérdés, hogy közbeavatkozik-e Irán, illetve Oroszország. Ma ott tartunk, hogy egy sok ismeretlenes szír egyenlettel állunk szemben, és Bassár el-Aszad szíriai elnök az ország harmadát uralja, a többi terület az an-Nuszra Fronté, vagyis a felkelő csoportoké. A müncheni biztonságpolitikai tanácskozás előtt született egy fegyverszünet, ide azonban a két legfontosabb szervezet – az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front – képviselőit meg sem hívták – vetette fel.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
