Egyre több nyugati ország engedélyezi, hogy Ukrajna az általuk küldött fegyverekkel Oroszország területére mérjen csapást. Mi változott, milyen következmények várhatók? Nógrádi György biztonságpolitikai elemzőt kérdeztük.
„Egyértelművé vált, hogy Ukrajna a nyugati technika segítségével sem tudja a háborút megnyerni. Az oroszok egy újabb frontot nyitottak Harkivnál, és Kijev arról győzködi a nyugati országokat, engedélyezzék, hogy a térségben orosz területekre mérjenek csapást.
Jelenleg ott tartunk, hogy az amerikai, a francia és a német vezetés engedélyezte, hogy a határ menti orosz katonai bázisokat támadják, a britek arra is engedélyt adtak az ukránoknak, hogy Oroszország mélységi területeire is csapásokat mérjenek.
Az én problémám az, hogy ezzel a világon semmi nem fog megváltozni. Az oroszok újabb támadásokat fognak végrehajtani Ukrajnával szemben” – húzta alá Nógrádi György.
Teljes a káosz a német politikában
A biztonságpolitikai elemző hozzátette, a német belpolitikát is megosztja a kérdés. „Olaf Scolz ugyan engedélyezte, hogy a Németország által küldött fegyverekkel Kijev csapást mérjen a határ menti orosz bázisokra, de elutasítja a Taurus rakéták szállítását Ukrajnának. A Taurus jelenleg Európa egyik, ha nem a legjobb középhatótávolságú fegyverrendszere.
Ott tartunk, hogy a hat nagy német pártból három támogatja, három ellenzi a Taurusok szállítását.
A szociáldemokrata kancellár koalíciós partnerei, a liberálisok és a zöldek támogatják, az ellenzéki CDU-CSU szintén, de a Linke és az AfD határozottan elutasítja a Taurusok küldését. Vagyis teljes a káosz a német a politikában” – hangsúlyozta Nógrádi.
A prágai NATO-csúcs egyértelműen növelte a feszültséget
A feszültség fokozódását ugyanakkor jól mutatják az utóbbi napok hírei – tette hozzá a biztonságpolitikai elemző. „Észtország bejelentette, hogy az orosz magánszemélyek vagyonát átadják Ukrajnának. Ne menjünk bele, hogy nemzetközi jogilag ez lehetetlen. Az Európai Unió csak az orosz vagyon hozadékát hajlandó Ukrajnának biztosítani.
Rendkívül érdekes béketervek vannak – most ott tartunk, hogy a kínaiak el sem mennek a svájci békecsúcsra, ahová az oroszokat meg sem hívták.
Szaúd-Arábia is bejelentette, ha az oroszok nem lesznek ott, akkor ők sem mennek el. Friss hír az is, hogy Törökország nem járul hozzá, hogy a NATO részt vegyen az orosz-ukrán konfliktusban. A prágai NATO-csúcs egyértelműen növelte a feszültséget. A konfliktus sajnos éleződik, a folyamatok sajnos nem a megoldás irányába mutatnak. A fő cél az, hogy a harmadik világháborút el kell kerülni, bármi áron” – húzta alá Nógrádi György.
Manfred Weber visszavezetné a kötelező sorkatonai szolgálatot
„Jelenleg néhány európai országban kötelező a sorkatonai szolgálat: ilyen a három balti állam, a skandináv országok Norvégia kivételével, valamint Ausztria, Ciprus és Görögország. A németeknék ugyan javasolta a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetését Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, de Scholz kancellár ezt csípőből visszautasította” – húzta alá a biztonságpolitikai elemző.
Ukrajnában is kiélezett a helyzet
A helyzet Ukrajnában is kiélezett – szögezte le Nógrádi. „A kijevi vezetés júniustól a villamos energia árát hatvan százalékkal emelte meg. Meglátjuk, hogy a lakosság hogyan fogadja ezt. Ukrajnában létrehozták a 18 nemzeti kisebbség bizottság – benne vannak a magyarok, a szlovákok, de nincsenek benne a helyi kisebbséget zömét kitevő oroszok.
Május 20-án lejárt Zelenszkij elnök mandátuma, az ukrán alkotmány az utódlást nem szabályozza egyértelműen.
A háború idején ugyan nem kell új választást kiírni, de ha lejár az elnök megbízatása, át kell adnia a hatalmat a parlament elnökének. A Zelenszkij pártjából kikerült politikus azonban nem hajlandó átvenni a posztot. Tehát nagyon nézpont dolga, mennyire legitim elnök Zelenszkij. Az oroszok már be is jelentették, a továbbiakban nem fogadják el Zelenszkijt Ukrajna elnökének” – hangsúlyozta Nógrádi György.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
