Úgy tűnik, a kormány a vállalkozókkal fizettetné meg többszörösen az ingyenesnek titulált lakossági kéményseprést. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy novemberben és decemberben tömegesen küldött ki felszólító leveleket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a szolgáltatási területén működő cégeknek. A levelekben furcsa követelés állt: még a tavalyi évben rendeljék meg a hatóságtól a kötelező kéményellenőrzési munkákat. Ez több okból is meglepte a cégeket. Először is az OKF a jogszabályokban megfogalmazottak szerint csak a lakosságnak nyújthatna kéményseprési szolgáltatást.
Másfelől a felszólítás olyan későn került a vállalkozások kezébe, hogy szinte semmi esélyük nem volt arra, hogy még 2016-ban megrendeljék és elvégeztessék az előírt kéménytisztítási szolgáltatásokat – tudtuk meg a Kéményseprők Országos Szakszervezetének az elnökétől. Vámos Csaba elmondta: az is furcsa, hogy miközben a katasztrófavédők az óriási szakemberhiány miatt számos településen az idei évre halasztották a tavalyi évre előírt úgynevezett lakossági sormunkákat (a tüzelő-fűtő berendezések menetrend szerinti ellenőrzését, tisztítását), aközben cégeknek kínálják szolgáltatásaikat. Az OKF levelében az úgynevezett kéményseprési törvényre hivatkozva szólítja fel fűtési rendszereik ellenőriztetésére a cégeket, nem csekély összegért.
20-30 ezer forint kéményenként
A szakember hozzátette: így alaposan ráfizetnek azok a lakástulajdonosok, akik a saját otthonukat jelölték meg cégük székhelyeként. Az ilyen ingatlanokban ugyanis nem ingyenesen végzi el a kéményellenőrzést a hatóság, mint a többi magánlakásban, hanem jelentős díjat számít fel. Hiába lett ugyanis a tavalyi év közepétől ingyenes a lakosság körében a kéményseprés, a cégek esetében ez szabadáras szolgáltatás lett. Emiatt egyes kéménytisztítással foglalkozó társaságok a korábbi árnak akár a tízszeresét, nemritkán 20-30 ezer forintot is elkérnek kéményenként. Így azok, akik a saját lakásukba jelentették be a vállalkozásukat, és korábban megúszták a füstelvezetők ellenőrzését 2000-3000 forintból, ma már több tízezer forintot kénytelenek kifizetni. Abban az esetben pedig, ha egy címre több társaság van bejelentve, valamennyi cégtől be lehet szedni az óriási összegű seprési díjat ugyanarra a kéményre. – Nyilván mindez a rezsicsökkentés jegyében történik – fűzte hozzá az ágazati szakszervezet elnöke.
Érthetetlen az OKF levélküldési akciója
Vámos Csaba úgy gondolja, azért is érthetetlen az OKF levélküldési akciója, mert a szervezetnek a törvényi előírások alapján át kellett volna adnia a cégek listáját tartalmazó adatbázist azoknak a kéményseprő-vállalkozásoknak, amelyek az adott térségben a nem lakossági füstelvezetők ellenőrzésére jogosultak. Ezt azonban az OKF nem tette meg, arra hivatkozva, hogy nincsenek adatai. Így a kéménytisztítási vállalkozásoknak céginformációs szolgáltatóktól kellett megvásárolniuk az ügyfélként szóba kerülhető társaságok listáját. Ezért felmerül a kérdés: ha az OKF-nak mégis megvan a céges adatbázisa, miért nem adta át az adott területen piaci alapon szolgáltatást végző kéményseprőipari vállalkozásoknak? Ha viszont nincs adatbázis, akkor mi alapján küldte ki az OKF a leveleket 2016 végén a vállalkozói ügyfélkörnek? Lapunk a kiküldött levelek kapcsán kérdéseket tett fel az OKF-nek, ám azokra lapzártánkig nem kaptunk választ.
Mint emlékezetes: tavaly júliusig csak azoknak kellett fizetniük a füstelvezetők tisztításért, akiknél valóban elvégezték, és csak akkor kellett leróni a megközelítőleg 1500 forint körüli, hatóságilag megállapított díjat, amikor megtörtént a felülvizsgálat. Manapság viszont valamennyi adófizetőnek pénzébe kerül az „ingyenes” szolgáltatás, még akkor is, ha az adott évben el sem végzik azt az épületben. Ez utóbbi könnyen megeshet, hiszen a kormányzat a gázkémények esetében az évi egyről kétévente egyre mérsékelte a kötelező felülvizsgálatok számát. Ennek ellenére idén is a tavalyihoz hasonló nagyságú összegbe, mintegy 6,5 milliárd forintjába kerül az adózóknak az OKF „ingyenes” kéményellenőrzése. Ez 4,2 millió háztartással számolva hozzávetőleg évi 1500 forint kiadást jelent, még azoknak a családoknak is, amelyeknek nincs is kéményük. Az országban csaknem 650 ezer otthonban, a lakásállomány 15 százalékában van távfűtés, így ezekben az épületekben nincs szükség kéményellenőrzésre. Magyarországon hozzávetőleg ötmillió kémény van.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
