Száz évvel ezelőtt, ezen a napon, 1918. január 8-án terjesztette Woodrow Wilson amerikai elnök a kongresszus elé az I. világháború lezárását követő béketárgyalások vezérelveit, 14 pontba foglalva. Magyarország sorsát a 10. pont vetítette előre, a népek önrendelkezési elvébe burkolva.
Károlyi Mihály és társai árulása következtében Magyarország 1918 novemberében teljesen kiszolgáltatott, önvédelemre képtelen állapotban sodródott. Ám a székely nemzet, jóllehet a végsőkig ragaszkodott Magyarország területi épségének megőrzéséhez, az önrendelkezési jogával élve felkészült akár a Székely Köztársaság megalapítására is. Erről tanúskodik a Székely Nemzeti Tanács 1918. novemberében, még a gyulafehérvári román nemzetgyűlés előtt, Kézdivásárhelyen összesereglett küldöttei határozatának 4. pontja. A határozatokat a wilsoni 14 pont századik évfordulóján alább közzéteszünk.
Hogy miért nem jött mégsem létre Erdély kiszakítása kapcsán a Székely Köztársaság, arra a választ ugyancsak a belmagyar viszonyokban kell keresnünk.
A Székely Nép, 1918. november 16-i száma beszámol arról, hogy a Székely Nemzeti Tanácsnak a még meg nem szállt területekről összesereglett küldöttei a következő határozatokat fogadták el Kézdivásárhelyen:
,,1. A székely nemzet ragaszkodik Magyarország területi épségéhez, a nemzetiségek önkormányzata mellett és fenntartandó államegységhez.
2. Bármely eshetőségre is készen állva már most megállapítja, hogy a székelység jóval a honfoglalás előtt, mint szabad nemzet, itt székelt a Keleti-Kárpátok lábánál, és hazaszerető őseinket mint ilyen fogadta, velük a történelem folyamán testvéri kapcsolatba lépett, azonban sajátos nemzeti egyéniségét, tiszta jogegyenlőségen felépült népuralmi alkotmánytervezetét – úgyszólván végig a ’48-as teljes unióig – híven megőrizte.
3. Ez alapon minden erejéből tiltakozik a magyar egységből való kiszakítás, idegen államtesthez való csatolás gondolata ellen is.
4. Másfél ezer éves léte történelmi jogának birtokában Isten és a nagyvilág ítélőszéke, a békekonferencia előtt ezennel bejelenti igényeit az önrendelkezési jog alkalmazása tárgyában.
5. E tekintetben csatlakozik az Országos Székely Nemzeti Tanácshoz, s felkér minden székelyt, hogy igaz érdekeink megvédelmezésére haladék nélkül egybeseregeljék.”
(Forrás: Mikes Imre – Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1996, 152–153.)
A 14 wilsoni pont kivonatolva:
A titkos diplomácia megszüntetése
A tengeri hajózás szabadsága
A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése
A fegyverkezés csökkentése
A gyarmati igények pártatlan rendezése
A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése
Belgium szuverenitásának helyreállítása
A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása
Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása
Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek autonóm fejlődésének biztosítása
Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése
Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellák megnyitása
Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása
A nemzetek szövetségének létrehozása
A Woodrow Wilson elnök 14 pontja a maga teljességében a Wikipédián is olvasható.
MVSZ Sajtószolgálat
9457/180108
Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a [email protected] címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.
Forrás:egipatrona.hu
Tovább a cikkre »