"Jóllehet közvetlen háborús veszély e térségben napjainkban nincsen, az államközi kapcsolatok békések, ám nincsen az elszakított magyar nemzetrészek sorsát érintő igazi bizalom, megértés, nincs őszinte megbékélés, hiszen megbékélés csak az igazságosság és őszinteség e tájon régen száműzött szellemében lehetséges.
96 esztendeje nincsen igazi magyar nemzeti-népi önrendelkezés, ám van erősen pusztuló őshonos magyarság, van magyarellenesség és magyar reményvesztés a történelmi Magyarországtól elszakított területeken. A megcsonkított ország szívében, Budapesten ma is ott éktelenkedik egy elmúlt véres önkényuralmi rendszer, egy ma már szerencsére nem létező állam, a Szovjetunió országtiprásának, Magyarország meggyalázásának, s egyben a párizsi béke által létrehozott népirtó nemzetközi politikai rendszernek egyetlen rendszerváltozás utáni kormány által sem kifogásolt, katonasír nélküli emlékműve.
E szomorú évforduló figyelmeztetés: feladatunk a magyarság megerősítése, azonosságérzésének és tudatának, önfenntartó képességének, egészséges veszélyérzetének visszaadása. Ennek szellemében elemi követelmény a teljes tartózkodás a jogfosztó trianoni és párizsi békeparancsok bármilyen igazolásától. A jogsérelmek és jogsértő állapotok hosszú sorának tanulságaival megerősítve javasoljuk a társadalmi szervezeteknek és a politikai döntéshozóknak: a jelen helyzet felülvizsgálatát kell szorgalmaznunk az elemi méltányosság és igazságosság jegyében. Javasolnunk kell Kárpát-medencei (tágabban kelet-európai balkáni) nemzetközileg ellenőrzött, nemzetközi bíráskodással megerősített kisebbségvédelmi rendszer létrehozását, az önkormányzatok széles rendszerét, beleértve a területi és személyi elvű önkormányzatokat. Ezen törekvések intézkedési tervbe foglalandók úgy, hogy az autonómiarendszer megakadályozása esetén az utolsó lépés a népi önrendelkezés teljességének érvényesítése. Szükséges a magyarországi külpolitika úgynevezett hármas prioritásának újraértelmezése. A nyugat-európai csatlakozásnak, a szomszéd országokhoz való kiegyensúlyozott kapcsolatoknak, és a határon túlra szakadt nemzetrészek megmaradásának átértelmezése szükséges, oly módon, hogy mindenekfölötti cél a magyar nép és nemzet megmaradása, határokra való tekintet nélkül, s ennek eszköze a külpolitika másik két feladata: az eredményes kapcsolatépítés mind a szomszédos, mind a nyugat-európai és más országokkal" – áll a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának közleményében. A teljes szöveg ide kattintva olvasható.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »