Nicaragua csütörtökön megszakította hosszan tartó diplomáciai kapcsolatait Tajvannal elismerve ezzel a pekingi vezetés egy Kína politikáját.
"A Nicaraguai Köztársaság ma felbontotta kapcsolatait Tajvannal és a továbbiakban nem tart fenn vele semmiféle hivatalos, vagy egyéb viszonyt" – olvasható a managuai külügyminisztérium angol és spanyol nyelven egyaránt közzétett közleményében.
"Kizárólag a Kínai Népköztársaság kormánya hivatott törvényesen képviselni Kínát, és Tajvan elidegeníthetetlen része a kínai állam területének" – olvasható a külügyi tárca állásfoglalásában.
Tajvan gyorsan reagált a történtekre azzal, hogy fájdalmasnak és sajnálatosnak nevezte a döntést. Hozzátette, hogy Daniel Ortega nicaraguai elnök ezzel fittyet hányt a tajvani és a nicaraguai emberek barátságára. "Tajvannak a nemzetközi közösség tagjaként joga van arra, hogy diplomáciai kapcsolatokat ápoljon és építsen ki más országokkal" – szögezte le a tajpeji külügyminisztérium.
Szu Ceng-csang tajvani kormányfő újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy Kína mindent megtesz annak érdekében, hogy elszigetelje Tajvant, de ez nem fog sikerülni. "Azt is látjuk, hogy számos ország, amely osztja a demokrácia és szabadság elveit egyre nagyobb figyelmet szentel Tajvan ügyének és támogatja Tajvant" – tette hozzá.
Caj Jing-ven tajvani elnök péntekre virradóra kijelentette, hogy a sziget a nyomás ellenére sem fog eltántorodni demokratikus értékeinek és szabadságának megőrzésétől. "Minél sikeresebb a tajvani demokrácia, annál erősebb a nemzetközi támogatottság és a nyomás a tekintélyelvű táborból" – hangsúlyozta.
A kínai külügyminisztérium ugyanakkor helyes döntésként üdvözölte Nicaragua és Tajvan diplomáciai kapcsolatainak felbontását. "Ez a helyes döntés, amely megfelel az általános trendnek és a népek törekvéseinek" – olvasható a tárca állásfoglalásában.
A CCTV kínai televízió szerint pekingi vezetés és a nicaraguai kormány képviselői pénteken kezdtek tárgyalásokat Tiencsin városában. A latin-amerikai ország küldöttségében Iván Acosta pénzügyminiszter mellett Ortega két fia is részt vett.
Az amerikai külügyminisztérium elítélte a történteket arra hivatkozva, hogy Ortega kormánya nem képviseli a nicaraguai népet, mert nem választották meg tisztességes választásokon, és döntése ezért nem is tükrözi a nép akaratát.
"Arra biztatjuk a demokratikus intézményeket, átláthatóságot, jogállamiságot és polgáraik gazdasági sikerét támogató országokat, hogy szélesítsék ki együttműködésüket Tajvannal" – mondta Ned Price amerikai külügyi szóvivő.
Az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetre Kína saját területe részeként tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Nicaragua kiválásával Tajvannal már csak 14 állam ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot, legtöbbjük latin-amerikai, illetve karibi ország.
A diplomáciai kapcsolatok felbontása csapást jelent az Egyesült Államok Tajvant érintő külpolitikájára is. A történtek hátterében Washington és Managua közti feszültségek elmérgesedése húzódik meg. A nicaraguai bejelentés napján Washington egyébként szankciókkal sújtotta Nestor Moncada Laut, Ortega elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, akit azzal vádol az amerikai kormány, hogy egy vámcsalási sémát működtet a nicaraguai rezsim tagjainak meggazdagodására.
Ortega a november 7-én tartott voksoláson több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek 39 ellenzéki politikust, köztük hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.
A nemzetközi közösség élesen elítélte a nicaraguai választást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada összehangolt, célzott szankciókat vezetett be Ortega kormányával szemben.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
