A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választást, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna. Az év eleji várakozásokhoz képest alulteljesítő Gyurcsány-koalíció (8,1 százalék), valamint az Európai Parlamentbe újoncként bejutó Tisza Párt (29,69 százalék) és Mi Hazánk Mozgalom (6,76 százalék) EP-eredménye sem a kormányváltásra, sem pedig a kétharmados kormánypárti többség megbontására nem lenne elég, áll a fideszes Nézőpont Intézet közleményében.
Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz-KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyerte volna. Az intézet modellszámítása során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikálták, s abból indultak ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vették. Ezek alapján a Fidesz-KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen pedig 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választást tartottak volna. Ezzel a 2010 óta kormányzó Fidesz az összes mandátum háromnegyedét is megszerezhette volna.
Ezzel szemben az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. A külön listát állító pártok, feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak, az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazatik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná (45 mandátum, az összes mandátum 22 százaléka) a parlamentben, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció (10 mandátum, a mandátumok 5 százaléka) és a Mi Hazánk Mozgalom (8 mandátum, a mandátumok 4 százaléka).
Ezen felül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számoltak, mellyel ha nem számítanának a becslésben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, önállóan nem lett volna esélyük országgyűlési mandátum szerzésére sem.
Módszertan
A Nézőpont Intézet országgyűlési mandátumbecslése az országos egyéni választókerületekre bontott európai parlamenti választási eredmények alapján készült. A számítás csak az európai parlamenti választás belföldi listás eredményeit vette figyelembe, feltételezve, hogy minden listát állító párt mind a 106 egyéni körzetben indít képviselőjelöltet, és hogy a választók nem osztják meg szavazataikat a támogatott pártlista és a támogatott egyéni jelölt jelölő szervezete között. A becslés nem vette figyelembe az európai parlamenti választáson levélben szavazókat, továbbá nem számolt külhoni szavazatokkal.
A fideszes melldöngetés ellenére meglehetősen gyengén szerepeltek
A Fidesz–KDNP még sosem ért el ilyen visszafogott eredményt EP-választáson (az eddigi mélypont a 2004-es 47,4 százalék volt), és bár másfélszer annyi szavazatot szerzett, mint a Tisza Párt, Magyar mozgalmának növekedési sebessége komoly aggodalomra adhat okot a Karmelita kolostorban: újoncként egymaga csaknem olyan eredményt ért el, mint 2022-ben a hatpárti összefogás, amelynek tagjai közül a Jobbik és az LMP országosan 1 százalék alatti eredménnyel semmisült meg, de nem járt jobban az akkori ellenzéki listavezető, Márki-Zay Péter pártja sem (Jakab Péteré pedig már elindulni sem tudott), miként búcsúzni kényszerült az Európai Parlamenttől a 3,7 százalékot gyűjtő Momentum is.
A leginkább még a Mi Hazánk vészelte át a Tisza áradását, a nemzeti radikálisok 6,75 százalékos eredménnyel (még javítva is 2022-höz viszonyítva) magabiztosan jutottak be az EP-be, ahová egy képviselőt küldhetnek, és alig maradtak el a DK vezette baloldali szövetségtől, amely lesújtó, 8,11 százalékos eredményig és két képviselőig jutott, vagyis a Gyurcsány-párt a Momentumhoz hasonlóan két mandátumot bukott el, amíg a Tisza hetet szerzett meg, összegez a 24.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
