Nem vált be a néppártosodás a Jobbiknak – vonja le a következtetést a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzése. 2014 óta nem történt jelentős elmozdulás, a párt a még mindig meghatározó ellenzéki erő kialakításáért, és nem a kormányalakításért küzd. Fontos körülmény, hogy a Jobbik szavazóinak 44 százaléka tartja magát radikálisnak, ezért akár Vona pártelnöksége is veszélybe kerülhet, ha nem tudja időben megállítani a belső széthúzást, és a radikális szavazók lemorzsolódását. Kérdés továbbá, nem válik-e Vona Gábor a 2018-as választások után saját túlzó ígéreteinek áldozatává.
Elemzést készített a Nézőpont Intézet a Jobbikról és Vona Gábor politikájáról, melynek fő következtetése az, hogy 2018-ban véget érhet Vona Gábor pártelnöksége.
A Nézőpont Intézet megállapításai így foglalhatók össze:
- A Vona Gábor vezette Jobbik a 2014-es parlamenti választás óta nem vált kormányváltó erővé, hosszú ideje nem képes egyetlen társadalmi ügyet sem tartósan napirenden tartani és támogatottsága is csupán a 2014-es szinten hullámzik.
- Ebben a helyzetben a párton belüli törésvonalak felerősödtek, egyre több jobbikos kérdőjelezi meg nyilvánosan a „néppártosodás” stratégiájának eredményességét.
- A pártelnök előremenekült és ahelyett, hogy a tisztújító kongresszuson saját politikájának sikertelensége miatt kellene magyarázkodnia, bűnbakokat jelölt meg a leváltandó alelnökök személyében, elterelve ezzel a figyelmet politikai kudarcairól.
- Egyre nagyobb kérdés ugyanakkor, hogy a párttagság meddig bízik Vona Gáborban, aki mostani ígéreteihez hasonlóan már 2014 április 6-a előtt is kormányzásra készült
- Egy hasonló kudarcnak 2018-ban már egyértelműen Vona Gábor lehet az egyedüli személyi felelőse a Jobbikon belül, miután a pártszabályok módosításával végleg kiszorítja az elnökségből belső ellenzékét.
Az eredményt nem, a felelőst már ismerjük
Vona Gábor lehet egy 2018-as választási kudarc egyszemélyi felelőse – írja elemzésében a Nézőpont Intézet. A dokumentumban az áll, Vona többször is világossá tette, a néppártosodást kritizálóknak új pártelnököt kell keresniük. A néppártosodás kérdése ugyanakkor felszínre hozta azokat a párton belüli törésvonalakat, amelyeket eddig sikerrel leplezett el a vezetés. A Nézőpont Intézet már egy 2010-es elemzésében arra utalt, hogy a konfliktusok középpontjában Novák Előd személye áll.
A 2016-os tisztújító kongresszus előtt Vona Gábor megelőzve a belső ellenzék fellépését, elkezdte az érintettek kiszorítását a pártvezetésből. A párt alapszabályzata, és választási szabályzata lehetőséget teremtette arra, hogy a pártelnök a hozzá lojális tagokból válogathasson tagokat a vezetői gárdába. Az elemzés szerint „a jövőben Vona Gábor szinte kontroll nélkül vezetheti pártját. E döntésével ugyanakkor azt is vállalta a pártelnök, hogy egy várható 2018-as választási kudarc után ő lesz az egyszemélyi felelős a párton belül”.
A számok nem igazolják a néppártosodás sikerét
A Nézőpont Intézet elemzésében felidézi, a Jobbik képviselői a 2010-es parlamenti választást követően még a parlamenti helyek 12,2 százalékát birtokolták, ugyanakkor a 2014-es voksolást követően a mandátumoknak már csak 11,6 százalékával bírtak. Vona Gábor a választást megelőzően még arról beszélt, „a Jobbik felkészült a kormányzásra”, mégsem sikerült a beígért átütő sikert elérni.
Hozzáteszik, bár 2015 első felében a párt ugyan növelni tudta táborát – tavaly áprilisban már a 17 százalékot is elérve –, az év második felére ismét tartósan a 2014-es szintre ragadt be támogatottságuk. Jelenleg a tavalyi év végén meginduló gyengülésnek köszönhetően a párt nem a kormánypárt kihívója lesz, hanem továbbra is a baloldali blokkal verseng egy erősebb ellenzéki erőtér kialakításáért. Az elemzés hozzáteszi, a baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) tábor jelenleg együttesen támogatottabb, mint a Jobbik. A radikális párt tavaly csupán két hónap erejéig tudta megelőzni az eleve válságban lévő baloldali tömböt.
A Jobbik táborának majdnem fele radikális
A Jobbik pozícióját gyengítheti, hogy a radikálisnak nevezett belső ellenzék kiszorításával a pártot támogatók egy része is elbizonytalanodott. A Jobbik szavazótáborának 44 százaléka, azaz majdnem fele tartja magát radikálisnak, emiatt az elemzés szerint 2018-ban akár véget is érhet Vona Gábor pártelnöksége. Vagy a párton belüli konfliktusok, vagy a jelentős radikális támogatók lemorzsolódása fog gondot okozni.
A Nézőpont Intézet elemzésében hozzáteszi, jelenleg a Jobbik számára nem az új szimpatizánsok megszólítása az elsődleges feladat, hanem a még a Jobbikot támogató, magukat radikálisnak nevező és jelentős tábort alkotó szavazók megtartása. Ugyanakkor a belső viták elhúzódásával, a tisztújító kongresszus esetleges vitáival a párt központi kommunikációja háttérbe szorulhat.
Nem engedik szóhoz jutni Vonát
Az elemzés kitért arra, hogy míg 2015 tavaszán a Jobbik sikeres időközi választási sikere uralta a médiát, a párt véleményformáló, tematizáló képessége azonban fokozatosan megszűnt. A pártvezetés bár érzékelte ezt a problémát, a közbeszéd tematizálására tett kísérletek rendre elbuktak. Ilyenek voltak a férfiak korkedvezményes nyugdíjáról szóló népszavazási kezdeményezések, vagy a korrupcióval és az állami földek értékesítésével kapcsolatos felvetések, utóbbi témákban ráadásul osztoznia is kellett más ellenzéki pártokkal. Az elemzés hangsúlyozza, más európai radikális pártokhoz képest a Jobbiknak nem nyílt tér kihasználni az illegális bevándorlásban rejlő lehetőségeket sem, mivel a témát a Fidesz uralta.
A Nézőpont Intézet elemzése ugyanakkor megjegyzi, a 2016. első negyedévének esti hírműsorait vizsgáló elemzéseikből az látszik, hogy a vezető csatornák hírműsoraiban a szocialista pártelnök magasan vezette a legtöbbször saját hangon megszólaló ellenzéki politikusok listáját, addig Vona Gábor háttérbe szorult és ellentétben az azt megelőző időszakkal – amikor még ő vezette az ellenzéki politikusok megszólalási listáját – a PM kivételével ma már az összes ellenzéki párt vezetője megelőzte a Jobbik elnökét e téren.
Vona túl sokszor túl sokat ígért?
Az elemzés végkövetkeztetései szerint a Jobbik számára a 2018-ban a választási győzelem és az önálló kormány alakításának lehetősége nem reális célkitűzés. Vona Gábor viszont a 2018-as választás sorsdöntő lesz, hiszen hasonlóan 2014-hez, ismét azzal kampányol és azért kér bizalmat párton belül, hogy önálló győzelemre vihesse pártját. Ennek a realitása ugyanakkor csekély, a Jobbik reálisan a parlamenti mandátumarányának növekedésében bízhat.
A Nézpont Intézet szerint fontos kérdés, hogy a választási győzelemmel hitegetett párttagság számára egy újbóli választási kudarc mennyire bizonyul elegendőnek és továbbra is hivatalban tartják-e az akkor már több országos választást elvesztő pártelnököt. Mindenesetre Vona Gábor már előrevetítette, hogy döntését átgondolta és „mind a kongresszuson, mind 2018-ban vállalja érte a felelősséget”.
(Pesti Srácok nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
