A BAC Consulting nevű, Budapesten bejegyzett vállalkozást valójában izraeliek alapították legalább két másik fedőcéggel egyidőben, csak azért, hogy elrejtsék a robbanó csipogók valódi előállítóit: izraeli hírszerző tiszteket. Ez derül ki abból a New York Times-cikkből, amelyet egy tucat izraeli hírszerző által elmondottak alapján írtak meg, és ami eddig nem ismert részletességgel mutatja be, hogyan kerültek robbanóanyaggal ellátott csipogók a Hezbollah nevű szervezet tagjainak zsebébe.
A névtelenül megszólaló izraeli titkosszolgák bizonyos büszkeséggel számolnak be arról, hogy már azelőtt volt egy tervük csipogógyártó cégek létrehozására, hogy a Hezbollah vezetője a mobiltelefonok mellőzését rendelte volna el a szervezet tagjai számára.Ennek a tervnek lett része a "magyar" BAC Consulting nevű kft. is. Ez valójában ez az izraeli titkosszolgálat fedőcége volt – mondják.
Arra ügyeltek, hogy a BAC hétköznapi ügyfeleket is kiszolgált, akik számára hétköznapi csipogókat gyártott. De az egyetlen igazán fontos ügyfele a Hezbollah volt, akiknek nem hétköznapi csipogókat szállított le. Külön gyártották le őket, és az akkumulátoraikba rejtették a PETN nevű robbanóanyagot, majd 2022 nyarától elkezdték őket leszállítani Libanonba.
Atomtudós környezetgazdálkodó politológus a libanoni robbanó csipogók magyar "beszállítója"
Ha a BAC Consultingról akarunk többet megtudni, nehéz dolgunk van. Az Opten szerint a céget 2022 májusában alapították. Így tehát két évre visszamenően lehet megnézni a vállalkozás adatait, és az alapján elsőre nem is annyira fura. Mindkét évben 200 millió forint körüli nettó árbevétele volt, ami nem egy nemzetközi kereskedésre, inkább egy vidéki kisbolt forgalmára utal, de még ehhez a teljesítményhez mérve is meglepő az egyetlen egy tulajdonos és az, hogy semmi nem utal alkalmazottakra. Ez az egyetlen ember a vállalkozásban egy bizonyos Bársony-Arcidiacono Cristiana, aki egy újpesti címre van bejelentve. Ő egyedül az NBC-nek szólalt eddig meg, nekik azt mondta,"Nem én gyártom a csipogókat. Én csak a közvetítő vagyok. Azt hiszem, félreértették a dolgot."
Az akkor nem derült ki, hogy kinek közvetített és mire. A Telex szerint egy szófiai székhelyű bolgár cég lehetett a valódi gyártó.
A LinkedIn-en közzétett önéletrajza szerint Arcidaicono-Bársony 1997 és 2001 között a Cataniai Egyetemen tanult fizikát és környezetfizikát. Az azóta elérhetetlenné vált céges honlapon közzétett másik önéletrajz szerint viszont már három évvel korábban, 1994-ben megkezdte a tanulmányait. 2006-ban szerzett PhD fokozatot fizikából. A 2000-es években még tudományos pályára készülhetett, hiszen 2003 és 2009 összesen nyolc olyan nemzetközi publikációja jelent meg, amit a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete is jegyzett. Ezután a londoni School of Oriental and African Studies-on tanult környezetgazdálkodást (2009-2014), majd 2015 és 2017 között politikatudományból szerzett diplomát a London School of Economicson.
A BAC Consultingról közzétett egy prospektust, amiben Cristina Arcidaicono-Bársony többek között azt állítja, hogy egy líbiai projektben dolgozott a holland külügyminisztériumnak, valamint részt vett a brit kormány ghánai és a kongói programjaiban is, és írt elemzéseket is az UNESCO Kormányközi Hidrológiai Programjának (IHP) és az Európai Bizottság szakértője is volt a dokumentum szerint. A prospektusban gyakran olyan projektekre utal, amik még a magyarországi cég 2022-es megalapítása előtt lezajlottak. Ugyanakkor maga a bemutatkozó dokumentum meglehetősen hevenyészettnek tűnik, sokszor a saját cége nevét BAC helyett CAB-nak írja. Ebben a prospektusban a BAC székhelye még a Rákóczi úton van jelölve, nem Zuglóban, még korábban pedig egy Galamb utcai cím tűnik fel. És ami még furább: a dokumentum 2021-as, tehát azelőtt született, hogy a Magyarországon bejegyzett BAC Consulting eleve létre jött volna.
A LinkedIn-en azt írja, 2019 óta, a már nem elérhető önéletrajzában ezzel szemben azt, hogy 2016 óta vezeti a BAC Consultingot. Számos helyen megemlíti a cég nemzetközi kapcsolatait, ám sehol nem említi a tajvani partnert, aki az ő cégét jelölte meg a csipogók gyártójaként. Eljutott azonban pár levél a 444-hez, amelyet a LinkedInen küldött olyan embereknek, akiknek valamiféle együttműködést kínált. Ezekben a levelekben semmi nem utal arra, hogy elektronikus eszközöket exportálna bárhova a világon, írja a lap.
Az állami és uniós felelősséget abban, hogy egy magyar cég is érintett abban a kereskedelmi műveletben, ami a támadáshoz vezetett, a hivatalos szervek elhárítják. Kovács Zoltán azt mondta, a csipogók sosem jártak Magyarországon, egyébiránt pedig vállalkozási szabadság van, így semmi közük a hatóságoknak ennek a cégnek az ügyeihez. Az Európai Bizottság pedig azt mondja, vizsgálja, külsős szerződőként valóban volt-e köze a magyar nőnek a Bizottság valamely szervezetéhez.
Korábban írtuk:
– Hazánkban gyárthatták és módosíthatták a libanoni zsidó terrorakcióhoz használt csipogókat
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
