Netanjáhut nem szabad disznófejjel ábrázolni – de horogkereszttel sem, mert a megtorlás NER-kompatibilis lesz

Netanjáhut nem szabad disznófejjel ábrázolni – de horogkereszttel sem, mert a megtorlás NER-kompatibilis lesz

Izraelben a karikaturisták zsidókat büntetlenül nem ábrázolhatnak disznófejjel, mert ez antiszemitizmusnak számít. Szintén antiszemita cselekedet az, ha a legújabb zsidó fajvédelmi törvényt kezdeményező, támogató Binjámin Netanjáhu kezeit-lábait horogkereszt alakjában jelenítik meg. A norvég Dagbladet című lap ezt tette, ezért az ottani zsidók és az izraeli nagykövet az újságtól máris követelik a bocsánatkérést – egyelőre azonban eredménytelenül. Izraelben csak disznófejjel ábrázolták Bibit, ám a karikaturistát már ki is rúgták – írja a Jiszráél Há-Jóm (Izrael Ma) című újság.

Jan-Erik Smilden, a norvég Dagbladet (magyarul: Napilap) című újságban három nappal ezelőtt hírmagyarázatot írt a legújabb zsidó fajvédelmi törvényhez, amely meghatározza nemzet és a nemzetállam fogalmát. A törvény megszavazása előtt és után Izraelben is sokan tiltakoztak – zsidók és nem zsidók egyaránt -, szóban, írásban összehasonlították a történelemben a korábbi, hasonló indíttatású és tartalmú törvényekkel. A Dagbladet, a skandináv ország harmadik legolvasottabb újságjának „antiszemita” karikaturistája, Finn Graff, illusztrációként a fajvédelmi törvényt kezdeményező Bibit a kezét-lábát horogkeresztet alkotva ábrázolta, miközben a szvasztika egyik ökölben végződő szára balegyenessel kiüti a jellegzetes drúz bajuszt, kerek, fehér, felül lapos fejfedőt viselő drúz atyafit. Ja, és a drúzt kiütő kar alá angolul azt is odaírták, hogy „csak fehéreknek”.

A Dagbladet karikatúrájának jobb megértéséhez tudni kell, hogy a drúzok, pontosabban a drúz vallás a Kr. u. 11. században, Egyiptom földjén szakadt ki az iszlám sí’ita-iszmá’ílita irányzatából. A Közel-Keleten Szíriában, Libanonban, Izraelben és Jordániában élnek a legnépesebb drúz közösségek. Anyanyelvük és népi hovatartozásuk egyértelműen arab, ám mivel a Palesztinában és a környező, 1918-ig szintén az Oszmán-Török Birodalom részét képező helyeken a szunnita hatalom évszázadokon keresztül hátrányosan megkülönböztette őket, örömmel szövetségre léptek a 19. század végétől kezdve Palesztinában berendezkedő cionista zsidókkal. A drúz férfiak ennek értelmében – ellentétben a nem drúz arabokkal – katonai szolgálatot is teljesítenek az izraeli hadseregben, ám az 1967-ben megszállt, majd bekebelezett Golán-fennsíkon levő drúz falvak férfi lakossága erre nem hajlandó.

A megátalkodott norvég nácik, vagy nevezzük csak nevén a gyermeket, quislingek, a norvégiai zsidó hitközség, Ráfi Schutz izraeli nagykövet és mások követelésére sem nem hajlandók bocsánatot kérni a Közel-Kelet egyetlen demokráciájától, annak miniszterelnökétől, amiért a Dagbladet antiszemita karikaturistája nem a zsidók elvárásainak megfelelő pózban ábrázolta Bibit, a Nobel-békedíj várományosát. Legalábbis egyelőre nem… A Dagbladet szerkesztősége például azzal a nevetséges kifogással utasította vissza a bocsánatkérést, illetve a karikatúra eltávolítását az újság világhálós kiadásának felületéről, hogy az ilyesmi belefér a szólás- és a sajtószabadság fogalmába.

Csakhogy a kétségtelenül gyomorforgató, a zsidó nemzet és Izrael nemzetállam fogalmát meghatározó törvényt nemcsak külföldön, hanem – pontosan a kifogásolt karikatúra által sejtetett történelmi előzményekre hivatkozva – Izraelben is keményen bírálták, zsidó és nem zsidók egyaránt. Leginkább a zsidókkal kollaboráló, de most mégis arcul csapott drúzok vannak fölháborodva. Az izraeli sajtóban a törvényhozás előtt és után több, a Dagbladetténél sokkal elítélőbb karikatúrák láttak napvilágot. Az egyik ilyen karikatúra a Jerusalem Post mellékletében, a Jerusalem Reportban jelent meg, s alkotója Ávi Katz. A karikaturistát az Oren Házán likudos parlamenti képviselő készítette szelfi ihlette.

Az Oren Házán-féle szelfi az említett legújabb zsidó fajvédelmi törvény megszavazása utáni diadalmámor perceiben, a Kneszetben készült. A fényképen Binjámin Netanjáhu miniszterelnök, jobbján és balján a Likud legcsahosabb fajvédő képviselői láthatók. A fénykép már kezdte bejárni a világot, amikor Ávi Katz a Jerusalem Reportban megjelentetett egy karikatúrát, amelyen az említett szelfin látható politikusok testtartásában, ám disznófejjel ábrázolt személyek láthatók. De ez még mind semmi, mert a művész a disznófejűek fölé George Orwell Állatfarm című regényéből véve, eredeti nyelven, angolul ezt az idézetet írta: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél – George Orwell.”

Az izraeli karikaturistának jóformán ideje sem maradt hivatkozni a sajtó- és szólásszabadságra, meg miegyebekre, mert a Jerusalem Post főszerkesztője a kormányzó Likud háza tájáról érkező fenyegetések hatására már másnap útilaput kötött a talpa alá. A kirúgás indoklása között szerepelt például az, hogy megengedhetetlen zsidó embereket – még ha azok politikusok is – disznófejjel ábrázolni. S ezen kívül az ilyen karikatúrák könnyen a szerkesztőség elleni terrortámadást is kiválthatják, amiképpen történt az a Charli Hebdo című franci lap munkatársai ellen.

Hering J. – Kuruc.info

Faji megkülönböztetés Izraelben – tízezrek tüntettek drúz vezérlettel Tel-Avivban a nemzetállami törvény ellen

Az ötödrészben arabok által lakott Izrael épp az Orbán-látogatásra nyilvánította magát "zsidó nemzetállammá"

Orbán Netanjáhuval együttműködve akarja visszaszorítani az antiszemitizmust Magyarországon


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »