Netanjahu: a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése antiszemita Mészáros Richárd2024. 11. 21., cs – 16:32
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök antiszemitának nevezte és visszautasította csütörtökön a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsát, amelyet ellene és Joáv Galant, a nemrégiben leváltott izraeli védelmi miniszter ellen adtak ki háborús bűnökkel vádolva őket.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos – és ez is úgy fog véget érni, mint az” – utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.
„Izrael undorral utasítja vissza a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ennek az elfogult és diszkriminatív politikai testületnek az ellene szóló abszurd és hamis tetteit és vádjait. Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást” – áll Netanjahu hivatalának közleményében.
„Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” – tették hozzá.
„Semmilyen Izrael-ellenes döntés nem akadályozza meg Izraelt abban, hogy megvédje állampolgárait” – tette hozzá a kormányfő hivatala.
„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját” – zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. „Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik” – közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid.
Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. „Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben” – közölte a baloldali politikus.
Kapcsolódó cikkünk
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.
Kiemelték: alapos okkal feltételezhető, hogy Netanjahu és Galant társelkövetőként büntetőjogi felelősséggel tartozik a következő bűncselekményekért: éheztetés háborús bűne mint a hadviselés egyik módszere, valamint olyan emberiesség elleni bűncselekmények, mint gyilkosságok, üldözés és más embertelen cselekedetek. Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy Benjámin Netanjahu és Joáv Galant „szándékosan és tudatosan” fosztotta meg a gázai polgári lakosságot a túlélésükhöz nélkülözhetetlen eszközöktől, beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.
Közölték továbbá: az elfogatóparancsok a tanúk védelme és a nyomozás lefolytatásának biztosítása érdekében titkosnak minősülnek. Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
