Népszavazással erősítette meg Svájc az aberráltak érdekében hozott szájzártörvényt

Népszavazással erősítette meg Svájc az aberráltak érdekében hozott szájzártörvényt

Népszavazás erősítette meg Svájcban vasárnap a "diszkrimináció elleni" törvény kiterjesztését a "nemi irányultság" alapján történő hátrányos megkülönböztetésre – jelentették hírügynökségek.

Svájcban, sok nyugat-európai országtól eltérően, nincs külön törvény, amely – az MTI buzisimogató megfogalmazása szerint – "megvédi a melegeket és biszexuálisokat a diszkriminációtól és a gyűlöletbeszédtől". Ez nyilván úgy értendő, hogy eddig nem biztosította külön jogszabály a homokospropaganda zavartalan terjesztését a többségi, normalitáspárti társadalom rovására, annak büntetésével.

A parlament 2018-ban kiterjesztette a "nemi irányultság" alapján történő hátrányos megkülönböztetésre azt a törvényt, amely tiltja a "rasszizmust", az etnikai és a vallásgyűlöletet (kivéve persze a kereszténységet – a szerk.), és akár háromévi börtönbüntetéssel is sújthatónak határozta meg a törvény megszegőit.

Hírdetés

Ennek a kiterjesztésnek természetesen akadtak ellenzői a jobboldali pártok támogatóinak körében. De sajnos ők is csak egy liberális szabadságjog, a szólásszabadság megsértésére hivatkozva támadták a törvényt. A természeti, vagy ha úgy tetszik, isteni törvényre való hivatkozás helyett azt a jobbliberális érvet hozták fel, miszerint a "másság gyűlöletét" migránsok hozták be az országba, és megelégedek volna a diszkrimináló bevándorlók kitoloncolásának félmegoldásával, illetve szorgalmazták a semmit sem jelentő, defenzív "társadalmi párbeszéd intenzívebbé tételét" a témáról.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a törvénymódosítás sorsáról, ahogy nagyon sok más kérdésben is rendszeresen referendumokat tartanak az országban. Összegyűlt a törvény szerint minimálisan szükséges 50 ezer aláírás ahhoz, hogy kiírják a népszavazást.

A vasárnap megtartott szavazáson a voksolásra jogosultak 63 százaléka mondott igent a törvénymódosításra. Az igenek aránya több városban – például Genfben és Bázelban – elérte a 70 százalékot is, míg három kis, német ajkú kantonban az igenek aránya alig lett több mint a nemeké, vagy egyenesen kisebbségbe került.

(Kuruc.info – MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »