Lezárult a népszámlálás első szakasza, a Statisztikai Hivatal elégedett a részvételi aránnyal, a regionális különbségek megmutatkoztak – az ország középső és keleti része elmarad a fejlettebb nyugati régióktól.
A Statisztikai Hivatal kedden értékelte a népszámlálás első szakaszát, amely február 15-től március végéig tartott. A kérdőívet több mint 4,8 millió ember töltötte ki, tehát az első körben a lakosok 86%-a kapcsolódott be a népszámlálásba. A hivatal pozitívan értékeli, hogy a lakosok a vártnál (70%) magasabb arányban éltek az elektronikus kitöltés lehetőségével.
A megyéket tekintve Zsolna végzett az első helyen, itt 92%-os részvételi arányt sikerült produkálni. Az ország keleti részén azonban jócskán gyengébb részvétel született, Kassa megyében mindössze 79%-os kitöltést értek el. Nagyszombat megye az erős középmezőny kategóriába sorolható (88%). A délnyugati régiók viszonylag jól teljesítettek, Vágsellyén az országos átlagot meghaladva, 89,23%-os részvételi arány született. A magyarlakta városok közül Szenc 89,18%-kal, Somorja pedig 88,86%-kal szintén sikeres első szakaszt zárt. Lévától keletre azonban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, Nógrád, Gömör és Kassa környéke szinte világít a részvételt ábrázoló térképen. Szepsiben csupán a lakosok 76%-a kapcsolódott be az első körbe, Rimaszombatban pedig 79%-os részvételről árulkodnak az adatok.
Alexander Ballek, a Statisztikai Hivatal elnöke sikeresnek nevezte a rendhagyó népszámlálást, amely először zajlott teljes mértékben elektronikus formában. Dél-Szlovákiában azonban egyelőre nincs ok ünneplésre, épp ellenkezőleg. A hivatal által ismertetett adatok alapján a déli régiók, beleértve a magyarlakta településeket is, rosszabbul teljesítettek.
Ami a városokat illeti, a 10 ezernél magasabb létszámú települések egyikében sem érte el a lakosok részvétele a népszámláláson a 86 százalékot: Dunaszerdahely (85%), Párkány (83%), Rozsnyó (83%), Losonc (82%), Galánta (82%), Gúta (81%), Komárom (80%), Rimaszombat (79%), Szepsi (76%).
Az ország keleti részén azonban rosszabb a helyzet, itt 14 települést piros színnel jelöltek a térképen, ami azt jelenti, hogy a népszámláláson való részvétel a 10,8% és 30% között van. Halványpirossal, azaz 45%-os részvétellel 45 községet jelöltek meg a hivatal dolgozói. Gömörben több település halványkék besorolást kapott, ami azt jelenti, a lakosok 50–70 százaléka töltötte itt ki a kérdőívet.
Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos szerint az országos adatok biztatóak. „Látszik, hogy sokan komolyan vették a kitöltést, aminek örülök. Az is látszik viszont, hogy vannak olyan régiók, ahol sokkal alacsonyabb a kitöltés aránya, különösen az ország középső és keleti részén. Itt majd oda kell figyelni a második fázisban az asszisztált kitöltésre” – mondta Ravasz. A regionális különbségek szerinte is egyértelműen megmutatkoztak – Nógrád, Gömör és Kassa környékén kívül kiemelte Szepességet és Sárost is.
„Két olyan csoport van, amelyről azt gondoljuk, nehezebb számukra a kitöltés. Az egyik csoportba tartoznak a kis településen, magányosan élő idős emberek, a másikba pedig a koncentráltan élő roma közösségek. Mindkét esetben eleve alacsonyabb a hozzáférés a digitális technológiához és alacsonyabb a felhasználói ismeret is” – tette hozzá Ravasz.
Jasmína Stauder, a Statisztikai Hivatal népszámlálásért felelős szóvivője hangsúlyozta, a népszámlálás az önkormányzat hatáskörébe tartozik. „Eltérő eredmények születtek attól függően, egyes polgármesterek személyesen is bekapcsolódtak-e a népszámlálási kampányba” – tájékoztatta lapunkat a szóvivő. Kiemelte Alsókubin példáját, ahol a polgármester „Ami otthon van, az számít” című kampányban személyesen is részt vett, aminek meg is lett az eredménye – közel 92%-os kitöltési aránnyal vitte a prímet az első körben. Hozzátette, a lakosok szempontjából nagyobb szava van az önkormányzatnak, mint a Statisztikai Hivatalnak, ezért a második körben különösen fontos, hogy a polgármesterek szerepet vállaljanak a népszámlálás népszerűsítésében. Ami a nyelvi akadályokat illeti, odafigyelnek majd arra is, hogy a vegyesen lakott településeken az asszisztensek a kisebbség nyelvén is beszéljenek.
A Statisztikai Hivatal a kulturális tárcával és a kormánnyal közösen kampányt indít, hogy a roma közösségeket és a nemzeti kisebbségeket is hatékonyan meg tudják szólítani. A kampány célja, hogy elmagyarázzák, a korábbiaktól eltérően senkinek nem származik hátránya abból, ha megjelöli a nemzetiségét, illetve hogy melyik kisebbséghez tartozik.
Ľudmila Ivančíková, a hivatal népszámlással kapcsolatos vezérigazgatója értékeléseben elmondta, a nők valamivel magasabb arányban kapcsolódtak be az elektronikus népszámlálásba, mint a férfiak. A jelentősebb különbség azonban a város–vidék dichotómiában rejlik. Ivančíková szerint egyáltalán nem meglepő, hogy vidéken nagyobb arányban élnek majd az úgynevezett asszisztált népszámlálás lehetőségével. Ennek elsősorban az az oka, hogy az idősebb lakosok könnyebben megteszik a kérdőív kitöltését személyesen, ha ehhez megfelelő támogatást nyújt az adott község.
A legtöbben rögtön az első nap, február 15-én eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek, így több mint 650 ezer ember már az adandó első alkalommal kitöltötte a kérdőívet. A mélypont március 26-án következett be, ekkor mindössze 42 ezer ember regisztrált. Az utolsó napra alig több mint 100 ezer hagyta a népszámlálást, az is kiderült, leggyakrabban vasárnap kattintottak a kérdőívekre.
A második szakasz kezdeti időpontja feltehetően május eleje, de a járványhelyzettől függően kerülhet sor az asszisztált népszámlálásra. Minden település köteles biztosítani a népszámláláshoz szükséges feltételeket, információs pont létrehozása, illetve asszisztensek bevetése is várható. Ez a rész legfeljebb 6 hetet vehet igénybe, a tervek szerint október végéig országszerte lezárul a népszámlálás ezen szakasza is. Ha a koronavírus-járvány engedi, akár az év végén is ismertek lehetnek a népszámlálás összesített adatai.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
