A kormány kisebbségi tanácsa, 27 parlamenti képviselő, de az SaS kormánypárt is követeli, hogy a Statisztikai Hivatal ne törölje a nemzetiségre vonatkozó második kérdést a február 15-én kezdődő népszámlálásból. Ez lehet az utolsó alkalom, hogy felmérik az ország lakosságának nemzetiségi összetételét.
Továbbra sem világos, hogy a február 15-én induló népszámlálásban egy vagy két kérdésnél vallhatjuk-e be a nemzetiségünket. A népszámlálási online kérdőívben először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következne. A népszámlálás lebonyolításáért felelős Szlovák Statisztikai Hivatal azonban, Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő felvetésére, a második kérdés törlését indítványozta.
Az SaS kormánypárt parlamenti frakciójának tagja, Ondrej Dostál (OKS) tette közzé azt a nyílt levelet, amelyet a Statisztikai Hivatal vezetőjének, Alexander Balleknek címeztek. A levélben azt írják, nem értenek egyet a hivatal indítványával, amellyel törölné a népszámlálás kérdőívéből a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. A képviselők szerint amellett, hogy a kérdés törlését nem előzte meg a megfelelő konzultáció, az eljárás is jogszabályellenes, hiszen a hivatal gyorsított tárcaközi egyeztetésre utalta azt. A levél aláírói, akik főleg SaS és a Za ľudí parlamenti képviselői, de öt OĽaNO-s is akad köztük, arra mutatnak rá, hogy a gyorsított eljáráshoz nincsenek meg a törvényes feltételek, így például a polgárok biztonságát nem érinti a kérdés. Ezért arra szólítják fel a hivatalt, vonja vissza az indítványt. A képviselők szerint az indítványt csak rendes idejű tárcaközi egyeztetésre lehet bocsátani, ami azonban február 18-án, már a népszámlálás kezdete utáni időpontban érne véget. Dostál álláspontjával azonosul a kormányzó SaS párt is, a téma pedig terítékre került a hétfő esti koalíciós tanácson. Úgy tudjuk, ott nem született döntés a nemzetiségre vonatkozó második kérdés ügyében. A nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartása mellett foglalt állást Zuzana Kumanová (Za ľudí) kulturális államtitkár is.
A Statisztikai Hivatal indítványának tárcaközi egyeztetése keretében közszereplők egy csoportja, köztük a nemzetiségre vonatkozó második kérdés egyik átültetője, Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos egy ún. tömeges véleményezési kezdeményezést indított. Ennek lényege, hogy ha legalább 500 polgár az aláírásával támogatja a szóban forgó jogszabályt érintő véleményt, akkor azzal az illetékes szervnek, ez esetben a Statisztikai Hivatalnak foglalkoznia kell. A kezdeményezésben azt írják, a nemzetiségre vonatkozó második kérdés hosszú szakmai folyamat révén került a népszámlálási kérdőívbe, ezért tiltakoznak az ellen, hogy röviddel a felmérés előtt a hivatal törölje azt. A tömeges kezdeményezést Mészáros András filozófus professzor és Marosz Diána közíró mellett aláírta több magyar közszereplő, de Iveta Radičová korábbi miniszterelnök is. Lapzártánkkor több mint 1400 aláírás gyűlt össze.
Gyimesi György, parlamenti képviselő (OĽaNO), aki a nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését indítványozta, lapunknak elmondta, a kérdés körül kialakult vita szerinte már kimerült. “Megírták a véleményüket azok, akik a kettős nemzetiséget támogatják, és megírtuk mi is, akik elutasítjuk” – mondta. Gyimesi kiemelte, a fent említett tömeges véleményezési kezdeményezést többnyire szlovákok írták alá. “Nagyon szépen köszönjük a véleményüket, de nem kérünk belőle. Hadd döntsük már el mi, hogy mi a jó számunkra” – tette hozzá.
A népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdése a kabinet tanácsadó szervénél, a kormány kisebbségi bizottságában is téma volt. A még az előző kabinet idején a Híd által jelölt Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos vezette testület levélszavazáson fogadta el azt a határozatot, amelyben kiáll a nemzetiségre vonatkozó második kérdés mellett. Sérelmezik, hogy a Statisztikai Hivatal a második kérdés törlésének indítványozásakor nem kérdezte meg őket. A 32 tagú kisebbségi bizottság határozatát 23-an szavazták meg, 9-en pedig tartózkodtak. Ez egyben azt jelenti, hogy az ország 13 hivatalosan elismert kisebbségéből 10 támogatta a nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartását. A testület egyik magyar tagja, Bárdos Gyula, a CSEMADOK országos elnöke lapunknak elmondta, más magyar tagokhoz hasonlóan ő sem vett részt a szavazáson, úgy tudja, a ruszinok jelöltjei is így tettek. Ezt a bizottság tartózkodásnak értékelte. „Azért nem vettünk részt, mert feleslegesnek tartjuk a szavazást” – mondta Bárdos azzal, hogy a kérdésben a kisebbségi bizottság már egyszer döntött. Akkor is megszavazták, hogy a nemzetiségre a népszámlálásban két kérdés vonatkozzon. Bárdos hozzátette, ő akkor ez ellen voksolt, hiszen szerinte nem ismertek a két kérdésből kapott adatok törvényi értelmezései. A magyar és a ruszin nagy létszámú nemzetiségnek számítanak, ahogy a roma is.
A nemzetiségre vonatkozó második kérdés megtartása mellett ugyanakkor kiállt a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZŽNO) is. A szövetség elnöke, Richard Duda kiemelte, a nemzetiségre vonatkozó két kérdés által a zsidó származású szlovákok mindkét kötődésüket bevallhatják. Rámutatott, Magyarországon a több nemzetiség bejelölhetőségének lehetősége azt eredményezte, hogy az országban a szlovák identitásukat bevallók száma jelentősen megnövekedett.
A Statisztikai Hivatal, amely pénteken este váratlanul indítványozta a nemzetiségre vonatkozó második kérdés törlését, hétfőn hasonló meglepetést okozott a közleményével, amely szerint ők csak teret akarnak engedni a kérdés ellen és mellett állást foglalóknak az eszmecserére. A hivatal hangsúlyozza, azzal, hogy pénteken tárcaközi egyeztetésre bocsátották a kérdés törlését, még semmi sem dőlt el.
A hivatal szóvivője, Jasmína Stauder lapunknak elmondta, korábban arra hivatkoztak, hogy a kisebbségek képviselői kérték a kérdés megnyitását, ez alatt ők Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselőt értették. „Valamint az őt támogató parlamenten kívüli magyar pártokat” – tette hozzá, de nem pontosította, melyik pártra gondol. Korábban az Összefogás nyílt levélben kérte a második kérdés törlését, az MKP vezetői pedig csatlakoztak a levélhez.
Stauder szerint a tárcaközi egyeztetés beindításával az volt a céljuk, hogy a vitát a sajtóból az érintett államigazgatási szervek körébe utalják. Mindezt azért, mert attól tartanak, hogy elbizonytalaníthatja a polgárokat a jelenlegi vita, és végül nem töltenék ki a nemzetiségre vonatkozó kérdéseket. Stauder arról is beszélt, a hivatal számára a népszámlálás lehető legalaposabb végrehajtása a fontos, hiszen valószínű, hogy ez lesz az utolsó ilyen felmérés. A szóvivő szerint ugyanis az ilyen kutatások fejlődése abba az irányba mutat, hogy a következő, 2031-es alkalommal már nem kell semmilyen ívet kitölteni, a polgárok adatait teljes mértékben az adminisztratív adatbázisokból hívnák le. A nemzetiség azonban önbevalláson alapul, így az adatbázisokra épülő kutatás nem fogja tudni kimutatni.
A Statisztikai Hivatal szóvivőjénél aziránt is érdeklődtünk, miként zajlik majd a tárcaközi egyeztetés. Stauder ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy a kormány jogszabály-előkészítéssel foglalkozó osztálya jövő héten hétfőre hívja össze a véleményt nyilvánító feleket. Azzal a kérdésünkkel, hogy végül miként születik meg a döntés, a kormányhivatalhoz irányított minket. A kormányhivatal kommunikációs osztálya szerint azonban erről a Statisztikai Hivatalnak kell felvilágosítást adnia
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
