Több magyar város is jelentősen lemaradt az országos átlagtól a népszámlálási ívek kitöltése során, másrészt az éllovasok között is találni magyar településeket.
Jelentős eltérés mutatkozik abban, hogy a tízezer fő feletti lakossággal rendelkező településeken milyen arányban töltötték ki eddig a polgárok a népszámlálási kérdőívet. Az országban 87 ilyen város, illetve városrész van. A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfői adatai szerint ezen településeken átlagosan a lakosság 67,32 százaléka már kitöltötte az elektronikus kérdőívet.
A legnagyobb arányban, 73,64 százaléknyian Alsókubinban tettek eleget a népszámlálási kötelezettségüknek, legkevesebben, 49,3 százaléknyian pedig Füleken. Az utóbbi város, ahol a tíz évvel ezelőtti népszámláláson a lakosság 53,55 százaléka vallotta magát magyarnak, lemarad a második legkisebb kitöltöttségi aránnyal rendelkező településtől, Tőketerebestől (54,21%). A lista végéről számított harmadik város Szepsi, 55,37 százalékos kitöltöttségi aránnyal. A 2011-es adatok szerint ezt a várost is túlnyomó többségében magyarok lakják. A lista végéről számított hatodik helyen Gúta áll 59,88 százalékkal, ahol a tíz évvel ezelőtti felmérés során 10 696 lakosból 8201 vallotta magyarnak magát.
Jasmina Stauder, a Szlovák Statisztikai Hivatal szóvivője szerint még korai arról beszélni, hogy valamilyen korreláció lenne a települések nemzetiségi lakosságának aránya és az elektronikus ív kitöltésének aránya között. „Amit azonban biztosan tudunk mondani, hogy az egyes településeken az ívet kitöltők száma egyenesen arányosan növekszik a helyi önkormányzatok aktivitásával” – mondta a szóvivő. Stauder arra emlékeztetett, amellett, hogy az önkormányzatoknak a finanszírozása is a népszámlálástól függ, a nyelvi jogok alapjául szolgáló, az adott településen kimutatott nemzetiségi arányt is ezen felmérés során állapítják meg.
Fülek polgármestere, Agócs Attila, aki a Híd alelnöke is egyben, lapunknak elmondta, szerinte a népszámlálást nem szabad versenyfutásként értelmezni. Rámutatott, az ország keleti és déli régióira jellemző, hogy alacsonyabb az ívek kitöltésének aránya. „Az eredményt az alapján kell szemlélni, milyen a lakosság összetétele, gazdasági ereje, és ebből kifolyólag milyen az internethez való hozzáférése” – mondta. Hozzátette, a Roma Közösségek Atlasza szerint a hozzávetőlegesen tízezer lelkes Füleken 35 százalék a roma nemzetiségű lakosság aránya. „Az ő körükben talán kisebb az internethez való hozzáférés” – mondta. Egyben rámutatott, a leszakadó régiókban sokkal nagyobb az elöregedés, ami szintén hatással lehet arra, milyen az elektronikus ív kitöltésére a hajlandóság.
Agócs kiemelte, a városi újságban és televízióban, az önkormányzat közösségi oldalán közölnek tájékoztató anyagokat, de a városi hangosbemondóban is felhívják a lakosok figyelmét a népszámlálásra. Szerinte van arra esély, hogy Fülek lakosságának 60 százaléka tölti ki az ívet elektronikus formában. A polgármester szerint az önkormányzatok a népszámlálás következő, asszisztált fázisában játszanak majd nagyobb szerepet, amikor kérdezőbiztosok segítségével zajlik majd a felmérés.
Finta Zoltán, Gúta önkormányzatának hivatalvezetője kérdésünkre elmondta, igazából ők sem tudják pontosan, hogy a városban miért viszonylag alacsony a népszámlálási ívek kitöltési aránya. Arról is beszélt, hogy az összes rendelkezésükre álló csatornán igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a felmérésre. A városi hangosbemondóban minden nap bemondják a vonatkozó információkat, szórólapokat is készítettek, de a város közösségi oldalán, honlapján és a helyi kábeltévén is igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét a felmérésre. „Magyar– szlovák nyelvű óriásplakátot is kihelyeztünk” – tette hozzá. Egyben kiemelte, a gútai kitöltöttségi arány hozzávetőlegesen csak egy százalékkal marad el a Komáromi járás ugyanezen mutatójától.
A 87 település vagy városrész rangsorában további magyar városokat is találunk az átlag alatt teljesítő települések között. Komárom hátulról a nyolcadik, itt a kitöltöttségi arány már 61,59 százalék. Ebben a városban 2011-ben a közel 35 ezer lakos 53,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A magyarok által lakott városok közül Rimaszombat (63,24%) a 12., Nagykürtös (63,58%) a 13., Párkány (64,0%) a 15., Galánta (64,11%) pedig a 16. helyen áll. Őket követi a 17. helyen Rozsnyó (64,27%) és a 18. helyen Losonc (64,32%). A közel 17 ezer fős magyar lakossággal rendelkező Dunaszerdahely (65,21%) pedig hátulról a 22. helyen áll. Ez utóbbi városok már közelítenek az országos átlaghoz (67,32%).
A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a magas kitöltési aránnyal rendelkező városok száma viszonylag magas, 23 olyan település van, ahol már hétfőn 70 százalék felett volt a kitöltöttségi arány. A hivatal országosan 70 százalékban határozta meg azt a célt, amelyet az önkitöltés során el akarnak érni. Ebben a 23 városban 5 magyarok által is lakott település van: Somorja (70,58%), Érsekújvár (70,84%), Léva (70,96%), Vágsellye (71,83%) és Szenc (72,76%). Látható, hogy mind az öt város az ország fejlett, nyugati megyéiben helyezkedik el.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
