Nyilvánosságra hozták a 2021-es népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait. Ebből kiderült, hogy az ország 422 ezer lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek az erre vonatkozó első kérdésnél. További 34 ezer személy jelölte meg azonban a magyart a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél is.
A Szlovák Statisztikai Hivatal csütörtökön délelőtt tette közzé azokat az adatokat, amelyeket a tavalyi népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdésére, valamint az anyanyelvre és a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszokból nyertek. Eszerint az ország lakosságának 83,8 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. 10,8 százalék valamilyen más identitást jelölt be a kérdőívben. Ezen belül a Szlovákiában élő személyek 7,75 százaléka magyarnak vallotta magát a nemzetiségre vonatkozó első kérdésnél. Ez összesen 422 065 személyt jelent. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. Ez utóbbi csoport nagyságát azonban a Statisztikai Hivatal még nem közölte. Azt azonban már korábban nyilvánosságra hozták, hogy a népszámlálás szerint az országnak összesen 5 449 270 lakosa van.
A nemzetiségre vonatkozó első kérdésben magát romának valló személyek az ország lakosságának 1,23 százalékát alkotják, ez valamivel több mint 67 ezer személyt jelent. Azok, akik elsősorban ruszinnak vallották magukat, az ország 0,44 százalékát alkotják, ami hozzávetőlegesen 23 700 személyt jelent. Ugyanígy 0,17 százalék (kb. 9400 személy) elsősorban ukránnak, 0,53 százalék (kb. 29 ezer személy) elsősorban csehnek vallotta magát. A hivatal még szintén nem közölte, hogy ezen csoportokban hányan voltak, akik valamilyen második nemzetiséget is megjelöltek.
A második kérdés
A második nemzetiségre vonatkozó kérdést a népszámlálás során összesen 306 175 személy töltötte ki, ez az ország 5,6 százalékát jelenti. Ebből 55 496 személy a második helyen a szlovákot jelölte meg, ez egyébként az ország lakosságának egy százalékát, a kétnemzetiségűeknek pedig 18,1 százalékát jelenti. A nemzetiségre vonatkozó második kérdésre 34 089 személy válaszolta azt, hogy magyar nemzetiségű, ez a két identitást megjelölők 11,1 százaléka. Viszonylag sokan, 88 985-en jelölték meg a második helyen, hogy roma nemzetiségűek. Ők alkotják a kétnemzetiségűek 29,1 százalékát. Hasonló a helyzet a ruszinok esetében, ahol a második kérdésnél 39 810 személy nyilatkozott úgy, ehhez a nemzetiséghez is kötődik. Ez a többes identitásúak 13 százaléka. Továbbá a második lehetőséggel élve 5255-en németnek, 16 175-en pedig csehnek vallották magukat. Ezen csoportok tagjai az első kérdésnél valamilyen más identitást adtak meg. Az ismeretlen nemzetiségűek az ország lakosságának 5,4 százalékát teszik ki.
A hivatal szerint
Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai osztályának igazgatója a kérdésünkre elmondta, egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy a kettős identitás felmérése során milyen kombinációjú nagyobb csoportokat állapítottak meg. Így például nem közölték még, hogy hányan vannak azok, akik az első helyen szlováknak, a második kérdésnél magyarnak vallották magukat, vagy fordítva. Ivančíková azonban kijelentette, hogy a második kérdésre érkező több mint 300 ezer válasz igazolta a multietnikusság létezését. Rámutatott, hogy a romák és a ruszinok esetében jóval többen voltak, akik a második kérdésnél vallották be az identitásukat. A hivatal munkatársai azt nyilatkozták, hogy igény esetén azt is ki tudják mutatni, hogy az egyes nemzetiségi kombinációk milyen nagyobb csoportokat alkotnak, illetve később a honlapjukon is közölnek részletes bontást tartalmazó táblázatokat.
Anyanyelv
Az ország lakosságának közel 82 százaléka, azaz 4 456 102 ember vallja magát szlovák anyanyelvűnek. Az állampolgárok 8,5 százalékának anyanyelve magyar (462 175 személy), 1,8 százalékáé roma (100 526). Az egyéb anyanyelvűek aránya nem éri el az egy százalékot. A ruszin a negyedik legnagyobb lakossági csoport anyanyelve (a lakosság 0,7 százaléka), az ötödik a cseh (0,6 százalék). Ukrán, orosz, angol, német, lengyel és vietnámi anyanyelvű lakosok is élnek Szlovákiában. A szlovák jelnyelvet 1835 lakos jelölte meg anyanyelvként. A szlovák anyanyelvűek aránya Zsolna és Trencsén megyében a legmagasabb (több mint 90 százalék). A magyar anyanyelvű lakosok a legnagyobb arányban (több mint 20 százalék) Nagyszombat és Nyitra megyében élnek, a roma anyanyelvűek aránya pedig Eperjes és Kassa megyében a legmagasabb (több mint 4 százalék). Szlovákia lakosságának 12,5 százaléka vallotta magát nem szlovák anyanyelvűnek – írja a TASR. A 2011-es népszámlálás során még 508 714 személy az összlakosság 9,4 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
A számok jelentése
A Statisztikai Hivatal munkatársai hangsúlyozták, a mostani adatok, pont a nemzetiségre vonatkozó két kérdés miatt, nem vethetők össze a 2011-ben felmért nemzetiségi arányokkal. Az akkori népszámlálás szerint, ahol egy kérdés vonatkozott a nemzetiségre, Szlovákiában 458 467 magyar élt, ami az összlakosság 8,5%-át tette ki, és 105 738 személy vallotta magát romának. Gyurgyík László demográfus lapunknak elmondta, a részletes adatok publikálásával pontosabb becslést lehet majd adni a magyarok valós létszámára vonatkozóan. Szerinte ugyanis ezt valójában a magyar anyanyelvűek és a magyar identitást megjelölő személyek összevetésével lehet meghatározni. Gyurgyík szerint a most publikált számok azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok asszimilációja nagyjából abban a mederben maradt, mint az előző két évtizedben. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg nem is gyorsult és nem is lassult.
A politika reagál
Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő a témában közvetlenül az eredmények bemutatása után arról beszélt, szerinte a kettős identitás a magyaroknak nem jelent semmit. Ugyanakkor elismerte, a roma és ruszin nemzetiségűek számára pozitív hozadéka volt a nemzetiségre vonatkozó második kérdés bevezetésének. Az ő esetükben pont ennél a kérdésnél vallották be sokan az identitásukat.
A képviselő a népszámlálás adataira reagálva felvetette, hogy a választási törvény módosításával ötről akár három százalékra lehetne csökkenteni a nemzetiségi pártok számára érvényes parlamenti küszöböt. Szintén javasolta, hogy a jelenlegi egy választási körzet helyett 12 ilyen egységet lehetne kialakítani, ami annak kedvezne, hogy az egyes régiókban nagy számban élő nemzetiségek könnyebben szerezzenek parlamenti képviseletet. Arról is beszélt, hogy a közmédia (RTVS) nemzetiségi műsorainak adásidejét is növelni lehetne. Ezt nem ellenzi egyébként az intézmény vezetése sem, inkább az RTVS költségvetésének korlátai jelentenek problémát. Gyimesi szintén kívánatosnak tartja az Alkotmány Preambulumának módosítását úgy, hogy az a kisebbségeket is államalkotó nemzetnek ismerje el. A képviselő rámutatott, a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó eredményeinek az értelmezése nagyon fontos kérdés. Szerinte a romák és a ruszinok esetében az első és a második kérdésre adott válaszokat összesítve kell meghatározni az adott nemzetiség létszámát egy-egy településen. “A magyarok számára azonban ennek nincsen semmiféle hozadéka” – mondta, és kitartott azon álláspontja mellett, hogy a nemzetiségre vonatkozó második kérdésre nem lett volna szükség.
A Szövetség is sajtótájékoztatón reagált a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatokra. Forró Krisztián pártelnök szerint jó hír, hogy a számok azt mutatják, a magyar közösség a legnagyobb nemzetiségi közösség Szlovákiában.
„Be kell látnunk azonban, hogy kevesebben vagyunk, mint tíz éve. Azok száma, akik pedig a magyart mint anyanyelvet jelölték meg, jelentős mértékben csökkent”– mondta azzal, hogy a cenzus kedvezőtlen eredményeket is mutat. Forró szerint fontos, hogy a kormány az első és a második kérdésnél magukat magyarnak vallók számát összegezve állapítsa meg a nemzetiségi közösségek létszámát.
Sólymos László, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke szerint beigazolódott a nemzetiségre vonatkozó második kérdés létjogosultsága, hiszen lehetőséget adott a kevert családokból származó személyek számára arra, hogy bevallják identitásukat, ahogy a roma és a ruszin közösségek tagjai is élhettek a lehetőséggel. Ő a második kérdésnél magukat magyarnak valló személyeket is a közösség részének tekinti. A képviselő álláspontjára, mi szerint ez a lehetőség a szlovákiai magyaroknak nem jelent semmit, így reagált: „34 ezren voltak, ez hozzávetőlegesen a közösségünk 8 százaléka. Ha ez Gyimesi úrnak semmit nem jelent, az az ő problémája.”
A sajtótájékoztató megtekinthető itt.
Berényi József, a Szövetség elnökségi tagja rámutatott, a nemzetiségre vonatkozó második kérdés értelmezése lesz a leginkább érzékeny téma. Ő kizárólag statisztikai kategóriaként tekint az ebből származó adatra. Azt kérik a kormánytól, a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszokat összegezve vegyék figyelembe az adatokat a nemzetiségek létszámának megállapításakor. Azt is megemlítette, a népszámlálás megmutatta, hogy a keresztény közösségekhez tartozók száma jelentősen csökkent. „Ennek mi nem örülünk” – tette hozzá.
Zachar Pál, az Összefogás-platform képviselője pedig arról beszélt, a most nyilvánosságra hozott adatok nem teljesek. „A bemutatott számokból nehéz messzemenő következtetéseket levonni és jó döntéseket hozni” – jelentette ki. Hiányolta a nemzetiségekre vonatkozó egyéb demográfiai adatok, így például az életkori bontás publikálását. Ezért azonnal kérni fogják, hogy a Statisztikai Hivatal teljes egészében és haladéktalanul hozza nyilvánosságra, illetve küldje meg nekik a teljes adatsorokat.
A két nemzetiségi kérdés
Az országban tízévente rendeznek népszámlálást, azonban a tavalyi volt az első, amikor két nemzetiségre vonatkozó kérdést is tartalmazott a kérdőív. Az online űrlapon először a „Mi az ön nemzetisége?”, majd az „Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát?” kérdés következett. Az éveken át előkészített felmérés kezdete előtt nem sokkal, tavaly január közepén azonban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő azt indítványozta, hogy a második kérdést töröljék. „Attól tartok, hogy sok kisebbségi ember az első helyen jelölné be, hogy szlovák, és csak második lehetőségként nyilatkozna arról, hogy az adott nemzetiséghez tartozik” – mondta lapunknak Gyimesi. Ezzel kezdetét vette egy hangos huzavona, amely a második kérdés törlése, illetve megtartása körül bontakozott ki. A kérdésben a kormánykoalíció sem volt egységes, az SaS és a Za ľudí inkább megtartották volna, míg az OĽaNO egyes tagjai inkább törölték volna azt. Az ügyben az akkor még önálló pártként politizáló MKP, Híd és Összefogás sem volt egységes. Míg az MKP és az Összefogás a második kérdés törlését, addig a Híd a megtartását szerette volna. Ravasz Ábel (Híd) korábbi romaügyi kormánybiztos azzal érvelt, hogy a második kérdés a kevert nemzetiségű családokból származók, illetve egyes roma közösségek tagjai számára ad lehetőséget, hogy mindkét kötődésüket bevallják. Példaként a gömöri magyar anyanyelvű romákat hozta fel, akik így a magyarnak és romának is vallhatják magukat.
Az akkor hivatalban lévő romaügyi kormánybiztos, Andrea Bučková ugyanakkor bizonytalankodva ugyan, de a második kérdés elhagyása felé hajlott, később azonban a inkább a megtartása mellett szólalt fel. A nemzetiségre vonatkozó másidk kérdés megtartására aláírásgyűjtések is indultak, így szakértők és roma személyiségek is indítottak ilyet, de a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZŽNO) is ezt az álláspontot támogatta. Gyimesi és az Összefogás pedig nyílt levélben szólította fel a kormányt a kérdés törlésére.
Az ügyben a Statisztikai Hivatal a döntés felelősségét először a kormányra hárította, majd a második kérdés törlését javasolta, amiről később visszakozva azt állította, csak vitát akart nyitni a témában. Később pedig a kormányhivatal és a Statisztikai Hivatal egymásra mutogatott abban, kinek kellene az ügyben döntenie.
Végül, mindössze 12 nappal a népszámlálás kezdete előtt az államfő, Zuzana Čaputová is megszólalt a témában. Egyértelműen amellett foglalt állást, hogy tartsák meg a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Azzal érvelt, ilyen rövid idővel a felmérés kezdete előtt nem lenne helyes változtatni azon a kérdőíven, amelyet évekig készítettek elő. Hat nappal a népszámlálás február 15-i kezdete előtt a Statisztikai Hivatal végül közölte, marad a második kérdés.
A tavalyi volt az első ilyen felmérés, amelyet az ország lakosai túlnyomórészt interneten töltöttek ki. Az online kérdőíveket 2021 február 15-től lehetett kitölteni, aki pedig ezt március 31-ig nem tudta megtenni, azt kérdezőbiztosok látogatták meg. A cenzus ezen részét április 1. és október 31. között hajtották végre.
Ki a magyar?
Nem véletlenül vetett ekkora hullámokat a népszámlálás nemzetiségre vonatkozó második kérdése. A felmérés kezdetekor, de azóta sem sikerült rögzíteni, miként értelmezik az két kérdésre érkező válaszokat. Így például nem világos, a két kérdésre adott válaszokból miként számolják ki egy település nemzetiségi lakosságára vonatkozóan a kisebbségi nyelvhasználati törvényben szereplő 15 százalékos küszöböt. Ez pedig hatással lehet a helyben hatályos kisebbségi nyelvhasználati jogokra. A Kisebbségi Kulturális Alapban lévő pénznek a nemzetiségek közötti elosztása, az egyes kisebbségekhez tartozó százalékok megállapítása során is figyelembe vették a népszámlálás adatait.
Alapvetően két értelmezési lehetőség kínálkozik. Az első, hogy a két kérdésre adott válaszok kombinációja közül mindegyiket önálló csoportként kezelik. Így egy például egy dél-szlovákiai település lakosságában külön halmazt alkotnának, akik csak magyart, külön csoportot, akik csak szlovákot jelöltek be, de külön kezelnék azokat is, akik az első helyen magyart, viszont a másodikon szlovákot jelöltek be, ahogy újabb halmazt alkotnának, akik az első helyen vallották magukat szlováknak és a második kérdésnél magyarnak, stb.
A kisebbségek számára kedvezőbb értelmezés, ha a népszámlálásban a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésben adott válaszokat egyszerűen összeadják. Mindezt attól függetlenül, hogy ezek a válaszok az első, vagy a második kérdésre érkeztek. Egy dél-szlovákiai településnél maradva, ezzel a módszerrel a helyi magyarok száma az lenne, amelyet az első kérdésnék magukat magyarnak vallók és a második kérdésnél magyar nemzetiséget megjelölők összege tenne ki. A lapunk által megkérdezett Fiala-Butora János kisebbségjogi szakértő szerint az is elképzelhető, hogy az egyes törvényeknél más és más értelmezési módszert választanak.
A köztársasági elnök azonban ebben a kérdésben is igyekezett valamiféle irányt mutatni. Az államfő szerint a nemzetiségre vonatkozó két kérdésre adott válaszokat egyenértékűen kell értelmezni.
„Én amellett állok ki, hogy a kérdéseket két egyenértékű lehetőségként értelmezzék” – mondta tavaly februárban.
Új Szó
The post Népszámlálás: 422 + 34 ezer magyar él az országban appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
