A 2021-s népszámlálási adatok közzététele óta eltelt napokban elég változatos nyilatkozatok jelentek meg az adatok értelmezéséről. Ahogy az várható volt, a fogyás be- és be nem ismerésének kérdése politikai ügy lett, főleg amiatt, hogy a kettős identitásra vonatkozó kérdés bevezetésével a népszámlálási adatokat egyesek elég lazán értelmezik.
Mi alább a déli települések adatait tettük térképre, amely aszerint ad színeket az adott falunak vagy városnak, hogy a 2011-es népszámláláshoz képest csökkent (piros) vagy nőtt (zöld) a magyar lakosok száma. Ezt a növekedést százalékban tüntettük fel. Ez az elsődleges adat, amelybe nem számoltuk be a magyart második nemzetiségként megjelölő személyeket (ezt az adat viszont külön feltüntettük a településnél).
Mivel a régiókon belüli be- és kivándorlás okozta lélekszám-változás torzíthatja az adatokat és az arányokat, ezért feltüntettük a magyarok arányának változását is (csökkenés vagy növekedés százalékpontokban). Erre azért volt szükség, mert a magyarok aránya változhat az össznépesség számának változása miatt is.
A térképen ránézésre is látszik, hogy zömében a magyarság csökkenéséről van szó. Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy az értékek csalókák lehetnek. A magyarok aránya emelkedhet akkor is, ha kevésbé csökken a számuk, mint az összlakosság száma. Épp ezért érdemes a járási szintű adatokat is figyelembe venni.
Népszámlálás 2021: országosan és a régiókban is fogy a magyar, még a Dunaszerdahelyi járásról is aggasztó számok érkeztek
Az összesített adatok szerint 506 olyan település van Szlovákiában, ahol legalább 10 százaléknyi magát elsősorban magyar nemzetiségűnek valló él. A 20 százalékos küszöböt 460 település ér el, az 50 százalékos küszöböt pedig 336.
Csak 44 olyan település van, ahol a magyarok aránya eléri az 50 százalékot, és a népesség nagyobb, mint 2000 fő. 60 százalék feletti aránnyal 276 település rendelkezik.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
