Népfelkelés? Hát az meg micsoda?…

…Nos, visszatérve az említett naphoz: 1989. január 28-a, szombat volt. Magyarország forrongott, nap nap után dőltek össze a korábbi tabuk – s bár még nem hittük, de reméltük, hogy a rendszer leáldozóban van. Akkor mondta el Pozsgay Imre, hogy szerinte 1956-ra vonatkozóan az addig használatos “ellenforradalom” már érvénytelen, ugyanis 1956-ban valójában népfelkelés volt…

Magyar Menedék - Karácsony

Hírdetés

Jól emlékszem: az akkor hatéves Piroska lányomat aznap táncházba vittem Budára, a Csörsz utcába.
Elém tolultak az emlékek, azok közül is egy, hogy pár évvel korábban a fent említett kultúrintézmény nevéből véletlenül kihagytam Szakasits Árpád nevét (a MOM Szakasits Árpád Művelődési Háza helyett csak annyit írtam: a MOM Művelődési Háza..), s ebből elég komoly botrány kerekedett, mert az özvegy (vagy valamelyik pereputty…) betelefonált a szerkesztőségembe, hogy szabotázs történt.
Szerencsémre nagyszerű főszerkesztőm (hadd említsem meg a nevét: Eck Gyula, Szabad Föld) azonnal meakulpázott helyettem, s szavát adta, hogy az eset nem marad következmények nélkül, mert majd ő hátraköti a sarkam.
A történetből az lett, hogy behívott magához, tán még konyakkal is megkínált, majd azt mondta:
– Sunyókám, ne izélj ki velem (nem pont ezeket a szavakat használta), legközelebb írd má le annak hülyének a nevét… Ugyan melyikünknek van szüksége rá, hogy ez a vén leány (itt sem pont ezt a szót használta…) végigkárogja az egész világot?…
Természetesen ezt megígértem neki, de az tuti, hogy az esetet sem ő, sem én nem vettük komolyan.
Félreértések elkerülése végett: Szakasits nevének kihagyásában nem volt semmiféle politika, pláne nem ellenálói tevékenység – puszta trehányság történt.
Amúgy is: a fene sem törődött már akkor a volt államelnökkel…
Nos, visszatérve az említett naphoz: 1989. január 28-a, szombat volt.
Magyarország forrongott, nap nap után dőltek össze a korábbi tabuk – s bár még nem hittük, de reméltük, hogy a rendszer leáldozóban van.
Piroska táncolt, én meg kimentem a közeli Gesztenyéskertbe (úgy rémlik, jó idő volt), hogy meghallgassam az akkor még hallgatható 168 óra című rádióműsort.
Akkor mondta el Pozsgay Imre, hogy szerinte 1956-ra vonatkozóan az addig használatos “ellenforradalom” már érvénytelen, ugyanis 1956-ban valójában népfelkelés volt.
Persze azonnal földbe gyökerezett a lábam, s menten próbáltam értelmezni, hogy mit is mondott meg hogyan is kell érteni azt, amit derék államminiszterünk mondott…
Nos, így történt ez a különleges bejelentés – az én olvasatomban.
Az innentől nyilvánvaló volt, hogy valami majd változik, bár el nem képzeltük volna, hogy mindez (függetlenül Pozsgay Imre személyétől) micsoda.
Az akkor már amúgy is igen népszerű Pozsgay Imrének a csillaga hirtelen százszor-ezerszer fényesebb lett…
Az emberek többsége egyszeriben minden korábbi bűnét megbocsátotta neki, s várta a csodát.
Ez majdnem bekövetkezett, hisz Pozsgay jó eséllyel indulhatott volna a köztársasági elnöki posztért, csakhogy az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) ellenében, a liberális SZDSZ és az akkor még ugyancsak liberális úttörőcsapata, a Fidesz ezt nem engedte, hisz a nemzeti gondolat mélységesen gyomorforgató volt számukra.
Ez volt a négyigenes népszavazás…
Mostanság az akkor még forradalmi, ám ma már puhányka “népfelkelés” szót a kutya sem használja, leszámítva David Irwing (csaknem) azonos című művét, a Felkelést – de attól a ma már nem létező MIÉP-en kívül úgyis mindenki elhatárolódott már…
Emlékezzünk hát Pozsgay Imre nagyszerű bejelentésének évfordulójára!

Mészéros Sándor – facebook


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »