A 2025 májusában létrejött Magyar Kánonjogtörténeti Társaság a Nemzetközi Kánonjogtörténeti Kutatóközponttal együttműködve rendezte meg első nemzetközi konferenciáját, amelyet online tartottak meg február 3-án.
A videókonferencia formájában megtartott tudományos szimpózium központi témája a Decretum Gratiani kánongyűjtemény volt (1140 körül), amelyet az egyes közreműködők forrástörténeti, tartalmi, szerkezeti, és a kánonjogi terminológiára gyakorolt hatás szempontjából vizsgáltak. Az online tér lehetőségeit kihasználva, a tudományos szimpóziumot a szegedi és budapesti kánonjogtörténész szakma képviselőin túl a római pápai egyetemek, valamint a Navarrai Egyetem oktatói, kutatói és doktoranduszai is kitüntették részvételükkel.
Az első szekcióban Joaquín Sedano, a Navarrai Egyetem kánonjogi karának dékánja mutatta be az egyházi házasságjog leglényegesebb elemeit a 12. század közepi kánongyűjteményben található rendelkezések és Gratianus mesternek az azokhoz fűzött kortárs értelmezései alapján, különös tekintettel a házasság létrejöttére és felbonthatatlanságára.
Thierry Sol, a római Szent Kereszt Pápai Egyetem kánonjogi karának dékánja az egyházi hivatalból vagy státuszból történő felfüggesztés és elmozdítás kánonjogi és teológiai tartalmát vizsgálta Gratianus gyűjteményében, az alkalmazott fogalmak, a jogkövetkezmények és a személy státusza helyreállíthatóságának szempontjából.
José Miguel Viejo-Ximénez, a Las Palmas-i Egyetem jogi kara alapvető jogtudományi tanszékének vezető professzora az egyes egyházi kánonok tekintélyének forrásait osztályozta, különösen a zsinati és pápai jogalkotás jellegzetességeinek a bemutatásával, Gratianus művének első egysége alapján.
A második szekcióban kaptak helyet a magyar előadók, akik közül Keppinger Boglárka, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) kánonjogi intézetének oktatója Gratianus munkájának egyes kánonjait filológiai módszerrel elemezte, megvilágítva a vagyonra, lehetőségre, felhatalmazásra, képességre és engedélyre vonatkozó jogi szakkifejezés jelentésköreit.
Szabó Csaba Péter, a PPKE Hittudományi Karának doktorjelöltje Aranyszájú Szent János írásainak és teológiai gondolkodásának a befolyását elemezte a kiemelkedő középkori latin kánongyűjtemény kapcsán, kitérve az egyes kánonok latin szövegének az eredeti görög verzióval való összehasonlítására is.
Végül Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, a PPKE professzora Szent Ágoston szövegeinek jelentőségét mutatta be Gratianus mesternél, feltárva és meghatározva az egyházatyától származó nagyszámú kánon eredetének három különböző forráscsoportját.
Fazakas Attila, a Magyar Kánonjogtörténeti Társaság titkára (Szeged) zárszavában hangsúlyozta, hogy a neves külföldi professzorok részvételével megtartott nemzetközi online kánonjogtörténeti konferencián elhangzott előadások nemcsak közelebb vitték a hallgatóságot az egyházjogtörténet egyik legkiemelkedőbb kánongyűjteményének megértéséhez, hanem az új alapkutatási eredmények ismertetésével számos aktuális egyházjogi kérdést is megvilágítottak. A kezdeményezés komoly segítséggel szolgálhat a kánonjogtörténet iránt érdeklődő új generáció hazai és nemzetközi továbbképzésében.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
