A Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteken kihirdetett véleménye (nagyon szereti ezt a szót az Magyar Talmudista Iroda a zsidókra nézve kellemetlen hírben, de abban igazuk van, hogy kedvenc terrorállamuk gyakorlatára túl nagy hatással nem lesz – a szerk.) szerint Izrael telepespolitikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot, Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
A Nemzetközi Bíróság februárban tartott meghallgatást annak nyomán, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban. Izrael az 1967-ben foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága pénteken ismertetett véleményében leszögezte: "a telepesek átszállítása Izrael által Ciszjordániába és Jeruzsálembe, valamint Izrael jelenlétének fenntartása a megszállt területeken ellentétes a negyedik genfi egyezmény 49. cikkével".
Naváf Szalám, a bíróság elnöke a vélemény felolvasásakor azt mondta: Izrael megsértette az egyezmény 49. cikkének hatodik bekezdését, amely kimondja, hogy a megszálló hatalom nem telepíthet be, vagy nem szállíthatja át polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területre. Izraelnek a palesztin területeket érintő telepes politikája és vonatkozó intézkedései e területek nagy részének de facto annektálását jelenti. A bíróság megállapítása szerint Izrael szisztematikusan diszkriminálja a palesztinokat a megszállt területeken – hangsúlyozta. Az izraeli telepeket Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben a nemzetközi jog megsértésével hozták létre és tartják fenn – húzta alá.
A megszállt területen található természeti erőforrások felhasználása "összeegyeztethetetlen" a megszálló hatalom nemzetközi jogi kötelezettségeivel – emlékeztetett Szalám.
Közölte továbbá: a bíróság véleménye szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
Az izraeli telepek a megszállt palesztin területeken illegálisak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának és minden államnak kötelessége, hogy ne ismerje el jogszerűnek a megszállást, és ne nyújtson segítséget vagy támogatást a fenntartásához – mondta. Minden államnak együtt kell működnie az izraeli-palesztin konfliktus lezárása érdekében – tette hozzá a bíróság elnöke.
Az ügyben tartott februári meghallgatáson Rijád al-Malki, a Palesztin Nemzeti Hatóság külügyminisztere egyebek mellett azt monda: Izrael "gyarmatosító és apartheidpolitikát" folytat a palesztinokkal szemben. Az "új Közel-Keletet" bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni – hívta fel a figyelmet.
Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette: "a zsidó nép nem megszálló saját területén, így örök fővárosában, Jeruzsálemben sem, és nincs olyan ENSZ-határozat, amely el tudná torzítani ezt a történelmi igazságot".
A Nemzetközi Bíróság 2004-ben véleményt adott ki arról, hogy izraeli akadályok felállítása Ciszjordánia területének jelentős része körül "ellentétes a nemzetközi joggal". Megállapította azt is, hogy az izraeli telepek létrehozása a nemzetközi jog megsértését jelenti. Izrael a véleményt visszautasította.
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász palesztin terrorszervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságát országok közötti viták rendezésére hozták létre. Határozatai kötelező erejűek, de végrehajtatásukra nincsenek közvetlen eszközei.
Frissítés: A zsidók nem érzik megszállóknak magukat, hiszen minden nekik jár
A zsidó nép nem megszálló saját földjén – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszul a Nemzetközi Bíróság (ICJ) pénteki véleményére, miszerint Izrael telepespolitikája és a természeti erőforrások felhasználása a megszállt palesztin területeken sérti a nemzetközi jogot.
"A zsidó nép nem megszálló a saját földjén – sem örök fővárosunkban, Jeruzsálemben, sem őseink földjén, Júdeában és Szamáriában" – hangoztatta Netanjahu Ciszjordánia bibliai neveit használva.
"Semmilyen hazug hágai döntés nem fogja elferdíteni ezt a történelmi igazságot, és ugyanígy megkérdőjelezhetetlen az izraeliek letelepedésének jogszerűsége szülőföldünk bármely területén" – tette hozzá, egyenlőséget téve az Izrael 1948-as tűzszüneti vonalain belüli, és az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia között.
"A hágai bíróság döntése sokadik alkalommal bizonyítja, mennyire határozottan antiszemita és politikai szervezetről van szó. Nem fogadjuk el tőlük az erkölcsi prédikációt, eljött a kormányzás és a szuverenitás ideje" – szögezte le Itamár Bengvír, a jobboldali Zsidó Erő párt vezetője, a kormány belbiztonsági minisztere.
Becalel Szmotrics, a jobboldali telepespárt, a Vallásos Cionisták elnöke Ciszjordánia annektálására is felszólított a hágai döntés nyomán: "Szuverinitást most!" – mondta. Jiszráel Kac külügyminiszter "torznak, egyoldalúnak és alapvetően hibásnak" nevezte a hágai döntést. Hozzátette, hogy figyelmen kívül hagyja "az Izrael földjén élő zsidó nép történelmi jogait és a helyi valóságot, az Izraelt sújtó biztonsági fenyegetéseket".
Beni Ganz, a Nemzeti Tábor centrista párt elnöke is visszautasította a nemzetközi bíróság határozatát. "Újabb bizonyítéka a külső beavatkozásnak, amely nemcsak a regionális biztonság és stabilitás ellen hat, és figyelmen kívül hagyja az október 7-i mészárlást és a ciszjordániai terrort, hanem egy újabb példája a politikai konfliktus jogi kérdéssé változtatásának is" – vélekedett Ganz.
Avigdor Liberman, az ellenzéki jobboldali Izrael a Hazánk nevű párt elnöke antiszemitának és képmutatónak nevezte a hágai bíróságot, Juli Edelstein, az izraeli parlament külügyi és biztonsági bizottságának elnöke pedig illuzórikusnak és aljasnak minősítette a döntést, amely szerinte ösztönzi a terrorizmust.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
