“El Martillo del Sur” (A Déli Kalapács), “Tercera Fuerza”(Harmadik Erő), a “Partido Nuevo Triunfo” (Új Győzelem Pártja) néhány említésre méltó nemzetiszocialista csoport, amely jelenleg is létezik Latin-Amerikában.
Chilében van az El Martillo del Sur (A Déli Kalapács) nevű szervezet, amelyet Elliot Quijada alapított, aki egy híres nemzetiszocialista a régióban. A név választása különböző okok miatt merült fel. Azzal érvelnek, hogy a kalapács a primitív emberek eszköze és fegyvere volt egyszere. A béke idején nyilakat formáltak vele, és amikor a háború kitört, ugyanazt a kalapácsot használták, mint védekező fegyvert. Úgy definiálják, mint a nép fegyverét. A mozgalomnak tíz elve van, de a legfontosabb alapelv a feltétlen hit az Istenben, amely képviselteti magát az egész természetben.
Minden vallást tisztelnek, amennyiben nem fenyegetik a nemzeti öntudatot. Tiszteletben tartnak minden politikai csoportot, még akkor is, ha az teljesen ellentétes a sajátjukkal, feltéve, hogy nem alkalmaznak erőszakot ellenük, vagy más emberek ellen. A csoportot számos erőszakos cselekmény elkövetésével vádolják, amelyek közül néhányat a sajtó is felkarolt. Még néhány gyilkosságot is nekik tulajdonítottak. Összeségében elmondható, hogy az erős médialejáratás ellenére a Déli Kalapács a legerősebb nemzetiszocialista mozgalom Chilében.
Partido Nuevo Triunfo egyik gyűlése
Argentína lehet az az ország, ahol a legkevésbé meglepő lenne nemzetiszocialista szervezeteket találni, tekintve hogy számos nemzetiszocialista, és azok leszármazottai találtak menedéket az országban. A Partido Nuevo Triunfo (Új Győzelem Pártja), amelyet Alejandro Biondini alapított még 1990-ben, amit sajnos Argentína legfelsőbb bírósága betíltott 2009 márciusában. A bíróság arra kényszerítette őket, hogy adják fel a horogkereszt szimbólumként való használatát, és 2009-ben megtagadták tőlük politikai pártként való kategorizálásukat az ideológiájuk miatt. Ahogy tehát várható volt, a Partido Nuevo Triunfo (PNT) továbbra is létezik, de jelenlétük ma már alig több, mint szimbolikus. Kiáltványukban kiemelték, hogy a pártot azért hozták létre, hogy újjáépítsék és felszabadítsák az országot, vissza akarták hódítani a Falkland-szigeteket (Islas Malvinas), San Pedro-t és San Santiago-t, és követelték a vállalatok nemzeti tulajdonba vételét az országban.
Közép-Amerikában, Costa Ricában, egészen a közelmúltig a Partido Nacional Socialista Costarricense (Costa Rica-i Nemzetiszocialista Párt) – ami egy szélsőjobbooldali illegális csoport – azután vált ismertté, hogy interjút készítettek a vezetőjükkel. Ez idő alatt ez a szervezet ellenségnek nyilvánította a zsidókat, négereket, kínaiakat, homoszexuálisokat, kommunistákat, feministákat, szabadkőműveseket, és különösen a nicaraguai és kolumbiai bevándorlókat, ugyanis ez a két legnagyobb bevándorló közösség Costa Ricában. Ezzel párhuzamosan a csoport a fehér európai Costa Rica-iak jogainak védelmére törekedett. Balszerencsére a hatóságok nyomozása miatt ez a csoport eltűnt. Azonban, más hasonló szervezetek alakultak, mint például a Resistencia Ideológica Nacional Socialista de Costa Rica (Costa Rica-i Nemzetiszocialista Ideológiai Ellenállás), vagy a La Sociedad Costa Rica de la Lanza Hiperbórea (A Costa Rica-i Északi Lándzsa Szövetség) és a Frente Democrático Nacional (Nemzeti Demokratikus Front).
Kolumbia fővárosában, Bogotában, 2011-ben a Tercera Fuerza nevű csoport tagjai gyűlést tartottak azért, hogy megemlékezzenek Hitler 122. születésnapjára. A csoportot azzal a céllal hozták létre, hogy megőrizzék és helyreállítsák a nemzetiszocialista szellem eszmeiségét Kolumbiában. A csoport honlapján egy projekt folytatásaként mutatja be a mozgalmat, ami Pereira városában született, és amelyet több évre felfüggesztettek, elsősorban azért, mert alapítói Spanyolországba távoztak. Emlékeztetnek minket arra, hogy 1956-ban volt egy azonos nevű mozgalom a Tercera Fuerza, amely dicsérte Gustavo Rojas Pinilla akkori elnököt, és akinek mottója ez volt: “Dios y Patria” (Isten és a haza). Ez egy olyan csoport, amely a saját szavaival élve: olyan férfiak és nők csoportja, akik a hispán kultúra alapelvei és értékei szerint élnek és megtalálják a nemzetiszocializmus legjobb filozóiai és szociokulturális értékeit. Azt állítják, hogy gondolataik és eszméik teljesen tiszteletre méltóak, továbbá a kolumbiai alkotmány 20. cikkében garantálja a teljes véleménynyilvánítási szabadságot.
A Tercera Fuerza nagygyűlése
Ebből kiindulva, a “Tercera Fuerza” az üléseiken megjelenő gesztusok és üzenetek ellenére az internetes oldalán kijelenti, hogy elítéli az indokolatlan erőszakot és a faji gyűlöletre való uszítást, valamint minden olyan cselekményt, amely az emberi jogokat támadja. Ennek ellenére a csoport által hordozott szimbólumok nem továbbítják pontosan ugyanazt az üzenetet. Ugyanígy kijelentik, hogy nem valamilyen etnikai vagy vallási kisebbség ellen vannak, hanem ennek az ellenkezője; céljuk a harmónia és a béke minden ember és kultúra között, valamint mindegyikük identitásának, szabadságának és méltóságának tiszteletben tartása.
Más országokban, mint például Peruban, szintén vannak hasonló típusú csoportok. Tény, hogy 2011-ben egy nemzetiszocialista csoport, amelynek vezetője Ricardo de Spirito Balbuena, elfogadott egy módosított horogkeresztet a mozgalom jelképének. Ez a csoport az “Igualdad Nacional Cristiana Autónoma” (INCA) (Autonóm Nemzeti Keresztény Egyenlőség), amely engedélyt kapott a működésre.
Hasonlóképpen Uruguayban is vannak nemzetiszocialista csoportok szerte az országban, amelyek „rasszista” profillal rendelkeznek, és erőszakos beszédeket tartanak. Az egyik ilyen csoport, amely “Euroamerikaner”-nek nevezi önmagát, továbbá rasszista, antiszemita és Hitler követője. Ez a szervezet azt állítja, hogy 1996 óta léteznek mozgalomként, illetve minden tagjának van fegyvere az otthonában, valamint meggyőződésük szerint a négerek és az indiánok alsóbbrendűek.
Brazíliában jelenleg is található néhány szélsőjobboldali csoport. 2019 novemberében Sao Paulo városában zöldinges férfiak egy kis csoportja komoly utcai demonstrációt tartott, alakzatban meneteltek és nemzetiszocialista karlendítéssel tisztelegtek, valamint az Anaué! szót kiáltották, ami annyit jelent: testvérem. Ezek az integralisták voltak, a klerikális fasiszta Brazil Integralista Párt támogatói és tagjai. Az integralizmus már a harmincas években is létezett. A mozgalom alapítója és vezetője az író Plínio Salgado volt. A brazil integralizmus számos hasonlóságot mutat az olasz fasizmussal, valamint annak számos jelképét és hitvallását kölcsönözte. A brazil integralizmus az 1930-as évek végén halt ki, ami még meglepőbbé tette Sao Paulo utcáin való 2019-es újjáéledését.
Amint az látható, számos nemzetiszocialista egyesület, csoport, és mozgalom létezik szerte az amerikai kontinensen, futótűzként terjedve, ezáltal hírdetvén a nemzetiszocializmus üzenetét!
Forrás: Zöldinges.net
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
