Az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa. Az intézményt a világ legnagyobb építőipari cégével, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalattal (CSCEC) építtetné meg Magyarország, a beruházási ajánlatuk szerint 338 milliárd forintba kerülne, azaz 650 ezer forintos négyzetméteráron vállalnák összesen 520 ezer négyzetméter megépítését, amihez
Magyarország a hírhedt Budapest–Belgrád vasút konstrukciójához hasonló gigahitelt venne fel.
A megvalósításban
meghatározott számú kínai munkásnak kellene részt vennie, és import kínai építőanyagból készülne
– derül ki a Direkt 36 tényfeltáró cikkéből, melyet a 444 tett közzé.
A tényfeltáró csapat által megszerzett dokumentumok szerint a projektről a kormány február 24-i kabinetülésén tárgyalt és azt el is fogadta. A projekt felelőse a Palkovics László vezette Innovációs és Technológia Minisztérium, bár az előterjesztést a tárcavezető Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen jegyzi. Az alapításhoz szükséges tőkét és az ingatlanokat a magyar állam biztosítja.
Egy másik, a tényfeltáró csapat által megszerzett dokumentumban szerepel az is, hogy a tervezés magyar–kínai közös projektként valósul meg, a kivitelezés kizárólagosan kínai projektként valósítható meg. a beruházás felelőseként az innovációért és technológiáért felelős miniszter kerül kijelölésre kormánybiztosként. Sőt,
a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le
– emelik ki. Forrásuk szerint a beruházást kínai-magyar nemzetközi szerződés keretében építik majd, és a versenyeztetés feltételeit is ebben határozzák meg, így nincs szükség az uniós szabályok szerinti nyílt eljárásra.
A hitelt az állami Kínai Fejlesztési Bank „kedvező feltételekkel” nyújtaná: 10-15 éves futamidővel és jüanhitel esetén maximum 4,5 százalékos, euróhitel esetén 1,9 százalékos kamattal, amit
a magyar állam fizetne vissza az egyetemet fenntartó vagyonkezelő alapítványon keresztül.
A portál rámutat, a Fudan kampuszának építésére tervezett magyar állami pénzek nagyon jelentős összegnek számítanak, például túlszárnyalják a teljes magyar állami felsőoktatás éves működési költségét is, ami 2019-ben összesen 486 milliárd forint volt, de a G7 számításai szerint ez valójában nettóban számolva alig 287 milliárdot tett ki.
A portál megkeresésére sem a kínai építőipari cég, sem az ITM nem reagált.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
