A Bécsi Napló című ausztriai magyar újság január-februári számában egy hazugságokkal és rágalmakkal teli cikk jelent meg a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), illetve annak elnöke, Patrubány Miklós ellen. A nemtelen támadás rövid idővel azután történt, hogy az MVSZ a következő évek legfontosabb teendőjének Varga Csaba a magyar nyelv ősnyelv voltáról szóló zseniális könyvének német és angol nyelvű fordításának külföldön való terjesztését határozta el, a magyarság számára megbecsülést, megértést és ezáltal mozgásterének bővítését keresve. E célból intenzíven kereste az együttműködést nyugateurópai magyar szervezetekkel. Mivel a Bécsi Napló az említett számot minden nyugateurópai magyar szervezetnek elküldte, elmondhatjuk, hogy a támadás nem csak az MVSZ és Patrubány Miklós, hanem burkoltan a magyarság ellen is irányul.
Bécsi becstelenségeket régen az osztrák politika manipulatív céljaival szoktuk összekötni. Most sajnos egy magyar újság lép fel ilyen szándékkal. A cikk címe: „Mi lett a Magyarok Világszövetségéből?“, Papp László által jegyezve, aki 1996-1999 között az MVSZ Nyugati Régiójának elnöke volt. Papp László mandátuma 2000-ig tartott volna, ám a testületi határozatoktól való eltérése miatt már korábban leváltották. Jelen írásában az akkori elnököt, Csoóri Sándort dicsőíti, holott annak idején mint a Nyugati Régió elnöke bizalmatlansági indítványt fogalmazott meg ellene mint alkalmatlan vezető ellen és Patrubány Miklóst is erre biztatta. Ő azonban az MVSZ 1999 április 10-ei közgyűlésén az erdélyi küldöttekkel együtt Csoóri Sándor maradására szavazott.
Papp László emlékezetbeli pálfordulása nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy Patrubány Miklóst minél rosszabb fénybe állítsa be. Ezért fényezi Bakos István szerepét is, aki 1994 és 1998 között az MVSZ főtitkára volt és akinek tavaly jelent meg a „Nemzetépítő kísérlet? A Magyarok Világszövetségének Kronológiája 1989-2000“ című könyve, állami támogatással. (Mellesleg Bakos István korábban Aczél György közvetlen munkatársa volt.)
Papp László cikke Patrubány Miklós elnökké való megválasztásának leírásában még csak csúsztatásokat alkalmaz, későbbi tevékenységéről szólva azonban – amikor neki már személyes tapasztalata az MVSZ-ben történtekről nem volt – durva hazugságokat, rágalmakat tartalmaz. Itt csak a legfontosabbakra szeretnénk kitérni. Papp László állításával szemben, hogy „a Benczúr utcai székház az elnök „egyszemélyes társasága“ kezelésébe került“, bizonyítható, hogy az már 1994-ben, Csoóri Sándor elnöksége idején és az ő kezdeményezésére a Pax Pannoniae Kft. kezelésébe került, amelynek a tulajdonosa azonban nem az elnök, hanem maga a Magyarok Világszövetsége. Micsoda különbség! Papp László így folytatja: „Ez aztán Csoóri távozása után Patrubány zsebébe hullt, aki a székházat előbb öt évre a kínaiaknak adta bérbe, ugyanakkor jelzálog kölcsönt vett fel az épület egyes részeire külön-külön, amit nem fizetett vissza, így a bankok rátették a kezüket…“
„A „kínaiak“ fogalmazás alatt Kína budapesti nagykövetsége értendő, amely 6 évre (nem 5 évre, ahogy Papp állítja) valóban bérbe vette az ominózus ingatlant. Az is megfelel a valóságnak, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusának megrendezésére az MVSZ Küldöttgyűlése (nem Patrubány) 2008-ban részletes vita után 100 millió forintos jelzálog kölcsön felvételéről döntött. Ám a bankok sohasem „tették rá a kezüket“ az ingatlanra. Az ingatlant nyolc évvel később – ugyancsak küldöttgyűlési határozat alapján – eladta ugyan az MVSZ, ám az eladást nem a világkongresszusi kölcsön kényszerítette ki, hanem a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság, aminek következtében az épület, amely bérbe adva egy év alatt kitermelte volna a világkongresszusi hitelt, nyolc évig üresen állt, és amely világgazdasági válság súlyosan érintette többek között az MVSZ gazdálkodó Kft-jét, a Pax Pannoniae Kft-t is. Az, hogy a Benczúr utcai ingatlant egyértelműen a világgazdasági válság miatt kellett eladni, abból is látható, hogy a Pax Pannoniae Kft. által a világgazdasági válság eredményeként felhalmozott tartozásnak mindössze 20%-át tette ki a 2008-as világkongresszusi jelzálog kölcsön.“*
Papp László a legrosszabb előítéletekre apellál, amikor Patrubány Miklóst mint román állampolgárt akarja elhitelteleníteni. Hiszen román állampolgár Kányádi Sándor, Tőkés László, Böjte Csaba is és még sorolhatnánk. Papp László szerint azonban „a Magyarok Világszövetsége román állampolgár kezében már nem magyar, a diaszpóra jeles képviselőinek kizárásával nem a világé és nem is szövetség, mert egy személy által kiválasztott társaság, illetve még inkább politikai párt… Az idén a Magyarok IX. Világkongresszusa hatnapos rendezvényein a Patrubány Miklós István Ádám által meghívott „felsőházi elvű küldöttek“ valamint a szintén általa válogatott „népképviseleti, azaz alsóházi elvű küldöttek“ vettek részt és választották őt újra elnöknek. Ezzel szemben az igazság az, hogy az MVSZ elnökét, miként valamennyi szövetségi szintű tisztségviselőjét nem a világkongresszusi küldöttek választják meg, hanem az MVSZ Küldöttgyűlése, amelynek tagjait – három térség; Magyarország, Kárpát-medence, Nyugati Régió, térségenként száz főt – az MVSZ egyes országokbeli tagjainak közgyűlése választja meg négyévenként. Semmiképpen az MVSZ elnöke válogatja ki őket megannyi országban.“*
Nagy igyekezetében, hogy Patrubány Miklóst befeketítse, Papp László túllő a célon és egy állítólag az elnök által egy bizonyos Sipos Attilának adott interjút is közöl, amely oly primitív, hogy csak egy elmebeteg bűnöző lehetne képes rá. „Nincs jelentősége a magyarországi bíróságok MVSZ-t és személyemet elmarasztaló ítéleteinek. A pénzbírságokat a balzsebemből kifizetem. A bíróságok egyébként is elfogultak velem szemben. Én román állampolgár vagyok. Velem szemben nem tehetnek semmit sem. Magyarországon vagyonom nincs. A gépkocsik és a lakhelyem a Magyarok Világszövetsége tulajdonában van. Azt nem vehetik el tőlem. Az MVSZ jó anyagi körülmények közé került, miután eladtam a Benczúr utca 15. szám alatti ingatlanokat. Az MVSZ pénze felett én rendelkezem. Én vagyok a bejegyzett számlatulajdonos, mint az MVSZ elnöke. Attól, hogy a bíróságok négyszer is kimondták az elnökválasztások jogtalanságát, attól még nem szűnt meg a számla feletti rendelkezési jogom. Ebben a szervezetben az van, amit én, az elnök akarok.Ha egy-két tag akadékoskodik, azok ellen etikai, fegyelmi eljárást kezdeményezek és megszüntetem a tagsági viszonyukat. A portára leadom, hogy nem léphetnek be az épületbe.“ Papp László számára valójában fölfoghatatlan, hogy létezhet egy olyan ember, mint Patrubány Miklós, aki 1996 óta fizetés nélkül végzi feladatát. Ezért össze is keveri az okot az okozattal. „Ahogy nem csak az állami, de társadalmi támogatottság is csökkent, úgy jutottak előtérbe azok, akik személyes politikai, anyagi, vagy presztízs szempontok érdekében akarták felhasználni a Világszövetség tekintélyét. Távol maradt a „magyar elit“, a tudományos, vallási és társadalmi vezetők többsége“. Fura egy logika az, amely szerint azok, akik „politikai, anyagi, vagy presztízs-re vágynak azt a szervezetet választják érvényesülésük eszközéül, amelyet sem az állam nem támogat, sem pénze nincs, s amelyről a sajtó, ha egyáltalán bármit is ír, csak rosszat ír. Ha a magyar állam meg is vonta teljesen támogatását a Magyarok Világszövetségétől, – tegyük hozzá, radikálisan magyar mivolta miatt -, ez nem mondható el a magyar társadalomról. Csak így magyarázható, hogy pénz nélkül, a magyar kormánnyal és a kormánypártokkal szembe menve győzelemre tudta vinni a 2004. december 5-ei népszavazást a külhoni magyarok állampolgárságának a visszaadásáért. Akkor is, ha az nem volt ügydöntő erejű, mint a migránskvóta ügyi népszavazás sem, amire óriási összegeket költöttek.“* Papp László logikája épp olyan fura, amikor Bakos István Patrubány Miklós általi „megfúrását“ hangoztatja. „A titkári szerződés megújítása volt napirenden. Az elnökség megegyezése értelmében az elnök, alelnök és a régióelnökök tettek javaslatot a titkár személyére. Én az egészet formalitásnak tekintettem, mert szerintem Bakos kiváló munkát végzett. Meglepetésemre az ő nevét egyedül én javasoltam. Végül elég annyit megemlíteni, hogy Bakos volt az első áldozat abban a sorban, ahogy Patrubány egymás után mindenkit kinyírt, aki nem vált támogatójává.“ Mellesleg az eset 1998-ban történt, amikor Patrubány még nem volt az MVSZ elnöke és négyen szavaztak Bakos ellen, egyedül Papp László mellette, mint ahogy ő is beismeri. Tény az is, hogy Patrubány Miklós elnöksége idején csak egy embert zártak ki az MVSZ diaszpórabeli vezetéséből, Menczel Józsefet.
Papp László az MVSZ-t hibáztatja azért is, hogy jeles személyiségek „eltávolodtak“ a Szövetségtől. Nem említi azonban, hogy „2000 májusában az a Küldöttgyűlés, amely Patrubány Miklóst elnökké választotta, elfogadott egy határozatot, amely kimondta, hogy:
„Az MVSZ valamennyi választott tisztségviselője, főtitkára, főkönyvelője és a régióirodák vezetői megválasztásuk, illetve kinevezésük után legkésőbb harminc nappal kérjék az illetékes magyar hatóságtól átvilágításukat, és ennek megtörténtét 15 napon belül hitelt érdemlő módon igazolják az Elnökségnek. Aki ezt nem kéri, vagy azt a válasz kézhezvétele után 15 napon belül nem bocsátja az Elnökség rendelkezésére, vagy ha az eredmény elmarasztaló, ezen bármelyik határidő letelte után semmiféle munkát nem végezhet a Világszövetségnél, azzal bárminemű kapcsolata automatikusan megszűnik.“
A határozatot az újonnan megválasztott elnök végrehajtatta minden újonnan megválasztott tisztségviselővel. A döntő többség eleget tett a Küldöttgyűlések határozatának. De voltak, akik megtagadták az átvilágításukat. A történelmi hűség kedvéért soroljuk fel nevüket: Balogh László, Bors József, Demény Antal, Kellermayer Miklós, Kövy Zsolt, Papp Sándor, Pálfy G. István, Pozsgay Imre, Szakály Sándor, Szalay Endréné. Ennek következtében, a Küldöttgyűlés határozata alapján ők valóban „eltávolodtak“ a Magyarok Világszövetségétől, még 2000-ben.“*
Ne higgyük, hogy csak egy jelentéktelen, irígység által gerjesztett kis ügyről van szó. A magyarság jelenlegi szétzilált helyzetében minden hasonló, kritikának álcázott lépés a széthúzást és a szétesést erősítő folyamatokat gerjesztheti. Ezért remélhetőleg az MVSZ olyan lépéseket tesz meg a „Bécsi Napló“ ellen, amelynek a következményei a lap megszűnéséhez vezetnek.
Vajta Dénes
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
* A csillaggal jelölt idézetek az esettel kapcsolatos MVSZ összeállításból származnak.
Kategória:Hírek, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »