A német vezetők megállapodtak, hogy legalább április 18-áig fenntartják az országban a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozásokat, és a húsvéti ünnepekre további szigorításokat vezetnek be, hogy megfékezhessék a fertőzések erősödő hullámát.
Angela Merkel kancellár és a szövetségi tartományok vezetői 11 órányi egyeztetés után, kedd hajnalban jutottak megállapodásra arról, hogy miként folytassák a világjárvány elleni küzdelmet.
Egyezségük értelmében az idei húsvét április 1-jétől 5-éig tartó hosszú hétvégéjén gyakorlatilag leállítják a magán- és közéletet, az élelmiszerboltok is csak szombatra nyithatnak majd ki. Az embereket az ötnapos ünnep teljes idejére otthonmaradásra szólítják fel – áll a német vezetők közleményében.
Németország „nagyon-nagyon súlyos” helyzetben van, mert az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) úgynevezett brit mutációja, a B.1.1.7 jelzésű változat elindított egy „új járványt”.
Ez a vírusváltozat „sokkal halálosabb, jóval fertőzőképesebb és hosszabb ideig fertőzőképes”, ezért másként kell védekezni – fejtette ki Angela Merkel, aláhúzva, hogy „nemkonvencionális” megoldásokat is alkalmazni kell. Ilyen megoldás az #OtthonMaradunk (#WirBleibenZuHause) mottóval meghirdetett húsvéti országos akció, amelynek célja az új járványhullám megtörése – tette hozzá a kancellár.
A szövetségi kormány és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) – a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete – online tanácskozását heves viták miatt többször meg kellett szakítani. A nézetek egy sor kérdésben ütköztek.
A kevéssé fertőzött, és jelentős idegenforgalmi szektort működtető északi, tengerparti tartományok vezetői például könnyítéseket igyekeztek elérni, hogy a tavaszi szünetre ismét fogadhassanak vendégeket.
Azzal érveltek, hogy kellőképpen visszaszorították már a vírust, és technológiai fejlesztéseik révén meg tudják oldani a turisták elszállásolását a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számottevő emelkedése nélkül.
A kancellár és a 16 tartományi kormányfő körében végül az összes ügyben az a nézet érvényesült, hogy az új járványhullám megfékezése minden egyéb érdek fölé való.
Így a megbeszélés eredményeit rögzítő dokumentumban kiemelték, hogy a napi új regisztrált fertőződések számában tapasztalható exponenciális, robbanásszerű növekedés miatt következetesen alkalmazni kell az úgynevezett vészfék rendszert, amelyről a legutóbbi, március elején tartott tanácskozáson állapodtak meg.
A rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén a hónap elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan – egymás után három nap – száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Ezt a rendszert új elemekkel is ki kell egészíteni, például kijárási korlátozásokkal és a maszkviselési kötelezettség kiterjesztésével – áll a kedd hajnali megállapodásban.
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten vasárnap átlépte a 100-as határértéket, és kedd reggel már 108,10-en állt.
A megelőző 24 órában 7485 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez bő harmincszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 5480-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 674 710 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »