Németország lakosságának 18,4 százalékát teszik ki a bevándorlók – mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) egy csütörtökön ismertetett vizsgálatában.
További 4,9 millió ember – a lakosság 5,9 százaléka – bevándorlók gyermekeként született már Németországban, 3,9 millió ember – a lakosság 4,6 százaléka – pedig olyan németországi családban született, amelyben az egyik szülő bevándorló. Őket nevezik a bevándorlók második nemzedékének. Az első és a második nemzedék – vagyis a bevándorlók és Németországban született gyermekeik – együttvéve a lakosság 24,3 százalékát teszi ki, arányuk 1,3 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbi 23 százalékhoz képest.
A 15,3 millió első generációs bevándorló 40 százaléka – 6,1 millió fő – 2013 óta érkezett Németországba. A legnagyobb csoportokat a Szíriából, a Romániából és a Lengyelországból érkezettek alkotják 16 százalékos, 7 százalékos, illetve 6 százalékos aránnyal. A negyedik helyen az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából származók csoportja áll 5 százalékos részaránnyal.
A bevándorlásra késztető okok között a leggyakoribb a menedékjog megszerzése 27,9 százalékos aránnyal, utána a munkavállalás (24,2 százalék), a családegyesítés (23,9 százalék) és a tanulás, képzés, továbbképzés (8,2 százalék) következik.
A Destatis egy másik módszertant is használ a lakosság külföldi származású részének számbavételére. Ennek központi fogalma a migrációs háttér. A statisztikai hivatal azokat az embereket sorolja a migrációs hátterűek közé, akiknek legalább egy szülője nem német állampolgárként jött világra. Tavaly 23,8 millió ember, a lakosság 28,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ez 1,2 százalékpontos növekedés a 2021-es – 22,6 millió embert jelentő – 27,5 százalékhoz képest.
(MTI /Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
