A brüsszeli bürokraták és Dimitrisz Avramopulosz kettős mércéje miatt megint bakot ugrok, vagy inkább ki a bőrömből.
Nem tudom eldönteni, hogy ez ostobaság vagy gonoszság, esetleg mindkettő egyszerre. Avramopulosz uniós biztos rezzenéstelen arccal kijelentette, hogy a honvédelmi minisztersége alatt az általa a görög–török határra felhúzott védelmi kerítés „az más”, mint a Magyarország és Szerbia között felállított ideiglenes, technikai határzár. Márpedig mennyiben más, hiszen a magyar kerítést is az illegális bevándorlók megfékezésére húzták fel. Érdekes, de a kerítésépítő Görögországot egy rossz szó sem érte anno Brüsszelből.
Ellenük akkor nem indult kötelezettségszegési eljárás, amikor hatóságaik tétlenül nézték, hogy illegális bevándorlók millióit hozták át embercsempészek a török partokról. Sőt Ankarát sem feddte meg Berlin vagy Brüsszel, hogy másfél évig tolerálták a migránsok özönét az EU felé. Az embercsempész hajók – mint a körúti 4-es, 6-os villamos – ingáztak Törökország és Leszbosz szigete között. A görögök ekkor fejenként 20-35 euróért kompokkal szállították át a migránsokat a Peloponnészosz-félszigetre, hogy onnan folytassák útjukat tovább a balkáni útvonalon nyugat felé.
Érdekes, emiatt nem tört ki felháborodás Brüsszelben. Amikor Schengen de facto megszűnt létezni, és az európai emberek biztonsága forgott kockán, akkor is inkább mondvacsinált indokok miatt szapulták Magyarországot, mintsem tegyenek valamit a tengeri határok védelmére. Ha regisztráltuk a migránsokat, az volt a baj, ha nem, akkor abból lett probléma.
A „röszkei csata” felvételeit is egy hazugsághullám követte. „Az agresszív magyar rendőrök rátámadtak a megkeseredett, reményüket vesztett menedékkérőkre.” „A magyar rendőrök átdobtak egy sérült szír kislányt a határ túloldalára.” A német médiumok elbagatellizálták a problémát, a német néző, olvasó azt hitte, hogy mindössze néhány száz szegény sorsú család rekedt itt a „nagy magyar diktatúrában”.
Nem akarták, vagy talán nem merték közölni az igazságot, hogy illegális bevándorlók milliói vannak jelenleg is úton Németország szociális húsosfazékja felé. A megdöbbenés csak napokkal később érte el a német közvéleményt, amikor észrevették, hogy egy véget nem érő áradatot szabadított rájuk Merkel.
Most, 2017 nyarán, miután ártatlan európai polgárok százai haltak meg terrortámadásokban, EP-képviselők összeállnak egy csoportképre táblákkal, amelyeken az áll, hogy „szabadságot Ahmed H.-nak”. Hát az eszem megáll. Egy elítélt terroristát engedjünk szabadon? Aki uszította a tömegeket, hogy törjék át a határt, és aki ultimátumot adott a magyar határvédő szerveknek, hogy egy órát kapnak a határ megnyitására. Ahmed H., akinek hét (!) útlevele volt, a ciprusiban ráadásul egy schengeni vízum is, szabadon beutazhatott volna hazánkba. Ám ő mégis gyanús (ügynöki?) célokat követve, illegális bevándorlókat vezetett át fél Európán. Talán ki kellene tüntetni humanitárius munkássága miatt! Ez lesz a következő lépés.
Ez az igazi kettős mérce: papírok nélkül érkező illegális bevándorlók jogaival foglalkozik Brüsszel és számtalan „civil szervezet”, ám az európai polgárok biztonságával, rajtunk, magyarokon kívül senki. Én abban bízom, hogy most, amikor újratárgyalják a perét, szigorítani fogják a tíz év fegyházat. Ez jelzésértékű lenne mindenkinek, aki ártó szándékkal érkezik Magyarországra.
Arcfelismerő kamerák, golyóálló üvegek, kommandósok, fémdetektorok, bombakereső készülékek és kutyák, mélységi felderítés, laptoptilalom a repülőkön, repterekhez hasonló beléptetés múzeumokba és turisztikai látványosságokhoz – tényleg ez a megoldás? Ideig-óráig megvéd, ha ketrecbe zárjuk magunkat. Ám mi lesz öt-nyolc év múlva? Vagy ahogy Sadiq Khan londoni főpolgármester mondta, a mindennapi terrorizmushoz hozzá kell szokni? Hát köszönöm, én, aki 30 éve ezzel foglalkozom terepen és elméletben, ezt nagyon nem szeretném, ahogy sok millió más európai polgár sem.
Afrika lakossága 1,2 milliárd fő. Elnézve az olasz partokra érkező illegális bevándorlókat, látható, hogy körülbelül 90 százalékban a szubszaharai régiókból, Közép- és Nyugat-Afrikából származnak. Róma közben megtelt, hiá-ba kérte a polgármester asszony a kormányt, hogy legyen befogadási moratórium városa részére, elutasították. Mi több, kötelezték további 2000 migráns elhelyezésére. Közben kitalálták, hogy minden Olaszországban született migráns gyermek kapja meg automatikusan az olasz állampolgárságot. Ezzel automatikusan a szülők is legális státust kellene kapjanak, hiszen gyermekük EU-s állampolgár. A vita hevében olasz képviselők verekedtek össze a parlamentben. Európa a szakadék fele rohan, és brüsszeli kékharisnyák és okostojások tapsolnak hozzá.
Nem fogja fel Brüsszel, hogy ennek nem lesz vége? Emberileg megértem az afrikai fiatalokat, akik elindulnak a jobb élet álomképei felé. A legtöbb afrikai munkás, bányász, halász napi egy dollárból kénytelen tengetni az életét. A gyermekek értelmes kissrácok, akiknek sanszuk sincs, hogy eljussanak egy jobb iskolába. Amíg nem ott helyben teremtünk nekik lehetőséget a tanuláshoz, a munkához és a jobb élethez, addig ők jönni fognak.
Tízmilliók vágnak majd neki az életveszélyes útnak a következő évtizedekben. Európa szociális hálója nem lesz képes felfogni egy ekkora tömeg nyomását. Szét fog szakadni. Az alacsony iskolázottsággal bíró, analfabéta fiatalok nem tudnak munkát találni nyelvtudás és a betűvetés képességének hiányában. Ez pedig, már évtizedek óta tapasztaljuk Németországban, egyenes út a bűnözés felé.
Sok megkeseredett, könnyen fanatizálható muzulmán fiatal fog csatlakozni terrorszervezetekhez. Ez a folyamat is látható már. Szomorúan tapasztalom, hogy másod-, harmadgenerációs fiatalok sem voltak képesek integrálódni, és ellenünk fordultak. Mire számítsunk akkor milliós ellenőrizetlen tömegeknél?
A demográfiai eltolódásról meg ne is beszéljünk. Ki kell mondani, hogy Európa mind kulturálisan, mind etnikai értelemben meg fog szűnni. A napokban közzétett statisztika szerint Frankfurtban a hat év alatti gyermekek 75,6 százaléka migrációs hátterű, Augsburgban 61,5, Münchenben 58,4 százalék. Berlin áll még a legjobban, ott „mindössze” 43,9 százalék. Ha megnézem a nagyvárosok adatait, akkor az jön ki, hogy az óvodáskorú gyermekek 50 százalékban már nem németek. Gondoljunk csak bele, húsz év múlva a fiatal felnőttek aránya lesz ilyen. Ijesztő.
Gimnazistakoromban Berlin lakosságának egytizede volt muzulmán, mára egyötöde (harminc év telt el). A helyi lakosság visszaszorul a „rezervátumokba”, nem fogunk tudni este futni, sétálni menni párunkkal, a tömegközlekedés életveszélyes lesz, a törvényeket már egy nagyrészt migráns eredetű németidegen kormány fogja hozni maguknak, ellenünk.
Georg Spöttle
A szerző biztonságpolitikai szakértő
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
