Nemrég zajlott le Kárpátalján a Re: Open Zakarpattia diplomáciai-politikai fórum. Az eseményen számtalan időszerű panelbeszélgetés zajlott le, mások mellett Íjgyártó István korábbi magyar nagykövet is tiszteletét tette a rendezvényen. Hivatalos volt az eseményre Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. Az anyaországi politikus azonban sokrétű elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott csatlakozni a fórum munkájához, de írásban megosztotta gondolatait, észrevételeit Dmitro Tuzsanszkij szervezővel, akitől azt kérte, levelét olvassa fel a hallgatóság előtt. Az alábbiakban Németh Zsolt ominózus helyzetértékelését közöljük:
„Öröm és megtiszteltetés számomra szíves felkérése Budapesten kezdett párbeszédünk kárpátaljai folytatására, valamint a részvételre közös gondolkodásukban a reziliencia és az újjáépítés kérdéseiről. Éppen ezért kevés dolgot sajnálok jobban, mint azt, hogy korábban rögzített programjaim miatt semmiképpen nem tudok eljutni a Negyedik Re : Open Zakarpattia rendezvényre annak tervezett időpontjában. Nem szívesen szalasztanám el azonban a lehetőséget, hogy én is részese lehessek a közös gondolkodásnak, ezért az alábbiakban küldöm néhány gondolatomat, nagyon megköszönve, ha számíthatok rá, hogy ezeket helyettem megosztja a rendezvény résztvevőivel.
Úgy látom, hogy az Önök hazája ellen Oroszország részéről igazságtalanul és provokálatlanul elkövetett agresszió fogadtatásával kapcsolatban nem stratégiai, hanem taktikai különbségek vannak a magyar és az ukrán kormány álláspontja között. A stratégiai célok tekintetében Magyarország – mint azt számos alkalommal kinyilvánítottuk – abban érdekelt, hogy álljon helyre Ukrajna teljes szuverenitása és területi integritása, és országuk váljék a nyugati világ egyenrangú és sikeres tagjává. Ebben a tekintetben az agresszió kezdetétől fogva folyamatos az azonosság Budapest és Kijev álláspontja között. Csak egyetérteni tudok külügyminiszterükkel, Dmitro Kuleba úrral abban, amit a közelmúltban úgy fogalmazott meg, hogy ,,Ukrajna európai uniós tagsága összhangban van Magyarország stratégiai érdekeivel.”
Ugyanakkor az is egyértelmű magyar érdek, hogy mindezt az Önök országa és népe minél kevesebb véráldozat árán érje el. A magyar kormány ezért szorgalmaz mielőbbi tűzszünetet és tárgyalásokat. A taktikai különbség lényege, hogy az illetékes magyar szervek szerint ezen az úton is el lehet érni a közös stratégiai célokat, míg az ukrán kormány ezzel ellentétesen értékeli a realitásokat.
Ha ez a taktikai különbség ellenérzések forrása, az gyen1íti a közös stratégiai célban egyetértők táborát. Ha viszont párbeszédet és közös gondolkodást vált ki, az erősíti a stratégiai közösséget. Ezért tulajdonítok nagy jelentőséget a magyar–ukrán párbeszédnek minden kérdésben és minden alkalommal, így az Önök rendezvényének is. Ugyanez igaz a kisebbségi jogok kérdésére is. Megítélésem szerint sem magyar, sem ukrán érdekeket nem szolgál, ha ebben a tekintetben a kölcsönös ellenérzések erősödnek a problémamegoldó párbeszéd és együttműködés helyett.
A szolidaritás érzésén és geopolitikai szempontokon kívül Magyarország azért is érdekelt Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának helyreállításában és a nyugati világba történő sikeres integrációjában, mert ezek – az ukrán nép szabadsága mellett – a kárpátaljai magyar közösség megmaradásához is szükségesek. A magyar közösség jelenléte Kárpátalján tehát nem gyengíti, hanem erősíti a magyar–ukrán stratégiai érdekközösséget. A kisebbségi jogokkal kapcsolatos politikánkkal az a célunk, hogy azok a magyarok, akik Magyarország határain kívül élnek, jól érezzék magukat abban az államban, amelyhez a szülőföldjük tartozik. Erre törekszünk összes szomszédunk irányában. Ukrajna kapcsán ez konkrétan azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarok a kisebbségi jogoknak köszönhetően maradéktalanul jól érezzék magukat Kárpátalján, és ebből kifolyólag áldásként éljék meg, hogy – a magyarországi ukrán közösséggel együtt – összekötő kapcsot képezhetnek a két szomszédos ország között.
A magyar közösségnek ehhez a jó közérzetéhez elengedhetetlen, hogy oktatási, nyelvi és kulturális jogaik tekintetében legalább a 2017 előtti helyzet álljon helyre, vagy akár – a kárpátaljai magyar közösséggel való egyetértésben – a szabad Ukrajna a korábbiaknál is kedvezőbb kisebbségjogi viszonyokat hozzon létre. A magyar közösség tagjainak jő közérzete, amely a kisebbségi jogok helyreállásából származna, nem gyengítené, hanem erősítené Ukrajnát, egyszersmind egyengetné Ukrajna útját az Európai Unióba és a NATO-ba és ismét szilárd alapra helyezné a magyar–ukrán barátságot.
A nyelvi és oktatási jogok kapcsán világosan kell látni: Magyarország nem abban érdekelt, hogy a kárpátaljai magyarok ne ismerjék az ukrán államnyelvet. Épp ellenkezőleg: 15o ooo kétnyelvű ember a magyar–ukrán együttműködésben rejlő szinergiák hatalmas felhajtóerejét képezheti.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy ezt az oktatáspolitika ne a magyar anyanyelvhasználat korlátozásával próbálja elérni, mert az felesleges frusztrációk forrása. Ehelyett azt tartjuk szükségesnek, hogy a kárpátaljai magyar gyermekek és fiatalok saját közösségük iskoláiban, saját szükségleteiknek megfelelően kialakított módszertannal, örömmel tanulhassák az ukrán nyelvet, megőrizve egyszersmind magyar anyanyelvüket is, hogy később mindkét nyelvnek büszke és boldog használói lehessenek.
Úgy látom tehát, hogy Kárpátalja kapcsán az ukrán és a magyar stratégiai érdekek összhangban állnak egymással, viszont nagyon fontos a módszertani és taktikai kérdésekről folytatott párbeszéd. Azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a közös érdekek alapján politikáink is összhangba kerüljenek. Ennek jegyében kívánom, hogy tanácskozásuk sikeresen járuljon hozzá a reziliencia erősítéséhez, az újjáépítéshez és Kárpátaljának Ukrajna európai hídfővé és a magyar–ukrán baráti együttműködés szilárd oszlopává tételéhez.”
Forrás: Kiszo.net
The post Németh Zsolt: Magyarország a minél kisebb ukrán véráldozatban érdekelt appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
