Német tudósok még idén azt tervezik, hogy klónoznak, majd genetikailag módosított sertéseket tenyésztenek, hogy azokat szívdonorként használják fel.
Eckhard Wolf, a Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) kutatója elmondta, hogy csoportjával az Auckland-szigeti fajtából módosított, transzplantációra kész állatot akarnak tenyészteni, amely 2025-re készen állhat a transzplantációs kísérletekre.
Az első ilyen jellegű műtét során a Marylandi Orvostudományi Egyetem tudósai januárban egy tíz módosításon átesett sertésből származó szívet ültettek át egy halálos betegségben szenvedő emberbe. Orvosai orvosai szerint a műtét jól sikerül, bár a fertőzés, a kilökődés vagy a magas vérnyomás veszélye továbbra is fennáll.
Wolf arról számolt be, hogy kutatócsoportja egyszerűbben, öt genetikai módosítással dolgozik. A tudós, akinek szakterülete az állatból emberbe történő transzplantáció – az úgynevezett xenotranszplantáció – 20 éve kutatja ezt a területet. Mint kiemelte: kollégáival a genetikailag legalkalmasabb állatokat akarják létrehozni klónozással, hogy ezeket tenyésszék majd.
Az első ilyen generációnak idén kellene megszületnie, és a szívátültetést páviánokon tesztelnék, mielőtt a csapat két-három év múlva megpróbálkozna az emberbe történő átültetéssel, ha engedélyezik a klinikai vizsgálatot.
A szervátültetéseket olyan szervi elégtelenséggel diagnosztizált embereknél alkalmazzák, akiket nem lehet más módon kezelni. Németországban 2021 végén mintegy 8500 ember várt szervátültetésre az ország szervtranszplantációs intézetének adatai szerint.
Wolf támogatói szerint az állati donorok segíthetnének lerövidíteni a várakozási időt, az ellenzők azonban arra hivatkoznak, hogy ez a technológia "nem veszi figyelembe az állatok jogait", és "a sertéseket szervgyárakká alacsonyítja", a transzplantációs kísérletekben használt majmok pedig kínok között halnak meg.
A 2019 februárjában elindított Orvosok az állatkísérletek ellen-petíciót, amely az állatkísérletek betiltását követeli a xenotranszplantációs kutatásoknál, több mint 57 ezren írták alá.
Kristina Berchtold, a Tierschutzbund német állatvédelmi ernyőszervezet müncheni csoportjának képviselője a gyakorlatot "etikailag nagyon megkérdőjelezhetőnek" nevezte. Hangsúlyozta, hogy "az állatok nem szolgálhatnak pótalkatrészként az emberek számára".
(MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
