Egyre erőteljesebben aggódnak a közép- és kelet-európai országok amiatt, hogy a későbbiekben csak Németország felől importálhatnak orosz földgázt. Ezért közös levéllel fordultak Maros Sefcovichoz, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökéhez, s a beszerzési forrás egyoldalúvá válásának a veszélyeit vázolták fel. A V4-ek pedig Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írtak levelet, amelyben az energiauniós tervek alapos megvitatását sürgetik.
Közösen emelték fel szavukat földgázellátásuk több lábon állásának esetleges megszűnése miatt a közép- és kelet-európai országok. A térség uniós tagállamai attól tartanak, hogy 2019 után, amikor Oroszország leállítja az Ukrajnán keresztüli szállításokat Európába, csak Németországon át juthatnak majd orosz gázhoz. A következő négy évben ugyanis megépülne a Németországot Oroszországgal a tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat vezeték újabb két ága, így megduplázódna a csővezeték jelenleg évi 60 milliárd köbméteres szállítási kapacitása. Manapság azonban a kapacitás fele kihasználatlan. Vagyis nem indokolt a szállítási teljesítmény megduplázása. Eközben Dél-Európában lenne igény új, Oroszország felőli gázvezetékre, de annak kiépítését nem támogatja az Európai Unió.
Egyes szakértők szerint a háttérben lehet egy német–orosz titkos paktum arról, hogy a jövőben Moszkva Németországon keresztül látja majd el a közép- és kelet-európai térséget gázzal. Ez pedig azt jelentené, hogy a régió országai számára 2019 után csak egy-egy nyugat–keleti irányú gázbeszerzési folyosó létezne. Ez pedig német és orosz kézbe adná Európa keleti fele gázellátásának az irányítását.
Hét tagállam aggódik
Az Északi Áramlat tervezett bővítésének az európai energia geopolitikára kifejtett potenciálisan káros hatásaira levélben hívta fel az Európai Bizottság figyelmét hét tagállam – köztük Magyarország. A kezdeti 9-10 helyett végül csak hét uniós tagállam – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és a három balti állam – szakminiszterei írták alá a levelet. Görögország, Bulgária és Csehország csatlakozásáról is szó volt, ezek az országok azonban végül nem adták nevüket a dokumentumhoz.
Deák András György, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaság- és regionális tudományi kutatóközpont világgazdasági intézetének munkatársa úgy véli: nem teljesen alaptalan a térség országainak félelme. Az Északi Áramlat kibővítése után ugyanis végképp megvalósíthatatlanná válna a régiót déli irányból orosz gázzal ellátó vezeték megépítése, amelynek lefektetésére már most is egyre kisebb az esély. Oroszország és Törökország ugyanis mind gyakrabban fenyegeti egymást a két országot a jövőben összekötő Török Áramlat gázvezeték építésének leállításával. Abban az esetben pedig, ha nem készül el a török–görög határig húzódó vezeték, nem lesz értelme a hozzá kapcsolódó Tesla vezeték kiépítésének sem, amely a görög határtól Magyarországig hozná el az orosz gázt – tette hozzá a szakember. Az orosz–török pengeváltás legújabb fejleményeként Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, „az orosz kormány nem állítja le a Török Áramlatot, annak sorsáról az építésben érintett cégeknek kell dönteniük”. Vagyis Moszkva a törökökre bízza a beruházás folytatásáról szóló döntés meghozatalát.
A BruxInfo értesülései szerint a V4-ek, vagyis Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország vezetői tegnap egy másik levelet is küldtek, ezúttal Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Ez azonban nem az Északi Áramlatról szól, hanem a négy ország energiauniós terveiről és annak az óhajuknak a megerősítéséről, hogy a december 17–18-i uniós csúcson alaposan körbejárják a témát a tagállamok.
Csütörtökön egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter energetikai együttműködésről tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel Belgrádban. Megállapították: egyelőre bizonytalan a Török Áramlat gázvezeték megépítése, tekintettel az orosz–török konfliktusra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 04.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
