Jóformán meg sem száradt a tinta a szemaforkoalíció szerződésén, az új német vezetés azon melegében be is harangozta összeurópai álmait. Az egy héttel ezelőtt aláírt, 177 oldalas, a zöldség jegyében (reméljük csak digitálisan) létező dokumentumnak jónéhány érdekes pontja akad, de a leginkább meghatározó része minden bizonnyal egy minden eddiginél szorosabban együttműködő, egyesített, szuperállamként működő Uniót „felskiccelő” fejezet.
Abba most bele se menjünk, mi történt legutóbb, amikor a németek egy magasabb eszme jegyében akarták egyesíteni az öreg kontinenst, mindenesetre a leginkább üres, agyonrágott hívószavakat tartalmazó paksaméta átnyálazása után nem csak az Unió jövőjével kapcsolatban juthatunk aggasztó végkövetkeztetésekre. Ha az új német vezetésen múlik, akkor a következő négy évben mindent megtesznek majd egy „föderatívabb”, szélesebb hatáskörrel rendelkező EU kiépítéséért, párhuzamosan azzal, hogy a szuverenitásuk maradékáért harcoló országok jogait szépen visszanyesegetik.
Az EU jövője Olaf Scholz kancellársága alatt szinte biztosan új irányt vesz. Hogy jót-e vagy rosszat, azt még nehéz megmondani. Eleve nem tudjuk, ki tölti be a Merkel távozásával keletkező űrt az európai politikában.
Talán Scholz ehhez eleve kevés, ráadásul az új kormány örömébe alaposan belerondíthat, hogy Emmanuel Macron és Mario Draghi a múlt héten aláírtak egy sokak szerint a francia–német Élysée-szerződéssel párhuzamba állítható francia–olasz paktumot. Macron régóta Európa trónjára igyekszik, új német ellenlábasával szemben talán sikerül is neki.
De vissza a kormányprogramhoz! Az olyan progresszív, divatos rendelkezések, mint a szavazati jog korhatárának csökkentése (16 évre), a „fű” legalizálása vagy az abortusztörvény enyhítése már-már szót sem érdemelnek. Inkább az a meglepő, ezekre miért csak most kerül sor. Az is érthetetlen, Berlinben eddig miként bírtak meglenni klímaminisztérium nélkül. Nyugalom bitte, most lesz ez is! Természetesen Zöld vezetéssel, igaz, a pénzügyi tárcát, amelyért a párt ádáz harcot vívott a szabaddemokratákkal az egyeztetések során, végül nem kapták meg. Robert Habeck, a Zöldek társelnöke és a leendő zöldminisztérium vezetője már jelezte, ha rajta múlik, Németország 2030-ra teljesen megszabadul széniparától.
Egészen megdöbbentő az is, hogy az új német kormány gyakorlatilag megismétli a brit munkáspárt ezredforduló utáni politikáját és életben maradása zálogaként jelentősen megkönnyíti a bevándorlást.
Scholzék minden eddiginél szélesebbre nyitják a kapukat a külföldiek előtt, egyszerűsítik a honosítást és jelentősen kiterjesztik a kettős vagy többes állampolgárság lehetőségeit, amellyel – és ezt a Deutsche Welle írja, nem egy széljobber konteós – egyetlen céljuk van, egy számukra kedvezőbb választói demográfia létrehozása. Semmi másról nem szól, hogy választójoghoz juttatnak egy igen jelentős, főként török kisebbséget, valamint a 16-18 éves korosztályt.
Kellő hely hiányában nincs módunk a szerződés részletes elemzésére, de talán felesleges is. Németország és az Unió jövője kapcsán nem is a konkrét javaslatok (jogszabály-kezdeményező hatáskör az EP-nek, szupranacionális EP-választások, de jure csúcsjelölti rendszer) az igazán érdekesek, sokkal inkább a mögöttük rejlő szándék. Láttuk már milyen, amikor a németek egyesíteni akarták Európát. Egyelőre nincs mit tenni, a progresszív puding próbája az evés!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/48. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
