A Vatikáni Rádió magyar adásának vendége volt június 29-én Német László SVD bíboros, belgrádi érsek, aki részt vett a június 26–27-én a Vatikánban tartott rendkívüli konzisztóriumon és az azt megnyitó szentmisén, melyet Szent Péter és Pál ünnepén mutatott be XIV. Leó pápa a jelen lévő bíborosok koncelebrálásával a Szent Péter-bazilikában. Tapasztalatairól Gedő Ágnes kérdezte a főpásztort.
Az alábbiakban a beszélgetésben elhangzottak szerkesztett összefoglalóját olvashatják.
„Minden szentmise fantasztikus a Szentatyával a Szent Péter-bazilikában. A templom gyönyörű környezete, a liturgia zenéje és szertartás egyes mozzanatai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy szinte misztikus érzést váltson ki az emberből.
Jó érzés megtapasztalni az Egyház megújulását, hogy évről évre újabb metropoliták kapják meg az érseki rangot jelző palliumokat” – mondta az interjúban Német László bíboros, aki ebben a megtiszteltetésben három évvel ezelőtt részesült. Most 39 főpásztor vehetett át palliumot Leó pápa kezéből.
„Bár a püspöki és metropolita érseki szolgálat nem különbözik nagyon egymástól, mégis, ezek a gyönyörű báránygyapjúból készült palliumok a Jó Pásztort szimbolizálják, aki vállára veszi juhait, mint ahogy az érsek a gondjaira bízott híveket” – fogalmazott a belgrádi főpásztor.
Rendkívüli konzisztórium a szinodalitás jegyében
Június 26-án és 27-én Leó pápa rendkívüli bíborosi konzisztóriumot tartott, amely a januári második állomása volt, 178 bíboros, köztük Német László részvételével. A Szentatya úgy definiálta a konzisztóriumot, mint ahol a bíborosi kollégium összegyűlik Péter utódja körül, hogy a kölcsönös meghallgatás és a közös megkülönböztetés során a Szentlélek segítse a pápát az egyház vezetésében.
Ez a lelkiség fogja vezetni a következő találkozót, amelyre majd októberben kerül sor.
Német László bíboros személyes tapasztalatát megosztva elmondta, hogy más érzés bíborosként találkozni a Szentatyával, aki őt kreálta, és más egy olyan pápával, akinek megválasztásában bíborosként szerepet vállalt. Ez a nagy különbség lelki szinten is egy közösségi vonalat hoz létre, hiszen Leó pápa megválasztása a konklávén részt vevő bíborosok Szentlélek iránti nyitottságának, imáinak az eredménye. Maga a Szentatya is kifejezte ezt, mondván és kérve, hogy megválasztották, tehát most támogassák őt péteri szolgálatában.
Ez a második rendkívüli konzisztórium, amelyet XIV. Leó egybehívott, és a bíborosok javaslata alapján az évente tervezett találkozókat négy naposra hosszabbítanák. Erre azért is van szükség, mert a világ másik feléről érkező főpásztorok – Ferenc pápa az óceániai szigetekre is kinevezett bíborosokat – több napig utaznak, mire Rómába érnek; sokuknak az időeltolódást is meg kell szokniuk, mielőtt munkához látnak.
Nyelvcsoportok és kulturális sajátosságok
A belgrádi bíboros érsek arról is beszélt, hogy miként a januári találkozó, a mostani is a szinodális metódust követte. Kerekasztalokhoz rendezve húsz nyelvcsoportba osztották a résztvevőket. Német László most is olasz nyelvcsoportba került, hat olasz bíboros közé; rajtuk kívül egy dél-amerikai és két ázsiai – közülük egyik keleti pátriárka – volt. Nagyon jó beszélgetések alakultak ki, jó megosztások jöttek létre.
A húszból nyolc csoport (a pápaválasztó, aktív bíborosok) beszámolóit felolvasták. A Szentatya megerősítette, hogy számára fontos meghallani a világegyház hangját, hiszen a Vatikánon belüli bíborosokkal lehetősége nyílik találkozni akár a kertekben, akár az apostoli palotában. Értelemszerűen azoknak, akik csak a rendkívüli konzisztóriumra érkeztek Rómába, kevesebb lehetőségük van, hogy a pápával beszéljenek, ezért őket részesítették előnyben – fejtette ki Német László bíboros.
A fiatalok: válság és transzcendens utáni vágy
A szinodalitás – ahogy a Szentatya fogalmazott – egy lelki stílus, amely a találkozásból születik, a meghallgatásban növekszik és a megkülönböztetésben érlelődik. Leó pápa kérte, hogy a bíborosok a saját területükön, egyházmegyéikben szorgalmazzák ezt, hogy továbbfejlődhessen. Fölmerültek továbbá olyan témák, mint háború vagy béke, erőszak, szegénység, igazságtalanság, szociális téren a magány, az emberi kapcsolatok válsága és a reménytelenség. A Szentatyára különösen nagy hatást gyakorolt a fiatalokkal kapcsolatban egy nagyon szomorú jelenség, hogy végső kétségbeesésükben sokan öngyilkossághoz fordulnak – mondta Gedő Ágnes.
Válaszképpen Német László úgy fogalmazott, hogy talán ez volt az egész konzisztórium legfájóbb felismerése. Az ő csoportjában szólt egyik olasz bíboros arról, hogy az egyházmegyéje területén az utóbbi öt évben 280 százalékkal nőtt a fiatalok körében az öngyilkosságok száma. Nyolcból négy csoport hasonló tapasztalatról számolt be. A számok mellett az okokra is fény derült: nagyon sokszor nincs előttük világos életcél, nem látják értelmét létezésüknek, a válságba került fiatalok olykor öngyilkossághoz folyamodnak.
A felszólalásokban rámutattak arra is, hogy nagyon sok fiatal most kezdi újból felfedezni a transzcendens értéket az életében. Az evangelizációs munkában nagyon fontos lenne többet beszélni az élet értelméről, és ha valaki megjelenik az egyházban, és meg tudtuk szólítani, akkor fontos, hogy az általános transzcendens érzés helyett felmutassuk Jézus Krisztust, az élő Isten Fiát, aki tényleg értelmet ad: én vagyok az élet, az igazság és az út. Sok pozitív visszajelzés is érkezett a bíborosoktól a fiatalok megtéréséről, az egyház életében való részvételéről, hogy érdekli őket, közösségi munkát, önkéntességet vállalnak – hangsúlyozta Német László SVD.
Igazságos háború helyett arányos önvédelem
Korszakváltó gondolatnak nevezte a belgrádi bíboros érsek, hogy a konzisztóriumon egyhangúlag és világosan aláhúzták: nem létezik igazságos háború. Minden háború ördögi dolog, ami rossz. Létezhet azonban jogos önvédelem, amely akkor lesz igazságos, ha arányos, és nem válik ellentámadássá, nem akar bosszút állni, tönkretenni a másikat, csak önmagát védi. Ez jelen volt korábban is a katolikus tanításban, de évszázadokon keresztül a hangsúly mindig az igazságos háborún volt.
Német László kifejtette, hogy ma az igazságos háborút nagyon sokan úgy értelmezik, hogy egyszerűen csapást mérnek a másikra, mert „veszélyes”. A Közel-Keleten és Ukrajnában is megelőző csapásként indult a háború. A megelőző csapás soha nem lehet igazságos, erre a katolikus egyház soha nem mondhatja, hogy szabad, mi több, erkölcsileg elítéli – hangsúlyozta a belgrádi érsek. Hozzátette: nagyon fontos, hogy Leó pápa békekezdeményezéseit minden csoport támogatta a konzisztóriumon. A pápa arra kérte a bíborosokat, hogy hazatérve, a püspöki konferenciáik keretében osszák meg ezt a tapasztalatot a püspökökkel, próbáljanak minél többet beszélni erről a témáról, így is támogatva őt munkájában.
Leó pápa a konzisztóriumi záróbeszéde végén megismételte békefelhívását, és azt mondta, hogy Isten minden nemzet és minden nép számára békét kíván; a történelem során folyamatosan megnyitja a kiengesztelődés és a béke útjait, tehát nem az erőszaké lesz az utolsó szó – emlékeztetett Gedő Ágnes a Német László bíborossal folytatott beszélgetés végén, mely meghallgatható a Vatikáni Rádió oldalán.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
