Az egyik lenagyobb német baloldali újság, a Der Freitag számos cikket közölt az EU és a Lengyelország-Magyarország páros kapcsolatáról. Az egyik nemrég megjelent írásában a lap arról értekezett, hogy Brüsszel “kirobbanó arroganciával” viselkedik a két országgal szemben.
A lap szerint az EU visszatért az agresszív hidegháborús retorikához Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, olyan kifejezéseket használ, mint “sorozatos bűnelkövető”, vagy “zsaroló”, amelyek az “uniós intézmények szókincsének mindennapi részévé váltak”.
“Sok esetben nyugat-európai arrogancia húzódik az Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki elleni vádak mögött. Sőt, rosszabb: Brüsszel hidegháborúban használt retorikát gyakorol. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke például úgy véli, hogy Magyarország “beteg demokrácia”, és úgy ítéli meg, hogy az ottani választók “képtelenek független véleményt alkotni”.
Politikai eszközzé váló jogállamisági szankciók
A cikk azt is kifejti, hogy nem tartja valószínűnek azt a forgatókönyvet, miszerint az EU mindaddig visszatartja az újjáépítési alap forrásait a két országtól, míg egy sor kérdésben nem engednek az EU követeléseinek. Ugyanakkor úgy véli, hogy az Unió döntése a források merítésének jogállamisági szankciókhoz kötéséről egyértelműen a hatalommal való visszaélés felé nyit lehetőségeket.
“A jövőben az Európai Bizottság (…) az uniós források átvételét a jogállamisági kritériumokhoz kötheti. Hogy ennek a jogállamiságnak hogyan is kellene kinéznie, arra vonatkozóan nincs értelmezhető definíció. A “jogállamiság” rendkívül rugalmasan értelmezhető – és tehető [a politika] eszközévé”
írja a lap. Ezzel kapcsolatban idézi a lengyel külügyminiszter-helyettest is, aki azt mondta:
“Nem akarjuk, hogy pénzügyeink bizonyos országok iránti rokonszenvtől vagy annak hiányától, vagy épp egyes politikusok akaratától függjenek”
mondta.
A Der Freitag szerint Budapest és Varsó a hatlaom kiterjesztésének tartja, hogy Brüsszel a fennálló ideológiai ellentétek miatt blokkolja a finanszírozást, miközben a magyar kormányzó Fidesz és a lengyel PiS egyaránt a nemzeti szuverenitásuk elvesztésétől tart. Kihangsúlyozza, hogy az EU jogállamisági szankciós eszköze messzemenő következményekkel járhatna más tagállamokban is, főleg a konzervatív álláspontot képviselő kormányok országaiban, de akár más, EU jövőjét érintő kérdésekben is.
“A gyakorlatban a bizonyítási teher megfordítását jelenti az, ha a források kifizetését alkotmányos kritériumok teljesítéséhez kötik azok számáéra, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nem teljesítették a kritériumokat. Eddig előbb az Európai Bíróságnak kellett bizonyítania a kötelezettségszegést, hogy szankciókat lehessen kiszabni. Most fordítva van: a bizottság visszautasítja a forrásokat, a gyanúsítottaknak pedig bizonyítania kell ártatlanságát”
olvasható a cikkben.
Uniós kettős mérce
Az írás egyébként rávilágít az Európai Bizottság kettős mércéjére is. Emlékeztet, hogy a ma Brüsszellel rokonszervező Polgári Platform (PO) közvetlenül azelőtt, hogy 2015-ben elvesztette volna a választásokat, elindította a bíróságokról szóló vitát azzal, mikor gyorsan kinevezett öt alkotmánybírót, a pozíciók azonban sokáig üresen pangtak. Végül a PiS a választások után megnyitotta a témát. A rengeteg bírált lengyel igazságügyi reform gyökere tehát éppenséggel a liberális PO döntéseire vezethető vissza.
“A PO eljárása nem okozott gondot Brüsszelnek, de a PiS ellen az Európai Bíróságot is bevetették”
írja a lap.
rmx.news, körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
