A második világháború idején Olaszország és Németország élen járt a szárazföldi aknák és a meglepőcsapdák területén. Ezek jelentőségét leginkább az adta, hogy időt adtak a védelemnek a reakcióra a meglepetések megakadályozásával, időt adtak a védelemnek a felkészülésre, és rombolták az ellenség morálját az általuk okozott veszteségek révén. Erről a területről mutatunk be néhány fejlesztést, melyek alapötletei a mai napig meghatározzák a harcászat ezen területet.
A német T-akna
A németek fő harckocsiaknája a Tellermine szériába tartozó aknák voltak, mégpedig a Tmi-29, a Tmi-35 és Tmi-42. Ezen aknák közül a legutóbbi a háború után prototípusként szolgált más országok aknafejlesztései számára.
A német Tellermine aknák egyik fő fejlesztése az volt, hogy úgy alakították azokat ki, hogy könnyen biztosítani lehessen felszedés ellen. Ehhez az akna testén olyan csatlakozási pontokat alakítottak ki, amikkel az aknát biztosító tárgyakhoz lehetett kötni (például más aknákhoz). A csatlakozás megszűnése felrobbantotta az aknákat, ami arra kényszerítette az aknákat felszedő csapatokat, hogy nagyon lassan dolgozzanak. Ez a fejlesztés később standarddá vált a német aknákon.
Felszedés ellen biztosított T-akna |
Az olasz 4AR akna
A második világháború egyik legnagyobb technikai fejlesztése az aknák területén a levegőből végrehajtott aknásítás volt. Ilyet először az olaszok végeztek 1941-ben. Ezt az aknatípust úgy állították be, hogy a felszín elérése után élesedjen, és akkor robbant, hogyha valami mozgatta.
4AR akna |
Az SD-2
A légi aknásításban a németek is élen jártak, ők ezt szintén 1941-ben alkalmazták először. A németek erre az SD-2-őt alkalmazták, ami az első kazettás bombák egyike volt. Ezt a típust nagy mennyiségben alkalmazták a Barbarossa-hadművelet elején, amikor az SD-2-bombákkal a levegőből elaknásították a szovjet repülőtereket, akadályozva azok használatát. Általában azt csinálták, hogy a bombák harmadát levegőben, harmadát pedig becsapódáskor robbantották, harmaduk pedig aknává vált.
SD-2 |
Az SD-2-őt az USA lemásolta és a koreai háborúban használta.
Az olasz nyújtott testű aknák és a német Riegelmine 43
Az olaszok egyik fejlesztése a nyújtott testű akna volt. A nyújtott testű aknák mögött az elgondolás az volt, hogy egy jármű nagyobb eséllyel megy rá egy aknára, hogyha az aknának hosszabb a jármű haladási irányára merőleges teste. Az olaszok több ilyen aknát is kifejlesztettek, a legnagyobb számban a B2 és a N5 aknákat alkalmazták.
Olasz B2 akna |
Később a németek is alkalmazták a koncepciót és megalkották a Riegelmine 43-at. A nyújtott testű aknák révén könnyebbé vált akadályt képezni a harckocsik előtt, mivel kevesebb aknát kellett telepíteni. Ennek következtében ezt a fegyverkategóriát azóta több országban átvették, ilyen fegyver például az angol L5 akna.
Az olaszok a fémdetektorokkal nem érzékelhető aknák területén is az élen jártak. Az egyik ilyen technológiájuk a műanyag (bakelit) burkolatú akna volt.
A németek is alkalmaztak fémmentes aknákat. Az egyik legnagyobb számban gyártott német harckocsiakna a Topfmine volt. Ennek az volt a jellegzetessége, hogy nem csak a burkolata, hanem még a gyújtószerkezet is fémmentes volt, aminek következtében fémdetektorokkal egyáltalán nem volt érzékelhető.
Az aknamezők áttörésének nehezítése: aknacsapdák
Az aknamezők megtisztítását a németek több módszerrel is akadályozták. Az egyik módszer az volt, hogy fémhulladékot szórtak az aknamező igazi aknái közé eltemetve gödrökbe, amiket bejeleztek a fémdetektorok. Ez lassította az aknák felkutatását.
Az aknákat emellett biztosíthatták felszedés ellen, aminek következtében az aknákat meglepőcsapdákká alakították. Erre az egyik legegyszerűbb módszer az volt, hogy az akna alá tettek egy másik aknát, vagy egy kézigránátot, ami a mozgatás hatására felrobbant. A német Tellermine aknákat emellett úgy alakították ki, hogy hozzá lehessen csatolni másik aknákhoz vagy a földben eltemetett cövekekhez.
Felszedés ellen kézigránáttal biztosított akna |
Akna biztosítása felszedés ellen egy másik aknához csatolással |
Források:
– German Explosive Ordnance
– Italian and French Explosive Ordnance
– FM5-31 : Landmines and Booby-traps
– Mines and Booby-traps: Military Training Pamflet No. 40
(Olvasónktól)
– A Wehrmacht harcjárműveinek álcafestése
– A harmadik birodalom szárazföldi haderejének (Heer) kommunikációs eszközei és fejlesztései
– Érvek és ellenérvek a Paks 2-projekttel kapcsolatban
– Technikai fejlődés az energiaiparban
– A Wehrmacht összfegyvernemi taktikái: gépesített gyalogság és folyóátkelések
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »