Annak érdekében, hogy megértsük az iskolában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségeket, fontos megismerni a tanulók hátterének és az iskolai környezetnek a hatását is. Az első részben általánosan ismertettem a fiúk és a lányok iskolai eredményessége közötti különbségek főbb tendenciáit, ezúttal azt nézzük meg, hogy a családi háttér és az iskolai környezet, hogy hat(hat) erre. Készült Norvégiában egy átfogó riport a fiúk iskolai hátrányairól, amely ismertette a problémát, a lehetséges okokat és következményeket számba vette, illetve javaslatokat fogalmazott meg egy olyan szakpolitika kidolgozásához, aminek célja, hogy ezek a különbségek megszűnjenek. E riport ismertetésének a 2. része következik, kiegészítve hazai adatokkal is.
Családi háttér
Hogyan hat az iskolai eredményességre a családi háttér és a nem?
Egyik fontos kérdésünk, hogy az iskolai eredményességre a nemnek a családi háttérhez képest mekkora hatása van. A családi hátteret sokféleképp szoktuk vizsgálni, de az egyik leggyakoribb módja ennek az iskolai végzettség. A norvég jelentés a szülők iskolai végzettsége alapján két szintet állapított meg: felsőfokú végzettségűek-e a szülők, vagy nem. Azok a tanulók, akik olyan családból származnak, ahol valamelyik szülő felsőfokú végzettségű, az 1-től 6-ig terjedő norvég osztályzási rendszerben 0,59-el jobb tanulmányi átlaggal rendelkeznek, mint a nem diplomás szülők gyerekei. A nemek közötti különbség bár enyhén kisebb ennél, de nagyságrendileg hasonló: a lányok átlagosan 0,46-al jobb tanulmányi átlaggal rendelkeznek, mint a fiúk. Arányosan, 1-től 5-ig terjedő osztályzási rendszerben a szülők iskolai végzettsége szerinti különbség 0,47-nek, a nemek szerinti különbség 0,37-nek felelne meg. A jobb összehasonlíthatóság érdekében így ábrázoltam (1. ábra). (*1)
Magyarország esetében, az Országos Kompetenciamérés 2017-es, 6. és 8. osztályos tanulói adatai azt mutatják, hogy Norvégiához képest Magyarországon az iskolai eredményre a nemnek kisebb hatása van, a családi háttérnek pedig nagyobb. A 6. osztályos tanulók esetében a fiúk és a lányok tanulmányi átlaga közötti különbség 0,27, míg a felsőfokú végzettségű és nem felsőfokú végzettségű anyák gyerekei közötti különbség 0,58. A 8. osztályos tanulók esetében is hasonló a helyzet (a nemek közötti különbség 0,29, a szülők iskolai végzettsége szerinti különbség szintén 0,58). (*2)
1. ábra: A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező szülők gyerekeinek hátránya a felsőfokú végzettségű szülők gyerekeihez képest (családi háttér), illetve a fiúk hátránya a lányokhoz képeset (nem) a tanulmányi átlagban Norvégiában (általános isk. átlag) és Magyarországon (6. oszt. átlag) (*1, *2)
A családi háttér hatása a nemek közötti különbségekre
Az Egyesült Államokban és más OECD országokban a kutatások azt mutatják, hogy a nemek közötti különbségek nagyobbak az alacsony társadalmi-gazdasági réteghez tartozó családok esetében (Autor, Figlio, Karbownik, Roth & Wasserman, 2016a; Wollscheid et al., 2018). Ez nem minden esetben igaz, például Norvégiában nem látszik ilyen különbség az alapfokú oktatásban, a nemek közötti különbségek stabilnak mutatkoznak az eltérő családi háttérrel rendelkező tanulók között, a középiskolában azonban már megfigyelhető.
Magyarországon viszont a 6. osztályos fiúk iskolai hátránya az ugyanolyan helyzetű lányokhoz képest lényegesen nagyobb azokban a családokban, ahol az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános, szakiskola, vagy szakmunkásképző, mint azokban a családokban, ahol főiskolát, vagy egyetemet végzett. A legmagasabb iskolai végzettség szerint a fiúk és a lányok tanulmányi átlaga közötti különbség így alakul: egyetem: 0,18, főiskola: 0,23, érettségi: 0,28, szakmunkásképző: 0,35, szakiskola: 0,34, általános iskola 0,31. (*3)
Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok a családok, ahol az anya nem végezte el a 8 általánost sem (esetükben a különbség: 0,17), de itt érdemes megemlíteni, hogy ez egy viszonylag szűk csoport és mindez feltehetően azzal van összefüggésben, hogy főleg olyan deprivált társadalmi rétegek tartoznak ide, ahol a lányok tizenéves korú gyermekvállalása és az ezzel kapcsolatos családi értékek, minták, nemi szerepek egészen máshogy befolyásolják ezt, mint a többi rétegben. A cigány lakosság esetében a lányok iskolai hátrányai a fentebb említett okok miatt egy napirenden lévő probléma, a roma lányok továbbtanulási esélyeinek növelése a kormány célkitűzései között is szerepel és el is indított ennek érdekében társadalmi programokat.
Mindez azt jelezheti, hogy a társadalmi-gazdasági háttér befolyással van a nemek közötti kölcsönhatásokra, mintákra, szerepekre és ez az iskolai eredményekre is hatással van. A motiváció nagyon fontos a teljesítéshez és a társadalmi környezet meghatározó jelentőséggel bír a normák és az értékek kialakításában. A szülők és mások, akik a tanuló közvetlen környezetében vannak motivátor szerepet töltenek be ebben.
2. ábra: Nemek közötti különbség (fiúk hátránya) a tanulmányi átlagban az anya iskolai végzettsége szerint, OKM 2017, 6. osztályos tanulók (*3)
Tanulási környezet
Az iskolával való elégedettség, tantárgyak szeretete, az iskolai konfliktusok, az iskolai bántalmazások, az iskolai stressz, a magatartás – és beilleszkedési problémák, a speciális oktatásban való részvétel mind az iskolai környezet meghatározó tényezői, mely befolyásolhatja a tanulók iskolai eredményességet is. Amennyiben ezekben nemek közötti különbségeket tapasztalunk az a fiúk és a lányok iskolai eredményességére eltérő hatással lehet, ezeket vesszük sorra az alábbiakban.
Szeretnek-e iskolába járni?
Norvégiában a kutatások szerint a fiúk és a lányok hasonló véleménnyel vannak az iskoláról. 2017-ben a középfokú oktatásban tanulók 65%-a értett egyet azzal az állítással, hogy “Szeret iskolába járni” és nincs szignifikáns különbség a lányok és a fiúk között. Egy hazai nem reprezentatív mintán alapuló kutatás (két osztályt vizsgáltak a kutatók) szerint második osztályban még a fiúk, negyedik osztályban viszont már a lányok szeretnek jobban iskolába járni és nemtől függetlenül úgy gondolják a gyerekek, hogy a lányoknak könnyebb az iskolában jól teljesíteni, azért mert szorgalmasabbak és fegyelmezettebbek (Rostás-Fodorné 2003).
Magyarországon az Országos komptenciamérés tanulói kérdőíve azt vizsgálja, hogy az egyes tantárgyakat mennyire szeretik a tanulók. Ez azt mutatja, hogy vannak nemek közötti eltérések ebben. 6. osztályban a lányok a fiúknál nagyobb arányban kedvelik a magyar nyelvtant és irodalmat, az idegen nyelveket, a rajzot, és az ének-zenét, mint a fiúk. A fiúk ezzel szemben a lányoknál jobban szeretik a matematikát, történelmet és a földrajzot. A biológiát a fiúk és a lányok közel hasonló arányban kedvelik. 8. osztályban ugyanezek a különbségek figyelhetőek meg, kivétel a biológia, amit ekkor már a lányok kedvelnek jobban. Az új tantárgyak (ezeket 6. osztályban kevesen tanulták ahhoz, hogy következtetéseket tudjunk levonni) közül a kémiát a lányok és a fiúk hasonló arányban kedvelik, a fizikát pedig inkább a fiúk. (*4)
Iskolai konfliktusok
A norvég jelentés arról számol be, hogy az iskolai konfliktusokra vonatkozó indikátorok jelentős nemek közötti különbségeket mutatnak. Jóval gyakorabban számolnak be a fiúk olyan konfliktusokról, mint hogy kiküldték őket az osztályteremből, hogy az igazgatóhoz behívták őket, mert valami rosszat csináltak, vagy hogy összetűzésbe kerületek a tanárokkal. A 2000-es években csökkenés mutatkozott abban, hogy a tanulók milyen gyakran kerültek összetűzésbe a tanárokkal, de a csökkenés különösen a lányok esetében volt nagy. 2010-ben a fiúk 30%-a és a lányok 15%-a számolt be arról, hogy összetűzésbe került a tanárokkal. (Øia, 2011)
Kis különbségek vannak a nemek között abban, hogy milyen arányban tapasztaltak a tanulók iskolai bántalmazást. A középiskola korai szakaszaiban a norvég tanulók 6,5%-a számolt be arról, hogy iskolai bántalmazást szenvedett el két, vagy több alkalommal az elmúlt hónapban, a fiúk és a lányok aránya hasonló. A képzés vége fele ez csökken és kis különbség mutatkozik a nemek között (a fiúk 3,0%-a, a lányok 2,5%-a tapasztalta).
Iskolai stressz
Az általános iskolában 1993 és 2006 között a fiúk nagyobb arányban számoltak be arról, hogy tapasztalták iskolai stresszt, azonban ez a különbség az elmúlt években eltűnt és ma nincs szignifikáns különbség a 11 éves norvég lányok és a fiúk között e tekintetben. A középiskolában azonban a lányok nagy stressznek kitettsége volt megfigyelhető korábban is és ez a különbség nőtt, legutóbb már kétszer több középiskolás lány számolt be iskolai streszről, mint fiú (2013-ban a 15 éves norvég tanulók között a lányok 66%-a és a fiúk 36%-a tapasztalt iskolai streszt).
3. ábra: Iskolai stresszről beszámolt fiúk és lányok aránya 1993 és 2013 között (lila vonal: 11 éves fiúk, sárga vonal: 11 éves lányok, lila szaggatott: 15 éves fiúk, sárga szaggatott: 15 éves lányok)
Speciális oktatás, beilleszkedési – és magatartásproblémák
A speciális oktatásban résztvevők 70%-a fiú Norvégiában. A speciális oktatásban résztvevők aránya az 1. osztálytól kezdve fokozatosan nő, a nemek közötti különbség stabil marad. Összességében a fiúk 10%-a és a lányok 5%-a részesül speciális oktatásban. Magyarországon a speciális oktatásban résztvevők között 66% a fiúk a aránya (KSH, 2017). A beilleszkedési problémával küzdő gyerekek között a 6. osztályban 65%, a 8. osztályban 60% a fiúk aránya. A magatartási problémával küzdő gyerekek között még nagyobb a különbség: 6. osztályban 74%, a 8. osztályban 69% a fiúk aránya. (*4) A fiúk magas aránya a speciális oktatásban, illetve a beilleszkedési – és magatartásproblémával küzdő gyerekek között arra is utalhat, hogy az iskolák nem tudnak megfelelően adaptálódni a fiúkhoz és nem képesek megfelelő feltételeket biztosítani számukra.
Összegzés
A családi háttér vizsgálatát követően látjuk tehát, hogy a fiúk és a lányok közötti különbség a tanulmányi eredményekben Norvégiában közel azon, Magyarországon fele akkora szinten van, mint a diplomás és nem diplomás szülők gyerekei közötti különbség. Ez azért is megdöbbentő adat, mert a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége a családi mintán túl számos egyéb hátránnyal (alacsonyabb jövedelem, rosszabb anyagi és lakhatási körülmények, a rosszabb gazdasági helyzetű területeken gyengébb színvonalú iskolák stb.) jár együtt, ami mind olyan további hátrány, ami a nem esetében nem merül fel. Az anya iskolai végzettsége szerinti adatokat elemezve látjuk, hogy Magyarországon is igaz az a több OECD országban megfigyelt jelenség, hogy a fiúk iskolai hátrányai nagyobbak az alacsonyabb szociális-gazdasági háttérrel rendelkező családokban. Kivételt képez az alól a legalsóbb rétege a társadalomnak, ahol az anya a 8 osztályt se végezte el, itt kisebb a nemek közötti különbség, ebben a rétegben gyakori a lányok korai gyermekvállalása és mindez a társadalom többi csoportjához képest egészen más irányba befolyásolhatja azokat a családi mintákat, értékeket, amiknek ezekben a különbségekben szerepe van. Ezek az eredmények tehát azt jelezhetik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér befolyással van a nemek közötti kölcsönhatásokra, mintákra, szerepekre és ez az iskolai eredményekre is hatással van.
A tanulói környezetnek számos aspektusa ronthatja a fiúk (és lányok) tanulmányi eredményeit. Abban, hogy a tanulók mennyire szeretik az iskolát Norvégiában nem találtak különbséget, azonban kérdéses, hogy ez Magyarország esetében is igaz-e, egy korábbi magyar nem reprezentatív kutatás szerint ugyanis a 2. osztályban még a fiúk, 4. osztályban viszont már a lányok szeretik jobban az iskolát. A fiúk Norvégiában sokkal gyakrabban kerülnek iskolai konfliktusba, mint a lányok és míg az iskolai stresszben az általános iskolában nincs különbség, addig a középiskolában már kétszer annyira jellemző a lányokra. Az iskolai konfliktusra és stresszre vonatkozóan magyar adatokat nem találtam. A speciális oktatásban, mind Magyarországon, mind Norvégiában nagyjából a fiúk kétharmados többsége jellemző, ahogy a magatartás – és viselkedésproblémás tanulók között is. Ezek az különbségek arra is utalhatnak, hogy az iskolák nem tudnak ugyanúgy alkalmazkodni a fiúkhoz és a lányokhoz és nem tudnak számukra ugyanannyira megfelelő tanulási környezetet biztosítani.
Folytatás következik.
Következő rész: Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 3. – Okok, hipotézisek
Előző rész: Nemek közötti egyenlőtlenségek az iskolában 1. – Helyzetkép
Módszertan:
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
