Bombaként robbant tegnap a hír, hogy Magyarország nemcsak rendszeresíti a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét, a Rheinmetall Lynxet, hanem itthon is fogják gyártani a páncélosokat a katonáink részére, illetve exportra is készítünk majd ilyen eszközöket. A Portfolió megnézte, mit tud az "új magyar páncélos", a Lynx, illetve milyen üzleti potenciállal kecsegtet a németekkel kötött megállapodás.
Megszületett a magyar történelem legnagyobb védelmi beszerzése
Tegnap jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága, hogy vegyes vállalatot alapított Magyarország a német Rheinmetall-lal, és hazánk hamarosan elkezdi gyártani a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét, a Lynxet.
A megállapodás konkrét részletei még nem láttak napvilágot, mindössze annyit tudni a szerződésről, hogy
Azt, hogy a gyár konkrétan hol fog megépülni, milyen gyártókapacitással rendelkezik majd, illetve hogyan ütemezik majd a harcjárművek gyártását, egyelőre még nem tudni. Valószínűleg még évek kérdése lesz, mire a harcjárművek gyártása megkezdődik, így a projekt előrehaladtával kétség kívül többet fogunk tudni ezekről a részletekről.
A világ egyik legkorszerűbb harcjárművét fogjuk gyártani
Bár a gyártással kapcsolatos részletek egyelőre még nem nyilvánosak, annyi biztos, hogy Magyarországon a világ egyik legkorszerűbb, legütőképesebb gyalogsági harcjárművét gyártják majd.
A gyalogsági harcjárművek (IFV) célja alapvetően az, hogy megfelelő páncélvédettség és tűzerő biztosítása mellett a harctérre juttassák a gyalogságot, illetve szükség esetén támogatni tudják őket tűzharcban is. A legtöbb gyalogsági harcjármű manapság egy nehézgéppuskával, egy párhuzamosított géppuskával, illetve egy irányított páncéltörő rakétával van felszerelve, de ez közel sem törvényszerű, a modern IFV-k egyik fontos paramétere, hogy magas fokon átalakíthatók, modulárisak legyenek.
A Lynx esetében a modularitás egy kifejezetten fontos szempont, hiszen csak a harcjármű teste egységes gyárilag, felszerelését a küldetés igényeinek megfelelően lehet alakítani. A Lynx esetében nemcsak arról van szó, hogy teszünk-e a toronyra tankelhárító rakétát vagy sem, eltávolítható a torony, helyére szerelhetők megfigyelőeszközök, illetve módosítható a páncélvédettség is.
Egy Lynx átalakításához még csak gyári környezet sem szükséges, a megfelelő technikai eszközök megléte mellett akár a frontvonalhoz közel, nyolc órán belül elvégezhető a harcjármű átépítése a küldetés igényeinek megfelelően.
A Lynx így többek közt képes konfigurációtól függően
A Lynxnek két válfaja ismert, egy könnyebb változat, a KF31-es, illetve egy nehezebb, nagyobb, tágasabb típus, a KF41-es. Az még nem teljesen egyértelmű, hogy a két típusból melyiket gyártják majd Magyarországon, lehetséges akár mindkettő is, illetve az is, hogy egy újfajta, sajátos paraméterekkel rendelkező variáns gurul majd le a „futószalagokról.”
Az első KF31-es Lynxeket egyébként 2016-ban leplezték le a nyilvánosság előtt, 2018-ban pedig felfedték a KF41-eseket is, 2019-ben pedig a cseh IDET haditechnikai expón már a Honvédség képviselői is megszemlélhették, ahogy ez az alábbi videóból kiderül:
A KF41-es Lynxek egyébként egy 1140 lóerős Liebherr-motorral vannak fölszerelve, Renk HSWL 256 automata váltó található bennük és – konfigurációtól függően – 60-70 kilométer / órás végsebességet képesek elérni, a jármű hatótávolsága körülbelül 500 kilométer.
Bár a páncélzat moduláris, minden Lynx-harcjármű védettséget nyújt személyzetének a közepes kaliberű lövedékek, a repeszek, aknák, gránátok és improvizált robbanóeszközök ellen, illetve fel van szerelve légszűrő-berendezéssel, belső klímával és NBC-védelemmel is.
A jármű kezeléséhez 3 fős személyzet szükséges, ezen kívül sztenderd konfigurációban a KF41-es 8 lövészt és felszerelését képes szállítani.
Fegyverzetről a jármű magas modularitása miatt nehéz konkrétumokat mondani, az eddig bemutatott Lynxek többnyire LANCE vagy LANCE 2.0-lövegtoronnyal voltak felszerelve, melybe egy 30 vagy 35 milliméteres gépágyút, illetve a Rheinmetall saját fejlesztésű, 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuskáját szerelték. A harcjárműre szerelhetők izraeli Spike irányított rakéták is, az utóbbi beszerzéséről itthon szintén pletykálnak, hiszen a H145M helikoptereknél is használhatók.
Fontos szempont egyébként, hogy a Lynxek számos olyan komponenst használnak, melyek beszerzés alatt álló vagy jövőbeli potenciális, magyar harcjárműveknél is alkalmazhatók lesznek, egyszerűbbé téve ezzel az eszközök szervizelését. A Lynxek például ugyanazt a felfüggesztést használják, mint a Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok, NBC-védelmi rendszerük pedig megegyezik a Boxer APC-jével.
Persze a Magyarországon gyártott Lynxek pontos paraméterei sok mindenben változhatnak a német Rheinmetall által gyártott járművekhez képest, különösen a Honvédségnél rendszeresítésre kerülő típusok esetén. A most zajló Leopard-beszerzésekből és a régebbi, történelmi harcjármű-gyártási praktikákból is az látszik, hogy a magyar mérnökök szeretik a hazai igényeknek, kapacitásnak megfelelően kialakítani az itthon gyártott harcjárműveket.
Arról egyébként, hogy nézhet ki a magyar Lynx, már lehet tippünk: a Légierő Blog a megállapodás aláírásáról szóló rövid tudósítása során egy makettről készített képet is közölt, ezen látható, hogy a nemrég átadott Leopard 2A4-es harckocsikkal megegyező lehet az IFV-k festése is.
Hatalmas ebben az üzleti potenciál
A Lynxek beszerzése nemcsak azért nagy durranás, mert a honvédség a világ egyik legkorszerűbb IFV-jét kapja meg, hanem mert az itthoni gyártás jelentős exportpotenciállal is rendelkezik.
A Lynxek rendszeresítését ugyanis számos ország fontolgatja a világon, többek közt az Egyesült Államok is, amely több mint 6000 darab M2 Bradley IFV-t szeretne felváltani modernebb harcjárművekkel.
Bár a Lynxek amerikai karrierje még kétséges, mivel egyes hírek szerint a Lynxet kivették a korszerűsítésre kiírt programból, majd leállították a programot, aztán új feltételekkel újra kiírták, Lynxek beszerzését tervezi még
A csehek egyébként kifejezetten erős üzleti potenciálnak számítanak a köztük és hazánk között már meglévő, kézifegyvergyártási megállapodás kapcsán.
Ezeken az országokon kívül még dolgozik régi szovjet haditechnikájának lecserélésén számos ex-kommunista érdekszférába tartozó ország is, mint Horvátország, Szlovákia, Románia vagy Lengyelország is, nem kizárt, hogy a régióban ezek közül az országok közül is néhány szóba jöhet mint potenciális üzleti partner.
A felsoroltakon kívül számtalan ország dönthet még világszerte a típus rendszeresítése mellett, NATO-n belül és NATO-n kívül is, valószínűleg a Rheinmetall is növekvő kereslettel számol a következő években, ami a gyártókapacitás bővítésében is megmutatkozik. Mindez a gyártókapacitással rendelkező Magyarország számára kiváló üzleti lehetőséget jelent.
Az egyébként egyelőre még nem világos, hogy Magyarország a Rheinmetallal alapított vegyesvállalaton belül mekkora részesedéssel rendelkezik, így nem tudni, hogy a profit mekkora része marad majd itthon, mindenesetre a gyár létrehozásának munkahelyteremtő hatása vitathatatlan, írja a Portfolió.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
