Európában hozzávetőlegesen 20 millió embernek zavarja az életét a nagy zaj. Nemcsak a hallását, hanem más szerveit is rontja, például a szívet. Az átmeneti halláskárosodás az ismételt intenzív terhelés hatására tartós károsodássá válhat.
Már a 130 decibelnél erősebb zaj, továbbá a gyakori és hosszú ideig hallgatott 85 dB-es zaj (például a nagyon hangos zene) károsítja a hallást. A főutak mellett a zaj körülbelül 70 dB. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltételezi, hogy az EU lakosságának 40 százaléka 55 dB-nél nagyobb zajártalomnak van kitéve.
Szlovákia – és Európa – legzajosabb városai közé tartozik Pozsony. Néhány városrészben a zajszint 30 dB-lel haladja meg a megengedett mértéket. Az autópályák mentén eléri a 75-80 dB-t. Gondolni kell a háztartási zajra is. Például a hűtőszekrény zaja befolyásolhatja az alvást, ezért a lehető legcsendesebb készüléket válasszuk. Csendesnek az a háztartási gép tekinthető, amelynek zaja nem haladja meg a 66 dB-t.
A hosszú ideig tartó nagy zaj a szervezet számára nagy terhet jelent. Ilyenkor nem ritka a szív- és érrendszeri betegség, megnő az infarktusveszély, gyengül az immunrendszer. A zajnak nagy szerepe van a fej- és a végtagfájdalom, a zsibbadás és az ingerlékenység kialakulásában. A kutatások bebizonyították, hogy a zajártalom növekedéséve párhuzamosan megnő a civilizációs betegség száma.
Az intenzív zaj viszonylag intenzíven hat a lelkivilágra, gyakran okoz fáradtságot és stresszt. A zajos környezetben dolgozók nemegyszer hangulati ingadozásra és depresszióra panaszkodnak. Munkájukat nem tudják pontosan, jó minőségben végezni, gyakrabban követnek el hibát, s így megnő a munkahelyi balesetek veszélye.
Gyerekek esetében a zaj összpontosítási és tanulási zavarokat okoz. A kutatások szerint annál jobban tudnak tanulni, minél kevesebb zaj éri őket. A repülőterek és autópályák közelében élő gyerekek rosszabbul tanulnak, tanulmányi előmenetelük sem olyan, mint a csöndes környezetben élőké. A gépjárművek és vonatok okozta mindennapos zaj következménye, hogy a gyerekek rosszabbul olvasnak és számolnak, emlékezőképességük korlátozott.
Nagyon nehéz meghatározni, meddig nem káros, ha fülhallgatóval hallgat valaki zenét. A készülék típusán és minőségén kívül azt is figyelembe kell venni, hogy az ember mennyire érzékeny a zajra. Ezt az adott személy testi felépítése és az határozza meg, hogy bizonyos gyulladásos vagy más betegségek okoztak-e elváltozásokat. Dr. Jarmila Beláková, a Besztercebányai Regionális Közegészségügyi Hivatal osztályvezetője egy tanulmány eredményeire hivatkozva rámutat, hogy a nők érzékenyebben reagálnak a hangosabb zenére, mint a férfiak. Azok a fiatalok is, akiknek a hangos zene átmenetileg fülzúgást okozott, kockázatosabbnak tartják a zajt, mint azok, akik még nem tapasztalták ezt a kellemetlenséget. „Általában érvényes, hogy a legfeljebb 80 decibeles erősségű zene hallgatása biztonságos. Egészségi kockázatok 80 dB felett jelentkeznek. Ha 3 decibellel felerősödik a zene, akkor a felére kell csökkenteni a zenehallgatás idejét. Például ha valaki naponta egy órán át 80 decibeles erősségű zenét hallgat, és ezt 83-ra emeli, akkor az egy órát harminc percre kell csökkenteni. Ha sokáig és gyakran hallgat valaki zenét fülhallgatón keresztül, fennáll a veszélye annak, hogy romlani fog a hallása” – mondta a doktornő.
Univerzális szabály nincs, de a Közegészségügyi Hivatal szerint napközben 50, éjszaka pedig 45 decibel az ajánlott szint. Ha úgy érzi, hogy környezetében a túl erős zaj idegesíti, panasszal fordulhat a regionális közegészségügyi hivatalhoz. Szlovákiában a Közegészségügyi Hivatal jogkörébe tartozik a lakosság védelme a zajártalom ellen, legyen szó kompresszorról vagy közlekedési eszközről.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
