Nem vonják vissza az orvosok a felmondásukat, a LOZ szerint az egészségügyi miniszter nem mond igazat Lajos P. János2024. 12. 05., cs – 12:47 Pozsony |
Az egészségügyi miniszter hazudik, állítja Peter Visolajský, az Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke, amikor azt mondja, hogy teljesítette a tiltakozó orvosok követeléseinek 90 százalékát. Az orvosok nem vonják vissza felmondásukat, tárgyalnak tovább.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy gyakorlatilag eleget tett a felmondásukkal tiltakozó orvosoknak, csak a bérekben maradt nézeteltérés. Azt állította, hogy a 2022-ben aláírt memorandum 90 százalékban teljesült, csak a bérekben van eltérés, de ezt az orvosok igazán elfogadhatnák.
Nem havi 253 euróval, hanem csak havi 164 euróval keresnek majd többet
– magyarázta a miniszter a különbséget a bérekben.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter állítja, hogy az orvosokkal 2022-ben kötött memorandum 90 százalékát teljesítették, vagyis a béremelésen kívül minden pont megvalósul. Az Orvosszakszervezet (LOZ) azonban még nem bólintott rá a megállapodásra, vagyis a 3300 kórházi orvos felmondása még nem rendeződött. A miniszter szerint nem tárgyaltak a szükséghelyzet bevezetéséről, nem akarják munkavégzésre kényszeríteni a felmondott orvosokat.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter ma (szerda) bemutatta az Orvosszakszervezettel (LOZ) folytatott tárgyalásainak eredményét, igaz, a LOZ nem vett részt a bejelentésen. A miniszter állítja, hogy a béreken kívül teljesül a LOZ valamennyi követelése, vagyis a 2022-ben még az előző kormánnyal kötött memorandum 90 százaléka megvalósul, ezért szerinte tárgytalanná vált a felmondással való tiltakozásuk.
Az orvosok is azt mondják, hogy nekik sem elsősorban a béremelésről szól a tiltakozás, így bízom benne, hogy sikerül megegyeznünk
– jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján a miniszter.
Béremelés lesz, csak nem akkora
A bérek esetében sem arról van szó, hogy jövőre egyáltalán nem emelkedik az orvosok fizetése, hanem csak kisebb mértékben, mint azt a memorandum tartalmazza.
Nem havi 253 euróval, hanem havi 164 euróval keresnek majd többet
– magyarázta a miniszter. A konszolidációs csomag egyik rendelkezése ugyanis, hogy az orvosbérek nem 9,7, hanem csak 6,4 százalékkal nőnek jövőre. Az orvosokon kívül a többi egészségügyi dolgozó bére az eredeti, 9,7 százalékos tempóban emelkedik majd jövőre is.
Šaško szerint ráadásul az orvosoknak is csak két évig, jövőre és 2026-ban lesz alacsonyabb a béremelés mértéke a tervezettnél. „A béremelést én is fontos stabilizációs tényezőnek tartom, de elsősorban a középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók esetében” – mondta a miniszter.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kisebb járási és megyei magánkórházakra megy el az egészségbiztosítók pénze, ezért adósodnak el a nagy állami kórházak, amelyek adóssága már meghaladja az egymilliárd eurót, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ). Az orvosok továbbra sem egyeztek meg az egészségügyi minisztériummal, de folytatják a tárgyalásokat. A legfontosabb követelésük az állami kórházak finanszírozásának megoldása.
A kisebb, járási és megyei magánkórházak szívják el az egészségbiztosítók pénzét a nagy állami kórházak elől, azért nő folyamatosan ez utóbbiak adóssága, állítja az Orvosszakszervezet (LOZ).
A 13 nagy állami kórház tartozása már átlépte az egymilliárd eurós határt
– tájékoztatott Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Állítja, hogy a LOZ az orvosok felmondásával elsősorban a kórházak finanszírozásának igazságosabbá tételéért harcol, mert a jelenlegi rendszer csak a magánkórházak tulajdonosainak felel meg. Az állításaikat hivatalos adatokra, a Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) és az egészségügyi minisztérium jelentéseire, elemzéseire alapozza.
Az első 10 kórház, amely a legmagasabb támogatást kapta 2023-ban az állami VšZP-től (Forrás: LOZ)
A kisebb magánkórházak aratnak
Visolajský megdöbbentőnek tartja, hogy az egységnyi egészségügyi ellátás (az úgynevezett egységnyi casemix) a kis magánkórházakban a legdrágább, ezeknek fizet a legtöbbet mindhárom egészségbiztosító, köztük az állami VšZP is.
A VšZP listáján az első tíz »legdrágább« kórház között csak egyetlen államit, a pozsonyi gyerekkórházat találjuk
– támasztotta alá állítását Visolajský.
Érdekes módon az első helyezett az ipolysági kórházat üzemeltető Hospitale Kft., amely az elvégzett egységnyi gyógykezelésért 2023-ban 5500 eurót kapott. Összehasonlításképpen a VšZP az egységnyi gyógykezelésért az állami kari kórházaknak mintegy 2200 eurót fizet. Az ipolysági kórház még az első tízből is magasan kilóg felfelé, mivel az átlag ebben a körben is csak 3400-3500 euró.
Az első tízben az Agel több kórháza is megtalálható, előkelő helyen. Hasonló eltérések találhatók a két magánbiztosító, a Dôvera és az Union kórházfinanszírozási gyakorlatában is: az állami kórházak általában a legrosszabbul finanszírozottak.
A biztosítók átlagát tekintve a kis kórházak 2467 eurót kapnak egy egységnyi kezelésért, az állami egyetemi kórházak 2490 eurót, az ugyancsak állami kari kórházak, mint például az érsekújvári kórház is, csak 2059 eurót.
Látjuk a teljesen eladósodott állami kórházakat, amelyek csődközelben vannak, és látjuk a nyereséges kiskórházakat is, amelyek nem végeznek nehéz beavatkozásokat, nem kell nehéz eseteket kezelniük, mert enélkül is magas nyereséggel dolgoznak, mert így van beállítva a finanszírozásuk
– magyarázta Visolajsky. Ez az egészségügyi minisztérium elemzésére hivatkozva állítja a LOZ elnöke, eszerint a kis kórházak 23 százalékos nyereségrátával dolgoznak.
Nem az orvosbéreken “lovagolnak”
A LOZ, és az általuk képviselt 3300 kórházi orvos, aki beadta felmondását ennek a rendszernek az átalakítását kéri a minisztertől.
A tárgyalásaink során az elmúlt két hétben csak a kórházak finanszírozásáról tárgyaltunk, a bérek szóba sem kerültek
– támasztotta alá Visolajský azt az állítását, hogy a felmondások nem elsősorban a bérekről szólnak.
Szerinte ezt a helyzetet az egészségügyi miniszter egyik napról a másikra helyrehozhatja, ha előírja az állami kórházak számára, hogy standardizált szerződéseket kössenek az egészségbiztosítókkal. Ezért tartja veszélyesnek Visolajský, hogy a VšZP élére az Agelhez köthető Matúš Jurových került, mivel attól tart, hogy folytatódik az eddigi rossz gyakorlat.
Ennek az eredménye, hogy a páciensnek tovább kell várnia egy beavatkozásra, vagy késve kapja meg a szükséges kezelést
– állítja a LOZ elnöke. Ráadásul a rosszabb finanszírozás miatt az állami kórházakban rosszabb körülmények között kell kezelni a betegeket.
A LOZ szerint a helyzeten javítana, ha bevezetnék végre a DRG, vagyis a kezelés alapú finanszírozást. Jelenleg ezt még csak néhány kezelés esetében alkalmazzák, és jövőre is csak a kezelések 15 százalékában tennék kötelezővé.
„Az utolsó ország vagyunk az Európai Unióban, ahol ezt még nem vezették be” – mondta a LOZ elnöke.
A részvénytársaság nem megoldás a kórházak problémáira
Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy az állami kórházakat ne alakítsák át részvénytársaságokká, mert ilyen magas adósság mellett nagyon könnyen privatizálhatóak lennének. Szerinte a miniszter ezt nem akarja megígérni.
Az egészségügyi miniszter mindig megkerüli a választ, a pénzügyminisztériumból viszont azt halljuk, hogy a kormányprogramnak megfelelően készítik elő az átalakítást
– mondta Visolajský. Szerinte a pénzügyi csoportok szívesen privatizálnák még az eladósodott kórházakat is. „A részvénytársasággá való átalakítás a kórházak finanszírozásának problémáit nem oldja meg” – jelentette ki a LOZ elnöke.
Az orvosok felmondási ideje december végén jár le, addig kell megállapodnia az egészségügyi minisztériumnak a LOZ-zal, ha nem sikerül, a 3300 orvos távozása bedöntheti a kórházakat.
A kórházak nem alakulnak részvénytársasággá
A kormány ma határozatban rögzítette, hogy az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kórházakat nem alakítja részvénytársaságokká, ami szintén az egyik követelése volt a LOZ-nak.
Emellett arra utasította az egészségügyi minisztert, vagyis engem, hogy március végéig dolgozza ki a kórházak finanszírozásának világos szabályait és az ezek életbe lépéséhez szükséges intézkedéseket
– tájékoztatott a miniszter a kormány másik mai döntéséről.
Jövőre elindul majd a centralizált közbeszerzés az állami kórházak számára, amit szintén követelt a LOZ, és a biztosítókkal is egységes, azonos feltételeket tartalmazó szerződéseket kötnek majd, a miniszter kötelezően érvényes utasítása alapján.
A tárcavezető állítja, hogy az Orvosszakszervezet képviselőit is meghívta a mai sajtótájékoztatójára, de azok nem reagáltak a meghívására. A miniszter nem válaszolt egyenesen arra a kérdésre, hogy megfontolja-e a szükséghelyzet bevezetését, elrendeli-e az orvosok számára a kötelező munkavégzést, ha a felmondásaik januárbna élesednek. Annyit mondott csak, hogy erről a lehetőségről a kormány nem tárgyalt.
A LOZ még tanulmányozza a kormány döntését
Peter Visolajský, a LOZ elnöke még a miniszter sajtótájékoztatója előtt, de már a kormány ülése után azt nyilatkozta, hogy örülnek annak a határozatnak, hogy az állami kórházakat nem alakítják részvénytársaságokká. A memorandum további pontjainak teljesítéséről azonban nem nyilatkozott, szerinte előbb át kell tanulmányozniuk az elfogadott anyagot. Kifogásolta azonban, hogy az egészségügyi miniszter nem tájékoztatta őket arról, hoy mit akar beterjeszteni a kormány elé.
Három hétig tárgyalunk, majd anélkül, hogy azt véleményeztetné velünk, valamit beterjeszt a kormány elé
– mondta Visolajský. A miniszter kommunikációját egyálalán nem tartja konstruktív párbeszédnek. A miniszter nyilatkozatára egyelőre nem reagált, amint lesz reakció, a cikkünket bővítjük.
Kulcsproblémák maradnak megoldatlanok
Ehhez képest a LOZ teljesen máshogy látja a helyzetet. „Ez hazugság, a memorandum 90 százalékát korántsem teljesíti a miniszter” – mondta lapunknak csütörtökön, néhány órával a miniszter sajtótájékoztatója után Peter Visolajský, a LOZ elnöke. Szerinte a memorandumból csak néhány pont teljesült eddig.
Egy részét még az előző kormány teljesítette, egy másik részének teljesítésére a jelenlegi miniszter tett ígéretet, de azokat a törvénytervezeteket sem egyeztette velünk, amelyeket beterjesztett a parlamentbe
– magyarázta álláspontját a LOZ elnöke.
A LOZ-nak ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban is vannak kifogásai, ráadásul Visolajský szerint ezek csak apróságok. „A kulcsfontosságú problémákhoz egyáltalán hozzá sem nyúlt, nem is mutatta be elképzelését.
Nem mondta el, hogyan akarja kezelni a kórházak milliárd eurós tartozását, az egészségügyben terjeszkedő pénzügyi csoportok korlátozására sem mutatott be javaslatot
– sorolta kifogásait a LOZ elnöke. Szerinte úgy néz ki, mintha a minisztérium nem is akarná megoldani ezeket a súlyos problémákat.
Nem a bérek a probléma
Visolajský újra megerősítette, hogy nem a béreken múlik a megállapodás.
Mi már hetek óta tárgyalunk a miniszterrel, a bérekről talán, ha két percet beszéltünk, a miniszter ebben a kérdésben sem mond igazat
– jelentette ki a LOZ elnöke.
Kifogásolja a minisztérium furcsa egyeztetési módszereit is. „Azokat a javaslatokat, amelyeket a miniszter beterjesztett a kormányba és a parlamentbe, mi csak az előtte való nap estéjén kaptuk meg, időnk sem volt véleményezni. A miniszter ezeket nem egyeztette velünk, ezt mi nem tartjuk konstruktív párbeszédnek” – mondta Visolajský.
A LOZ által képviselt több mint 3300 kórházi orvos továbbra sem vonja vissza felmondását. „A felmondásaink tovább élnek, azt szeretnénk elérni, hogy a miniszter és a kormány fogjon hozzá az egészségügy problémáinak a megoldásához” – üzent a kormánynak a LOZ elnöke.
Szerinte a páciensek is látják, hogy milyen gondok vannak az egészségügyben.
A páciensek a déli régiókban is érzik, hogy a kórházak nem működnek rendesen, nem mindenhol érhető el a gyógykezelés, hiányoznak a körzeti orvosok, a szakorvosok életkora rendkívül magas, szeretnénk, ha a miniszter ezeket a problémákat is elkezdené orvosolni. Évente feleslegesen meghal 3 ezer ember az egészségügy rossz működése miatt
– állítja Visolajský.
Az orvosok felmondása kapcsán kialakult helyzetről ma tárgyal a parlament egészségügyi bizottsága is, megbeszélések eredményéről beszámolunk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
