Nem a diktatúra-nem diktatúra oldaláról közelíti meg Szentpéteri Nagy Richard a Fidesz és a Demokratikus Koalíció közötti legújabb csörtében a kormányzópárt magas rangú képviselője által belengetett bosszúlépést.
„Amikor hallottam, hogy a DK a fideszes EP bizottsági elnökjelöltek megszavazása ellen indított kampányt Strasbourgban, előre borítékoltam, hogy valami olyasmi lesz Orbánék válasza, ami lett” – mondta a politológus, alkotmányjogász a Hírklikknek. Szentpéteri egyébként azon kevés elemző közé tartozik, akik nem értenek egyet a DK lépésével, nem tartja azt okos politikai lépésnek.
Tekinthető-e nyílt diktatúrának az, amit Kocsis Máté belengetett? – kérdeztük Szentpéteri Nagy Richardot azzal kapcsolatban, hogy – miként mi is beszámoltunk róla – a Fidesz frakcióvezetője Facebook posztjában azt írta, hogy a DK „veszélyes vizekre evezett”, mert ha elfogadottá válik, hogy politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, „a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk”.
A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tud majd érvelni azokkal a képviselői javaslatokkal szemben, amelyek szerint bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót – írta, jelezve, hogy ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot.
„Előre borítékolható volt, hogy a Fidesz valami ilyesmit lép majd, de hát ebben sincs semmi új, mostanság is ezt csinálja már” – szögezte le a szakértő, aki szerint egyébként „a polgárok egy része tudja, hogy ez durva, de méltó válasz arra, amit a DK lépett”. Különben pedig ezt most Kocsis Máté mondta, „aki nem tényező, a Fideszen belül így vannak leosztva a szerepek, az ilyen dolgok kimondását rá bízzák, durvasága pedig nem szokatlan”.
Szentpéterivel mind a politikai érzéke, mind pedig a politikai „okossága” mondatja, hogy nem volt okos dolog a DK részéről szervezkedni az Európai Parlamentben annak érekében, hogy ne kapják meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat az Európai Néppárt által a különféle bizottságokba alelnöknek jelölt fideszes képviselők. Az persze belefér, hogy egy-egy képviselő a nemet nyomja meg, de az már nem, hogy az egész pártcsaládot erre biztassa – mondta. Szavaiból az derül ki, hogy ezzel elinflálódhat az a támogatási potenciál, amit ennél fontosabb és komolyabb ügyekben kellene mozgósítani. Példaként a VII. cikkely szerint eljárás lefolytatását említette.
Közbevetésünkre, hogy komoly média- és politikai reakciót váltott ki a DK és a szocialisták, valamint a Momentum EP-képviselőinek a lépése, továbbá ráirányította a nemzetközi színéren ismét a figyelmet a Fidesznek a jogállamiság gyengítésére, a demokrácia-leépítésére irányuló politikájára, Szentpéteri úgy reagált, hogy „természetesen meg kell vívni a csatákat a Fidesszel, mégpedig számtalan területen, de ez nem az a terület, ahol szükség lenne ilyen keménykedésre”.
„Politikai bölcsesség szükséges ahhoz, hogy az ellenzék felismerje, hogy hol lehet és érdemes konfrontálódnia a Fidesszel, az például nem bölcs, hanem inkább nevetséges, ha arra biztatják például Áder Jánost, hogy ne írjon alá valamit, a köztársasági elnök ugyanis aláír bármit, viszont az ellenzéknek nagy energiái mennek az ilyen akciókkal pocsékba” – fejtegette a politológus, alkotmányjogász, további példaként említve, hogy nem a választások előtt fél évvel kellett volna új választási törvénnyel bajlódni, illetve „olyan nagy bajok vannak, például a bírói függetlenség területén, s inkább azzal kellene foglalkoznia az ellenzéknek vagy másként kellett volna a CEU-ért harcolni” – szögezte le, de kérésünkre ennél konkrétabban nem adott tanácsot a mikéntekre.
„Ezek az ügyek jó ügyek, fel is kell bennük lépni, komolyan konfrontálódni kell a hatalommal, de az nem elég, mert ugyan a tárgy jó, az igazság is száz százalékban ezen az oldalon áll, a morális pólus is az ellenzék oldalán van, de az eszközök nem voltak jók, s elvitte az ügyet a Köztársasági Elnöki Hivatal megdobálása festékekkel” – magyarázta véleményét a szakértő. Leszögezte: „Mindig újabb és újabb politikai célokat kell kitűzni mégpedig reális, könnyen elérhető részcélokat”.
„A DK-nak ezzel a lépésével tehát nem értek egyet – várható is volt, hogy a Fidesz a magyar parlamenti terepen áll majd bosszút, olyan húzásokra lenne a siker érdekében szükség, mint a DK-é az EP-választást megelőzően” – mutatott rá. Szerinte ugyanis a DK nagyon jó modellre állt be, amikor a megosztó Gurcsány Ferenc bölcs pártvezetői szerepre váltott, aki időnként szólal meg, de nem kandidál funkcióra. De a siker után megjött az étvágy, jött a Kálmán Olga-ügy, majd „most ez a vitatható, rossz politikai döntés”.
Több okból is rossz politikai döntésnek tartja az EP bizottsági tisztségviselőválasztáson tanúsított magatartását a DK-nak Szentpéteri. Részint, mert valóban az íratlan szabályok alapján a frakciók meg szokták szavazni egymás jelöltjeit. „Emellett a Fidesz jelentős eredményt ért el a választásokon, s amióta törvényhozás működik, a törvényhozó testületek mindig reprezentatív testületek, egymásnak leosztják a pozíciókat az eredmény alapján… a legkisebbnek is kell valamit kapnia, s a Fidesz, amely nagyot nyert nem is kapott olyan nagyot” – emlékeztetett.
Hozzátette, hogy a Fidesz nem is kapott annyit, amennyit az eredmény alapján kaphatott volna: „arról ugyanis nem sok szó esik, hogy sem bizottsági elnöki pozíciót nem osztott neki az Európai Néppárt, de még első vagy második alelnökit sem, annál is jelentéktelenebb alelnöki tisztre jelölték az öt Fideszes képviselőt…a Fidesz eleve nehéz helyzetét mutatja, hogy az EPP-ben bizony lesöpörték a Fidesz ambícióit”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
