A Magyar Nemzet 1965. december 17-én megjelent számából válogattunk.
Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
A lakások nem a mának épülnek
Tervezik a Gyáli úti új házgyárat
A Technika Házának egyik szobájában időközönként összeül néhány ember és vitatkozik, érvel. A téma mindig ugyanaz, ennek ellenére mindig érdekfeszítő, mindig lehet valamit hozzátenni, valamivel kiegészíteni. A vita tárgya a lakásépítés. Nemcsak az adja meg e tárgykör izgalmasságát, hogy minél előbb, minél több lakás kellene, de az is, hogy a jelenleginél jobbak, olcsóbbak és korszerűbbek is.
A nagyobb változatosságért
A Szentendrei úton nemrég óta üzemel a szovjet házgyár, de az IPARTERV-nél és a BUVATI-nál már egy új házgyár tervei készülnek, amelyet a Gyáli úton építenek fel. Szükség van-e arra, hogy más országokból másfajta, de lényegében nem korszerűbb házgyárat hozzunk be – vetődik fel némely emberben a kérdés. A Gyáli útra kerülő gyárban ugyanis a dán Larsen-Nielsen rendszerrel készülnek majd a házelemek. Így ez a téma is az Építőipari Tudományos Egyesület lakásépítési bizottsága terítékére került
Az indítóokok tisztázódtak. Nemcsak azért vettük meg a dán házgyárat, hogy legyen egy nyugati is. Fontos szempont, hogy az új lakások változatosak is legyenek, több típusú házat emeljünk. A lakások nagyságával, beosztásával minél többféle igényt lehessen kielégíteni. Az első dán házgyári épületeket a zuglói lakótelepen építik majd fel. A gyár kapacitása akárcsak a Szentendrei útié, évi 1800 új lakás lesz.
Megtanácskozzák azt is, melyek azok a hazai anyagok, amelyeket a külföldi házgyár technikája megkíván. Ezután kell még eldönteni, milyen legyen a házak homlokzati kialakítása, nagy súlyt helyezve azok időtállóságára. Egyben legyen-e beemelve a fürdőszoba vagy sem, és így tovább.
– A jövő évben széles körű, alapos vizsgálatnak vetjük alá a szovjet házgyár munkáját is. Egy esztendőn keresztül figyeljük, elérhető-e vele az a termelékenység – a hagyományosnak a kétszerese –, amit várunk tőle. Vizsgáljuk a minőséget és a gazdaságosságot is. A számítások szerint ugyanis a házgyárban előállított lakás sem kerül olcsóbba az első időben, mint a hagyományos módon épített. A munka- és üzemszervezésben azonban itt nagy tartalékok lesznek, amit fel kell majd tárni – mondja Kelen Tibor, az ÉTE lakásépítési bizottságának titkára, a BUVÁTI technológus főmérnöke.
Épüljenek-e magasházak?
Amikor nálunk a magas lakóházak – tizenhat emeletesnél magasabbak – építése napirendre került, vele egy időben felparázslott a vita is körülöttük. A fő kifogás: többe kerülnek, mint a nem magasházak. Ezt egyébként a Józsefvárosba szánt és jelenleg tervezés alatt álló magasház adatai is már alátámasztják. Miért drágább?
Az ilyen ház több és jobb lifteket igényel, homlokzatát nemesebb anyagokból kell építeni, szigorúbbak a tűzrendészet előírásai. Építéséhez speciális torony- és úszódaruk kellenek, az építőmunkások fel- és leszállítása problémát jelent. A magasházakban az egy lakásra eső költség mintegy 25 százalékkal megnő. Ezenkívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberek szeretnek-e magasban lakni. A külföldi felmérések szerint a több gyermekes családoknak nem ideális, ha az otthonuk a tizenötödik, vagy a huszadik emeleten van, s ezért általában garzonlakásokat alakítanák ki a magasházakban. Ami mellette szól: megtakarítás a közművesítés és a közlekedési beruházásoknál – kevesebbet nyomnak a latban, mint a hátrányai.
– Ezek szerint a magasházaknak nincs jövőjük nálunk?
– Általánossá semmiképpen nem válnak. Néhány nagyobb lakótelepünkre azonban egyet- kettőt terveztek, hogy színesítse, szépítse a telep összbenyomását. Ezenkívül ahol szanálás van, mint például a Józsefvárosban, csak ezáltal lehet elérni, hogy az új épületek környéke szellős, tágas legyen és a lakósűrűség se csökkenjen. A magasházak építésével kapcsolatos feladatokat – előnyeit és hátrányait – a jövő év májusában az egyesületben konferencián szándékozunk megvitatni, amelyre külföldi szakembereket is meghívunk.
Kisebbednek a hálószobák
Igen aktuális, sokat tárgyalt téma: mekkorák és milyen beosztásúak legyenek a lakások. A szakemberek többsége hangsúlyozza: a tervezőknek figyelembe kell venni, hogy ne csak a mai, de az ötven–száz év múlva jelentkező igényeknek is feleljenek meg bizonyos fokig. Ha az utóbbi években épített lakások méreteit nézzük, megállapítható: egyre nő a tágasabb, két-háromszobás lakások aránya. A harmadik ötéves terv irányelvei ezt a fejlődést tovább támogatják. Az új lakások nagy része – beépített bútoraikkal, jó felszereltségükkel – mindjobban megfelelnek a korszerű lakás követelményének.
– A fejlődés iránya valószínű nálunk is az lesz, hogy több kis hálószobát építünk egy lakásban. Egy négyszemélyes családnak például a mai igények szempontjából az a legideálisabb lakásbeosztás, ha rendelkezik egy nagyobb fekvőhely nélküli nappali szobával és két kis hálóval.
A lakásépítésben a nemzetközi szinttől elsősorban a különböző víz, gáz, villany, központi fűtés szerelvények korszerűtlensége, gyenge minősége miatt vagyunk lemaradva. A törekvések ellenére kicsi még a választék burkoló anyagokból, hő- és hangszigetelőkből is.
A lakásépítési bizottságban tevékenykedő szakemberek figyelmüket elsősorban a lakásépítés iparosítására, a házgyárak munkáiénak elemzésére irányítják. Emellett igyekeznek segíteni a hagyományos építési módokkal dolgozókon is, hiszen a következő években még így épül meg a lakások hatvan–hetven százaléka.
Egyik legmunkaigényesebb művelet a válaszfalak felrakása, vakolása. Lengyelországban. Csehszlovákiában és számos nyugati orsóéban többnyire előregyártják már ezeket könnyű anyagokból és a felállításuk után nyomban sima, festésre, tapétázásra alkalmas falfelületet kapnak. Az Építéstudományi Intézetben sok kísérletezés, kutatás folyt ebben a témában.
A kispénzűek érdekében
A bizottság legutóbb célul tűzte ki a magánépítkezők segítését is. Magánerőből épül fel jelenleg hazánkban az új lakások mintegy ötven százaléka és az építési kedv tovább emelkedik. Szakmai szempontból azonban lényegében alig foglalkoznak velük, kevés javaslatot kapnak, hogy gazdaságosabban, korszerűbben építkezhessenek. A bizottság az egyik ankét alapján javasolta, hogy a fővárosban koncentrálják egy-egy helyre az ilyen építkezéseket. Ehhez azonban több szabad telekre lenne szükség egymás közelében. E probléma megoldásában a fővárosi tanács nyolcadik osztálya kész támogatni a magánerőből építkezőket.
A népfrontbizottságokkal és a KISZ-szel közösen szeretnék megteremteni annak a lehetőségét, hogy azok is bekapcsolódhassanak a társas- és szövetkezeti lakások építésébe, akik csak hat-tízezer forintnyi megtakarított pénzzel rendelkeznek az induláshoz. A kiskunhalasi példa azt bizonyítja. ez az út járható csak több támogatást igényel minden| érdekelt szervtől.
A lakásépítési bizottság hasznos javaslatait, tanácsait gyakran eljuttatja a beruházókhoz, a kivitelezőkhöz, a minisztériumok osztályaihoz, így tevékenyen hozzájárul ahhoz, hogy minél gyorsabban, minél több olyan ház, lakás épüljön az országban, amelyek évtizedek múltán is kényelmes otthont nyújtanak az embereknek.
Keserü Ernő (1965. december 17., 5. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
