Nem vicc: az adatvédelmi hatóság elnökének aláírását hamisította oda a kamupárt

Nem vicc: az adatvédelmi hatóság elnökének aláírását hamisította oda a kamupárt

A döbbenetes esetre a helyi választási bizottság jobbikos tagja, Szabó Balázs hívta fel a figyelmünket. A budapesti 11. választókerületben idén különösen elkanászodtak a korábban teljesen ismeretlen „pártok”. 

„Az ívek ellenőrzése során a mellettem ülő  munkáspárti delegált, Demel Vilmos döbbenten fedezte fel saját nevét az Origó Párt ajánlóívén, amelyet állítása szerint soha nem írt alá, az aláírása se egyezett meg a sajátjával”

 – kezdi a szürreális történetek sorát Szabó. 

Demel egyébként hivatalosan is nyilatkozott a nevével történt visszaélésről, az ügyben a bizottság feljelentést tesz a rendőrségen. 

A Hajrá Magyarország Párt, illetve a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt ívein

a Jobbik helyi szervezetének egyik tagja neve bukkant fel, aki természetesen egyiküknek sem írt alá. 

A kamupártok „gyűjtőinek” láthatóan halvány fogalmaik sincsenek a helyi, de még az országos közéletről sem. Így történhetett meg, hogy

mindkét fenti szerveződés ívein szerepelt Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke is,

Hírdetés

aki az Alfahírnek elmondta: soha életében nem találkozott egyik „párttal” sem, és természetesen nem is adta nekik az ajánlását. 

A Hajrá Magyarország Párt követte el a legarcátlanabb visszaélést is. 

Ajánlásgyűjtő íveikre ugyanis felírták Péterfalvi Attila, a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének nevét is. 

Az adatvédelmi biztos az Alfahír megkeresésére világossá tette: soha nem adta ajánlását a „pártnak”. 

Szabó Balázs egyébként eddig már tíz kamupárt jelöltjei ellen emelt kifogást, ám három oldalas indoklással alátámasztott indítványát a helyi választási bizottság többsége hol „konkrét bizonyíték”, hol „jogkör hiányában” elutasította. A jobbikos delegált mindegyik esetben feljelentést tett. 

Ezeknek a pártoknak az aktivistáit

a kampányidőszak teljes időtartama során a választókörzetben egyáltalán nem lehetett látni, nyilvános helyen nem gyűjtöttek ajánlásokat.

Felmerül a kérdés, hogy akkor viszont hol és hogyan gyűjtötték azokat?

 – mondja Szabó. Szerinte egyértelműen látszik: ajánlásaikat vagy egy másik jelölőszervezettől, vagy korábbi adatbázisok törvénytelen felhasználásával szerezték meg.

A bűncselekményt ugyanakkor magánszemélyként bizonyítani lehetetlen, hiszen a csalás valószínűleg úgy történhetett, hogy jelölt átvette a bizottságtól az ajánlóíveket, majd otthonában vagy egy irodában néhány óra alatt egy ismeretlen és törvénytelen eredetű adatbázisból, esetleg egy másik jelölőszervezet ajánlóíveiről átmásolta rá a szükséges adatokat. Végül odahamisította az „ajánló” választópolgárok aláírásait. Ennek nyilván egyetlen kívülálló sem lehetett tanúja – mutat rá Szabó Balázs. 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »