Nagyravágyó terveit mérnöki pontossággal hajtotta végre, vezetői képességeit senki sem merte kétségbe vonni, de a portyák során sem ismerte a könyörületet.
A híres viking vezér nevét szívós testéről és a kemény harcok során tanúsított magatartásáról kapta. Vasbordájú Björn apja, 9. században élt, legendás Ragnar Lodbrok halála után megkapta a mai Svédország nagy részét, és a legenda szerint az ő leszármazottai alapították meg a svéd királyi házat. Björn követte a családi hagyományokat és végigpusztította a francia, itáliai és ibériai partokat. Nem riadt vissza az agyafúrt cselektől és fosztogatásoktól sem, miközben eltiport mindent és mindenkit, aki vagy ami az útjába próbált állni.
„A hatalom mindig veszélyes, a legrosszabbat vonzza és megrontja a legjobbat. Sosem sóvárogtam a hatalomért. Az csupán azoknak adatik meg, akik készen állnak meghajolni, hogy felvegyék” – részlet a Vikingek című sorozatból.
A 9. században a vikingek könyörtelen hódításra indultak és végigdúlták Európa számos területét. Nem véletlenül tartotta úgy a mondás, hogy a vikingek lelke benne van a hajóikban, hiszen a tenger ellenállhatatlanul csábította őket.
Híressé vált közlekedési eszközeik sekély merülésüknek köszönhetően könnyen horgonyoztak le a partok közelében, így tökélyre fejlesztették a tenger felől a szárazföldre irányuló gyors rajtaütést.
Csak néhány percre volt szükségük ahhoz, hogy a viking harcosok elérjék a partot és fosztogatni kezdjenek.
A portyázásokat a legendás viking elöljáró, Ragnar Lodbrok indította az akkori angol partvidékek felé, ahonnan a normannok számos kincset, értéktárgyakat és pénzt zsákmányoltak.
Ragnar idővel a dán és svéd területek királya lett, és sikeres portyái miatt egyre nagyobb hírnévnek örvendett egész Európában, ahol széleskörű tisztelet övezte személyét.
Ragnar Lodbrok, a legendás viking uralkodó – FORRÁS: SBS
Háromszor nősült meg: első felesége a harcos Lagertha volt, akitől egy fia, Fridleif és két lánya született. Őt egy nemes lányáért, Thóráért hagyta el, aki további két fiúval, Erikkel és Agnarral ajándékozta meg.
A legenda szerint felesége halála után vette nőül Aslaug-ot, a jövőbelátót. Tőle születtek a leghíresebb Ragnar-fiúk: Vasbordájú Björn (más néven Berno), Csontnélküli Ivar, Kígyószemű Sigurd, Hvitserk és Ubbe.
Ragnar kivétel nélkül kegyetlen harcosnak nevelte fiait, akik már egészen fiatalon szembesültek a halállal és a véráldozatok fontosságával.
Tudták, hogy csak azok válhatnak sikeres harcossá és vezérré, akik brutális erőben túlszárnyalják társaikat és ellenségeik legvadabb rémálmait is.
Björn mélyen tisztelte a viking isteneket és a kezdetektől számos szertartáson vett részt, ahol az északiak főként Odinnak és Thornak áldoztak tárgyakat, állatokat, de gyakran embereket is.
Az ősi Gamla Uppsala napjainkban régészeti feltárási terület – FORRÁS: ANCIENT PAGES
Családjával indult a mai Svédország területén található Uppsalába, ahol minden kilencedik évben nagy ünnep keretében mutattak be véráldozatot az isteneknek, majd ezeket felakasztották a szent liget fáira: kutyákat, kakasokat, lovakat és viking harcosokat.
Björn kemény kiképzést kapott gyerekkorában: elsajátította a közelharc legfontosabb szabályait és törvényszerűségeit, megtanult bánni a karddal és a fejszével, és a legdermesztőbb téli körülményekben edzett, akár félmeztelenül.
Modern hajók nélkül nem tudtak volna ennyire sikeresen hódítani a vikingek – FORRÁS: COMMONS.WIKIMEDIA.ORG
Pontosan célzott és vadul harcolt, de könnyedén észrevette ellenfelei sérülékeny pontjait és nagyszerűen alkalmazott fortélyokat, praktikákat és cseleket a siker érdekében.
Apjukhoz hasonlóan, Ragnar Lodbrok fiai is portyákra indultak Európa-szerte, behódoltatva Anglia, Normandia, Franciaország és Lombardia területeit.
Björn és a testvérei több hadjáratra kísérték el apjukat. A Vasbordájú harcos eleinte a brit királyságokat vette célba, majd a jövedelmezőbb Francia Királyság felé indult, amelyet a vikingek gyakorlatilag kényük-kedvük szerint fosztottak ki a folyók mentén a villámháború jellegű hadjáratoknak és viking hajóiknak köszönhetően, aminek révén sehol nem időztek sokáig.
Björn apja, Ragnar nyomdokaiba lépett – FORRÁS: IMBD
Ælla, Northumbria királya érthető módon nem kedvelte ezeket a viking razziákat (amelyek gyakran jártak együtt mészárlással), ráadásul a vikingek hite nem akadályozta meg őket abban sem, hogy templomokat támadjanak és fosztogassanak.
Az angolszász uralkodó azonban hamarosan kiismerte Ragnar harci stílusát és taktikusan csapdát állított neki.
Amikor a vikingek az egyik portyázás során hajótörést szenvedtek, és Björn apja Northumbria partjainál ért partot, Ælla – számítva a támadásra – parton járőröző emberei gyorsan elkapták.
Björn medvékkel is megküzdött a férfivá válása során – FORRÁS: IMBD
A király nem kegyelmezett a skandináv királynak, és különleges kivégzési módot választott számára: kígyókkal teli verembe lökte, ahol a méreg lassan, kegyetlen módon végezett a viking királlyal. Ragnar fiai bosszút fogadtak.
A Ragnar-fiak összefogtak és összegyűjtötték minden idők leghatalmasabb viking seregét. Céljuk nem volt kisebb, mint elpusztítani egész Angliát és bosszút állni Ælla királyon.
Vasbordájú Björn azonnal nekitámadt az uralkodónak, de nem járt sikerrel.
A második, még az elsőnél is jelentősebb támadásban viszont már nem kívánt részt venni. Csonttalan Ivar, Ubbe és Hvitserk végigdúlták Angliát és elfoglalták Yorkot, majd egy különleges viking kivégzési módszerrel, a híres vérsassal vettek revansot apjuk gyilkosán.
Csonttalan Ivart pajzson és speciális kocsin vitték a katonái – FORRÁS: HISTORY
Miközben ők az angolszász vidéken portyáztak, Björn követte apja nagyravágyó terveit és így adózott emlékének.
Egy viszonylag nagynak számító skandináv sereggel elindult a francia partok felé, ahol nem kímélték a templomokat, sem a városokat, sem az ott élőket.
A még gazdagabb zsákmány reményében Björn ezután a legendásan gazdag dél felé kanyarodott.
Nem ismerte a kegyelmet a harctéren – FORRÁS: IMBD
A 860 környékére tehető hadjárat során végigfosztotta az Ibériai-félsziget partjait, át a Gibraltári-szoroson egészen Dél-Franciaországig, ahol megvárta a tél végét, mielőtt tovább indult volna.
Björn neve egyre több kortárs krónikákban és sagákban bukkant fel, például az Annales Bertiniani és a Chronicon Fontanellense-ben.
A vikingek Vasbordájú Björn vezetésével az Ibériai-félsziget atlanti partvidéke mentén hajóztak, bár a támadásaik kevés sikerrel jártak mind a keresztény, mind a muzulmán területeken.
Itt hallott először az Örök Város, Róma dicsőségéről és gazdaságáról, ami egyre többször megjelent a viking harcos vezér álmaiban.
Gondos tervet szőtt a mesés vagyonnal kecsegtető város meghódítására, ezért szövetséget kötött egy másik viking vezetővel, Hasteinnel, hogy expedíciót indítsanak a Földközi-tengerre.
Számos sikeres portyára vezette embereit – FORRÁS: YOUTUBE
A Frank Birodalom déli partja mentén vitorláztak és nem hagyták ki az alkalmat a portyázásra sem. Végül megérkeztek Itália északnyugati partjához, a távolság tekintetében azonban Björn elszámolta magát.
Luna városáról hitte azt, hogy az a keresztény egyház fővárosa, ezért rögtön bele is kezdtek az ostromba.
Az olaszok azonban többé-kevésbé felkészülten vártak az északi hódítókra, ezért a hódítás a város megerősített erődítményei miatt nagyon elhúzódott. Amikor Björn rájött, hogy hiába próbálja Lunát puszta erővel bevenni, cselhez folyamodott.
A legendák szerint Vasbordájú Björn az itáliai város ostrománál eljátszotta a saját halálát. Társa, Hastein emiatt követeket küldött a lunai püspökhöz azzal az üzenettel, hogy a viking vezér még a halálos ágyán megtért a keresztény hitre és az utolsó kívánsága az volt, hogy a város megszentelt földjébe temessék el.
Az egyházi vezető nem akarta megtagadni tőle ezt a kérést, ezért egy szerény díszkísérettel egyetemben beengedte a koporsóban fekvő, „halott” Björnt a városba.
Nem volt híján a ravaszságnak sem – FORRÁS: YOUTUBE
Amikor azonban letették a templom kövezetére (más források szerint a városban), kiugrott abból és embereivel kinyitották a város kapuit, ahol beözönlött a viking sereg és Luna sorsa végleg megpecsételődött.
Vasbordájú Björn ezzel végleg kivívta mind az emberei, mind a megtámadott országok tiszteletét.
Miután Björn és emberei bevették Lunat, a vikingek folytatták portyájukat az itáliai szárazföldön, majd hajóra szálltak az Arno folyónál és elindultak Pisa és Fiesole felé.
A korábbi sikereken felbuzdulva tovább folytatta a hódítást Szicília és Észak-Afrika mentén egészen vissza Gibraltárig.
Vasbordájú Björn és társa, Hastein a Vikingek című, népszerű sorozatban – FORRÁS: IMBD
Újra megjelentek az Ibériai-félsziget partjainál, ám azzal nem számoltak, hogy hazafelé tartva az arabok egy komplett flottával és több hordónyi görögtűzzel várták.
Björn a Gibraltárnál lévő csatában hatvankettőből közel negyven hajót veszített, ráadásul a zsákmány nagy része is odalett. Ennek ellenére sikerült visszatérnie valahogy a svéd királyság területére.
Ragnar halála után a fiai szétosztották a birodalmat; Björn kapta meg Svédországot. A legendák szerint ő lehetett a Munsö-ház első uralkodója, aminek királyait nagyrészt legendákból ismerhettük meg, de azért vannak köztük olyanok, akik bizonyíthatóan léteztek.
Ezek között az uralkodók között van többek közt Győzedelmes Erik (970-től 994 uralkodott) és III. Olaf Eriksson (980 és 1022 közt uralkodott, mint első keresztény svéd király).
Svéd királyként irányította a vikingeket – FORRÁS: IMBD
Ragnar Lodbrok és fiainak sagája is arról mesél, hogy „Vasbordájú Björn megszerezte Uppsalát és a svéd királyságot, valamint az ahhoz tartozó összes földet is.”
A híres viking vezér későbbi életéről és haláláról sincsenek adatok, de a 18. században a kutatók felfedeztek egy sírdombot Munsö szigetén, amiről az elemzések bebizonyították, hogy Björnéhöz tartozik. A legenda szerint az ő leszármazottai alapították meg a svéd királyi házat.
(Origo)
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
