Továbbra is a menekültek tagállamok közötti szétosztására, illetve áthelyezésére alapulva képzeli el az Európai Unió migrációs politikáját a tanács soros elnökségét jövő hónapban átvevő Németország.
Németország július 1-én veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, a hat hónapra szóló mandátum mottója pedig az „Együtt újra erőssé tesszük Európát!” lesz. Heiko Maas német külügyminiszter már május végén világossá tette a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elhangzott interjújában, hogy ennek az időszaknak kiemelt témája lesz az EU menekültügyi szabályozásának reformja. A tárcavezető a menekültügyi kérdést a 27 tagú blokk „nagy szégyenfoltjának nevezte”, tekintve, hogy évek óta nem sikerül megállapodásra jutni. A minap azonban egy a European Policy Centre által rendezett online beszélgetésen Németország EU-hoz akkreditált nagykövete némi betekintést engedett abba, milyen preferenciák mentén képzeli Berlin alakítani az unió migrációs politikáját. A Michael Clauss által felvázolt prioritások alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy Németország továbbra sem nagyon tud elrugaszkodni a bevándorlási válság 2015-ös csúcspontja óta képviselt álláspontjától.
A diplomata úgy fogalmazott: az Európai Unió új migrációs politikájának valamilyen módon mindenképp tartalmaznia kell a bevándorlók egyik tagállamból másik tagállamba való áthelyezésének elvét. Michael Clauss a brüsszeli Politico hírportál szerint szkeptikusnak mutatkozott arra vonatkozóan, hogy egy hosszú távú megoldás tartalmazhat-e kivételeket a relokációra vonatkozóan. – Az Európai Unió migrációs és menekültügyi politikájának közelgő átalakítása magában kell, hogy foglalja a bevándorlók kötelező áthelyezését a blokkon belül annak érdekében, hogy egy működőképes rendszer alakuljon ki – fogalmazott az uniós nagykövet.
Fotó: Kurucz Árpád
Az Európai Bizottság egyébként – korábbi ígérete szerint – a hónap végén szándékozik ismertetni javaslatát az EU új menekültügyi és migrációs politikájára vonatkozóan. A Politico megjegyzi, a kérdés az uniós politika egyik legvitatottabb területének számít azóta, hogy Jean-Claude Juncker, a bizottság korábbi elnöke mindenáron próbált érvényt szerezni a kvótaalapú politikájának, ez az elgondolás azonban nagy ellenállásba ütközött a Magyarország által vezetett közép-európai tagállamok részéről.
Clauss szerint mindenesetre a fő kérdés az, hogy megvalósítható-e egy olyan rendszer, amelyben különféle formákban jelenik meg a tagállami szolidaritás. A diplomata ezzel arra utalt, Németország még áprilisban Franciaországgal, Olaszországgal és Spanyolországgal karöltve egy olyan kötelező érvényű mechanizmus mellett kardoskodtak, amelyben a migránsok elosztásában részt venni nem akaró tagállamok „más fajta szolidaritási intézkedésekkel”, például anyagi hozzájárulással vehetnék ki részüket a közös teherviselésből.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
