Nem találnak képzett dolgozókat a cégek

Már harmincezer álláshelyre nem találtak dolgozót a vállalatok a tavalyi év végén, ami egyre súlyosabb munkaerő-piaci problémákra utal. Nincs elég gépösszeszerelő, ipari munkás, bolti eladó, tehergépkocsi-vezető vagy szakács – ezeket a szakmákat erőteljesen sújtja az elvándorlás. Az előző év utolsó három hónapjában a statisztikai hivatal szerint 25 százalékkal több betöltetlen álláshely volt, mint egy évvel korábban. Olyan magas számokra a válság kitörése óta nem volt példa, mint tavaly, az üres állások száma megduplázódott a korábbi évekhez képest.

Decemberben több mint 42 ezer üres álláshelyet jelentettek be, ennek mintegy egyötöde volt olyan, amelyhez nem igényeltek támogatást. Az állami munkaügyi szolgálatnál összesen 118 ezer állás állt rendelkezésre, és majdnem a fele betöltetlen maradt. Fordulat idén sem látszik, miután az üres álláshelyek száma továbbra is magas, vagyis a cégek még mindig küzdenek a képzett munkaerő hiányával, miközben a közfoglalkoztatást történelmi csúcsra futtatja fel a kormány. Balatoni András, a ING Bank vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatás a válság előtti szintre emelkedett, még úgy is, hogy kivonjuk a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat. A munkaerőhiány „jó” oldala, hogy magas, két számjegyű béremeléshez vezet egyes ágazatokban, amivel újra inflációt gerjeszthetünk. Ez nem is baj, hiszen az egész világ deflációval küzd – tette hozzá.

A közfoglalkoztatottak képzésén túl is van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. A „potenciális munkaerő-tartalék” ugyanis tavaly 535 ezer főt tett ki, ebből hivatalosan több mint 300 ezren munkanélküliek. A munkaerőpiac további strukturális problémáira utal, hogy az alulfoglalkoztatottak száma megközelíti a 75 ezret: ők azok, akik szívesen dolgoznának többet, de csak részmunkaidős állásuk van. Kedvezőtlen az is, hogy további több mint 140 ezren már nem is keresnek állást, vagyis a reményt is elveszítették.

A KSH ugyan arról írt, hogy a válság kitörése óta nem volt olyan alacsony, 7 százalék alatti a munkanélküliség, mint tavaly, a közfoglalkoztatás felpörgetése nélkül azonban bőven két számjegyű rátát látnánk. A kiadványuk érdekessége, hogy hiába mértek 300 ezerhez közeli állástalant tavaly, a munkaerő-felmérésben 460 ezren határozták meg saját státusukat munkanélküliként. Az eltérés abból adódik, hogy a KSH mindenkit foglalkoztatottnak tekint, aki egy héten legalább egy órát „keresőtevékenységet” folytat, a megkérdezettek véleménye azonban ettől eltér.

A biztosítási alapon járó álláskeresési juttatásra jogosultak száma alacsony szintre csökkent az elmúlt években, és 55–60 ezer fő között állandósult. Ez annak következménye, hogy három hónapra csökkentették a jogosultsági időt, ennyi idő alatt azonban képtelenség állást találni. A KSH szerint munkanélküliként 126 ezer fő kapott havi 22 800 forintos szociális támogatást; az ellátásban nem részesülő álláskeresők száma csökkenő tendenciát mutat, de éves átlagban még így is közel 195 ezren tartoztak ebbe a kategóriába.

Elemzők szerint idén tovább csökkenhet a munkanélküliségi ráta, ami mögött a cégek növekvő munkaerő-kereslete és a közfoglalkoztatás további bővítése állhat. Balatoni András szerint gondot jelenthet a munkaerőhiány, ha emiatt nem lesznek beruházások. Kiemelte: sokan már most is a megfelelően képzett dolgozók hiányával magyarázzák a beruházási aktivitás esését.

Egyelőre van tartalék, csak meg kellene találni azt az utat, hogy az emberek miként kerüljenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A 200 ezer közmunkás mellett ugyanis a reményvesztett munkanélküliekkel együtt közel félmillió embernek nincs állása.

Szerző: Hornyák József


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »