Sokan a halottak napját és a mindenszenteket szinonimaként, egymás helyettesítésre használják. Pedig ez óriási tévedés, ugyanis két külön ünnepnapról van szó.
Amiatt valóban megtévesztő lehet a két fogalom, hogy előbbit november 1-jén, míg a másikat november 2-án ünnepeljük, így sokan gondolhatják, hogy ugyanarról az ünnepről beszélünk.
Azért, hogy ezentúl ne kavarogjunk az ünnepnapokban, és pontosan tudjuk, mi a mindenszentek és mi a halottak napja, cikkünkben helyretesszük a meghatározásokat.
Milyen ünnep a mindenszentek?
A mindenszentek napján az üdvözült lelkekről emlékezik meg a katolikus egyház. Gyakori tévedés, hogy november 1-jét nevezik a halottak napjának, pedig ezen a napon a mindenszentek napját (lat. Festum omnium sanctorum) ünnepeljük.
A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. Mindenszentek napja a halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje.
Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, amikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére IV. Bonifác pápa felavatta a római Pantheon épületét. November első napja a megemlékezés napjaként a 8. században, 741-ben, III. Gergely idején jelent meg először. Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált.
Általános szokássá vált, hogy mindenszentek napján a hozzátartozók rendbe teszik halottaik sírját, melyet virágokkal díszítenek, és gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért.
A mindenszentek ünnepe a történelem folyamán szorosan összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel. Úgy hitték, az elmúlt évben meghalt emberek lelkei ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába.
Az ünnepen a lelkeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék számukra a vándorlást. A keresztény közösségek egyes településeken a pogány hagyományt követve, szintén ünnepeket rendeztek az elhunyt katolikus szentek tiszteletére. Így a pogány halottakra emlékező ünnep mindenszentek ünnepeként élt tovább.
Hogy mit is ünneplünk pontosan halottak napján?
A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. Az ünnepet minden évben november 2-án tartják, mely a naptárakban is szerepel.
Halottak napján szinte mindenki gyertyát, mécsest gyújt meghalt szeretteikre emlékezve, és a temetőkbe is nagyon sokan látogatnak ki, hogy virágot vigyenek a sírokra.
Egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza a halottak napi ünnepkör. A rómaiak őseiket és a csatározásokban elhunyt hőseiket istenekként tisztelték. Igaz, nem november elején, hanem február 22-én ülték meg a családok a caristiát, avagy a kölcsönös szeretet ünnepét, amelyek a halottakról is megemlékeztek, de egymást is megajándékozták, és inkább vidámsággal, mint mélabúval ünnepeltek.
A keresztény egyház hivatalosan 998-ban celebrálta először önálló ünnepként a halottak napját, de a liturgiákban már az időszámításunk szerinti 3. századtól megtalálhatók az ünnepre vonatkozó feljegyzések. Széles körben pedig a 11. századtól terjedt el a keresztény világban.
Forrás: nlcafe.hu
Nyitókép: fuziklac.wordpress.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
