Nem spórol minden minisztérium a fizetéseken, van, ahol 20 százalékkal nő a bérkeret Tokár Géza2025. 11. 04., k – 16:51
A költségvetés elfogadását követően több minisztérium és állami intézmény is – szembemenve a jelzett takarékoskodással – inkább többet költ az INESS szerint.
A Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézete (INESS), valamint a tanulmány részleteit közlő aktuality.sk weboldal összehasonlító táblázatban foglalta össze, melyik intézmény kényszerül a legnagyobb megszorításokra és hol várható a költségkeret emelése annak ellenére is, hogy a kormány a büdzsé elfogadása előtt még úgy gondolta, saját magán spórol.
Az INESS összegzése alapján a 38 állami intézményből 24 esetben várható béremelés és nem fagyasztják be az alkalmazottak járandóságait annak ellenére sem, hogy a megszorítások idején az állam kimondottan ezt ígérte.
Az összesített állami bérkeret 900 millió euróval nő jövőre, így eléri a 16 milliárd eurót. Fontos mellékkörülmény, hogy néhány esetben a béremelés költségeit a minisztériumok más jellegű kiadások leépítéséből fedezik, vagy a törvényi kötelezettségeiknek engedelmeskednek.
Öt kiemelt terület
Az összefoglalásban szereplő számok szerint néhány intézmény alkalmazottainak bérkerete kimondottan bőkezűnek számít. A változás egyik nagy nyertese a védelmi tárca, ahol 19,4 százalékkal nőnek a személyi kiadások egy év alatt. Csak kevéssel marad el az uniós helyreállítási tervvel foglalkozó kormánybiztos hivatalának büdzséje, ahol 17,3 százalékos lesz az emelkedés, de a Szlovák Tudományos Akadémia is számolhat 17 százaléknyi költségkeret-emeléssel.
Az első öt intézmény közé befért még a Legfelsőbb Bíróság vezetése (16,1 százalék), valamint az iskolaügyi tárca (14,4). Radovan Ďurana, az INESS elemzője az aktualne.sk portálnak kijelentette, hogy a számok legalábbis kontraproduktívak – főleg egy olyan időszakban, mikor az állam állítása szerint spórol.
Az indoklások változnak
A védelmi tárca bérkeretének emelését Ďurana szerint egyáltalán nem indokolták semmivel, kevésbé átlátható, miért fizet csaknem száz millió euróval többet személyi költségekre a minisztérium. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Michal Bachratý, a tárca szóvivője szerint a 2025-ös bérkeret továbbra is érvényben marad, miközben a költségvetésben elkülönített tételek másról árulkodnak.
Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási programokat koordináló miniszterelnök-helyettes 6,78 millió helyett 8 millió eurót költ majd személyi tételekre, az intézmény állítja, hogy a szakértői kapacitások bővítésére fordítják a rendkívüli kiadásokat. A hivatal ugyanakkor azt is kifejtette, nem a költségvetésből, hanem európai forrásokból gazdálkodik.
Az Akadémia nem válaszolt a weboldal kérdéseire, a Legfelsőbb Bíróság pedig a bírák törvényből kötelező fizetésemelésével indokolta a tétel megugrását. Hasonló módon törvény kötelezi az iskolaügyi tárcát is arra, hogy emelje a tanárok és főiskolai pedagógusok béreit – a hét százalékos fizetésemelés csaknem 298 millió eurójába kerül az államnak.
Kapcsolódó cikkünk
Függetlenül attól, hogy mi a véleménye az Orvosi Szakszervezeti Szövetség (LOZ) követeléseiről, Martin Vlachynský, a Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézetének (INESS) elemzője rossz lépésnek tartja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító jogszabály elfogadását. „A kormány legfeljebb egy kis időt nyert ezzel a szabadságjogok súlyos megsértése árán, és rontotta a szlovák piac hírnevét a leendő egészségügyi szakemberek, vagy azok szemében, akik azon gondolkodnak, hogy visszatérnek Szlovákiába” – mondta az elemző.
Az egészségügyi szakszervezetek követeléseit észszerűnek nevezte, de hozzátette, ezeket nem lenne szabad kikényszerítéssel elérni, és politikai követeléseket is lát közöttük – például a kórházak átalakítása elleni tiltakozást. Szerinte a bérkövetelések teljesíthetők, de csak más tételek rovására. „Az állami rendszer a bérautomata foglya lett, ami rendkívül hatástalan eszköz, mert nincs köze a gazdasági és költségvetési realitásokhoz. Az segítene, ha megszabadulna tőle az ország, mert a béreknek a munkavállalók és a munkaadók közötti megállapodáson kellene alapulniuk” – tette hozzá az elemző.
Vlachynský úgy véli, az orvosok egy része vissza fogja vonni a felmondását. „Egy részük a kórházakban fog dolgozni, kisebb részük a járóbeteg-ellátásba megy át, a többiek pedig elhagyják a rendszert. Hogy ők hányan lesznek, azt csak találgatni tudjuk” – mondta az elemző.
Több mint 3300 orvos mondott fel országszerte, hogy kifejezze elégedetlenségét az egészségügyben uralkodó helyzettel. A túlórák felmondását már megkezdték az orvosok. Ha a kormány teljesíti a követeléseiket, hajlandók visszavonni a felmondásukat. A felmondási idő december 31-én jár le.
A felmondások kapcsán kialakult helyzetre válaszul elfogadták a fekvőbeteg-ellátás elérhetőségét garantáló törvényt. A jogszabály kiterjeszti a vészhelyzet fogalmát arra az esetre, ha kritikusan elérhetetlenné válna az egészségügyi ellátás. A jogszabály kötelezi az egészségügyi dolgozókat, hogy ilyen helyzetben egészségügyi ellátást nyújtsanak. Az egészségügyi minisztérium és a LOZ is deklarálta, hogy a lehető leghamarabb szeretnének megállapodni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
