Az Európai Unió tagállamai összesen közel 1058 milliárd eurót, az unió GDP-jének 7,2 százalékát fordították egészségügyre 2015-ben. Magyarország az unió átlagánál kevesebbet, GDP-jének alig több mint 5 százalékát költötte az egészségügyi ellátásra – derül ki az Eurostat pénteken kiadott felméréséből. Hét ország van, amely ennél is kevesebbet költött GDP arányosan az egészségügyi ellátásra.
Az Európai Unió egészét tekintve az egészségügyre fordított, GDP-arányos költés a szociális védelem után (19,2 százalék) a közkiadások második legnagyobb tétele. Ezt az általános közszolgáltatások (6,2 százalék), majd az oktatás (4,9), a gazdasági ügyek (4,3), a közrend és a biztonság (1,8), a védelem (1,4), a szabadidő, kultúra és vallási felekezetek támogatása (1 százalék), a környezetvédelem (0,8), végül a lakhatás és a közösségi szolgáltatásokra fordított költségek (0,6) követik.
Az egészségügyi költésék legnagyobb részét olyan tételek adják ki, mint az orvosi termékek, készülékek és berendezések beszerzése, a járóbeteg-ellátás, a kórházi szolgáltatások, és a közegészségügyi szolgáltatások.
Magyarország keveset költ az egészségügyre
Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, az egészségügyre fordított állami kiadás Cipruson (2,6 százalék), Lettországban (3,8 százalék), Romániában (4,2 százalék), Görögországban (4,5 százalék), Luxemburgban (4,6 százalék) és Lengyelországban (4,7 százalék) és Magyarországon (5,3) volt a legkevesebb a vizsgált 2015-ös évben. Ezzel szemben Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,2 százalék), Ausztria és Hollandia (mindkettő 8 százalék) az unió átlagánál többet fordított az egészségügyre.
A kutatás kiértékelésében megjegyzik, hogy a rangsor egészen más, ha az egészségügyre költött összeg az egyes tagállamok lakosságszámával áll összehasonlításban. A vizsgált időszakban az egy személyre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban átlagosan 2000 eurót tettek ki.
Az egy főre jutó, 3000 eurót meghaladó, egészségügyre fordított tagállami kiadás Luxemburgban volt a legtöbb (4112 euró), majd a sorban Dánia (4094 euró), Hollandia (3194 euró), Svédország (3170 euró), Ausztria (3149 euró), Írország (3138 euró) és az Egyesült Királyság (3020 euró) következik. A lista másik végén Románia (340 euró), Bulgária (343 euró), Lettország (468 euró), Lengyelország (520 euró), Ciprus (532 euró) és Magyarország (592 euró) sorakozik.
Az államháztartás egészségügyi kiadásai az Unióban 2002 és 2015 között viszonylag egyenletesen nőttek: 2002-ben az összes kiadás 13,7 százalékát, 2009-ben a 14,7 százalékát és 2015-ben 15,2 százalékát tették ki. A GDP-hez viszonyított arányt tekintve 2009, a válság miatt egy kiugrás volt: míg 2002-ben a GDP 6,2 százalékát, 2015-ben pedig a GDP 7,2 százalékát tették ki az egészségügyi költések, 2009-ben a GDP 7,4 százaléka volt a kiadás (ez a nominális GDP csökkenése és nem az állami kiadások szokatlan növekedése miatt következett be).
Jobbik: Az Eurostat is kiállította Orbánék egészségügyi bizonyítványát
Az EU Statisztikai Hivatala szerint az egészségügyi kiadásokra fordított összegeket illetően Magyarország a többi uniós országhoz képesti rangsor hátsó végén kullog. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor egyike azon vezetőknek, akik a legjobban sajnálják a pénzt az egészségügytől, a betegektől, kórházaktól és az egészségügyi dolgozóktól – írja közleményében dr. Lukács László György a Jobbik országgyűlési képviselője.
A párt szerint Orbán Viktor nem sajnálja a pénzt szülőfalujának polgármesterétől, nyugdíjasverő tanácsadójától vagy sportbéli hóbortjaitól, de az egészségügytől igen.
A Jobbik ígérete szerint a 2018-as választási győzelme után két éven belül az uniós átlagra fogja emelni az egészségügyre fordított költéseket, hiszen – mint fogalmaznak – "a nép hangja és a magyar emberek érdeke ezt diktálja".
(Kuruc.info – MTI – Privátbankár nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »