1945. február 2-án, 38. életévében felség- és hazaárulás vádjával kivégezték Alfred Delp német jezsuita szerzetest, mivel kapcsolatban állt a nemzetiszocialista rezsimmel szemben álló Kreisaui körrel, amely a Hitler után lehetséges újrakezdés programjának szentelte magát – olvasható a Vigilia folyóirat közösségi oldalán február 3-án közzétett bejegyzésben.
Alfred Delp SJ emléke azóta is töretlenül él a Katolikus Egyházban. Ahogyan halálának évfordulóján Udo Bentz paderborni érsek kiemelte: Alfred Delp „a végsőkig kitartott amellett, hogy nem szabad teret nyernie az erőszaknak, a hazugságnak és a gyűlöletnek”.
Alfred Delp protestáns apa és katolikus anya gyermekeként 1907-ben született Mannheimban. Már fiatalon szívesen vett részt egyházi tevékenységekben, majd szülei tiltakozása ellenére az érettségi után nyomban felvételét kérte a jezsuita rendbe, ahol Karl Rahner is első tanárai közé tartozott.
Mivel a nemzetiszocialisták nem hagyták jóvá, hogy doktori tanulmányokat végezzen Münchenben, csatlakozott a rezsimmel szemben kritikus jezsuita Stimmen der Zeit folyóirat szerkesztőségéhez. Prédikációiban szolidaritásra intett, és egy humánus társadalom körvonalait igyekezett megrajzolni, élesen bírálva az önelégült és elpolgáriasodott egyházat. Meggyőződéssel vallotta, hogy „senki nem fog hinni az üdvösségről és az Üdvözítőről szóló üzenetben, amíg vérre menően össze nem törjük magunkat a fizikai, pszichés, társadalmi, gazdasági, erkölcsi vagy bármely más szempontból beteg emberek szolgálatában. Azon, hogy vissza kell térnünk a diakóniához, azt értem, hogy
Augustin Rösch tartományfőnök közvetítésével Alfred Delp SJ kapcsolatba került a Kreisaui körrel, s bár a történészek körében vitatott, hogy mekkora hatása volt a csoportban, valószínűnek tűnik, hogy inkább elvi állásfoglalásokra törekedett, mintsem konkrét politikai és társadalmi programok kidolgozásában vett volna részt. Miután meghiúsult Claus Schenk von Stauffenberg Hitler ellen tervezett merénylete, Alfred Delp is a Gestapo figyelmének fókuszába került, mivel von Stauffenberg feljegyzéseiben ráakadtak a nevére.
1945 januárjában kezdődött meg a pere, de kezdettől fogva tudta, hogy mi vár rá: „már az első kérdéseknél éreztem, hogy ki akarják oltani az életemet; már minden készen volt, amikor az egész elkezdődött”.
Január 11-én kihirdették a halálos ítéletet. Az ezt követő hetekben megbilincselt kézzel még leveleket, elmélkedéseket és egyéb szöveget írt. Karl Rahner maga is sokszor felidézte, hogy egykori tanítványa megbilincselt kézzel még a jezsuita rend melletti teljes elköteleződésének dokumentumát és hitvallását is aláírta. Amikor a bitófához vezették, állítólag azt mondta a börtönlelkésznek: „Fél óra múlva többet fogok tudni, mint ön.”
Forrás: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Fotó: jesuiten.org, Jesuits of Canada and the United States/Facebook
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
