Nem minden háromévesnek kell majd óvodába mennie? Enyhítene a minisztérium a kötelező óvodalátogatás szabályain Török Máté2025. 05. 21., sze – 19:51
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter lazítana tervén, melynek értelmében már hároméves kortól kötelező lesz az óvodalátogatás. A korhatár nem változna, de úgy fest, otthon is biztosíthatják majd a szülők az óvodai nevelést.
Az oktatási miniszter szerdai sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a szülők kötelesek lesznek biztosítani gyermekük számára az óvodai nevelést, de ezt akár otthon is megtehetik, külön engedélykérés nélkül.
Feltételként azonban legalább középfokú végzettség lehet szükséges; ennek hiányában kötelezően óvodába kell íratni a gyereket.
„Továbbra is fenn kívánjuk tartani a szülők vagy törvényes képviselők kötelezettségét arra, hogy felkészítsék a gyerekeket a formális oktatásra. Ha ezt képesek otthon megvalósítani, akkor tegyék meg már hároméves kortól.
De ha erre nem képesek – amit a törvény is pontosan meghatároz majd, például ha még középfokú végzettségük sincs –, akkor ezt az óvodában kell biztosítaniuk”
– részletezte Drucker, valamint ismételten hangsúlyozta: ma már a hároméves gyerekek háromnegyede jár óvodába, így semmi megrendítő nincs a minisztérium elképzelésében.
A tárcavezető április végén jelentette be, 2027 szeptemberétől minden 4 éves gyermek számára kötelező lesz az óvodai nevelés, 2028 szeptemberétől pedig már minden 3 éves gyermek számára is.
A lépés abból a szempontból teljesen érthető, hogy a szociális és családi háttér mennyire befolyásolja a gyerekek későbbi sikerességét az életben. A kötelező és intézményes fejlesztés ezt hivatott tehát kiküszöbölni. Kétségek a megvalósíthatóságával kapcsolatban merülnek fel, hiszen nyilvánvaló, hogy több óvodai férőhelyre és több pedagógusra van szükség a kivitelezéshez. Vagyis az „enyhítés” az erre a problémára adott reakcióként is értelmezhető – sok szülő dönthet amellett, hogy otthon képezi gyerekét, ezzel pedig az óvodai hálózatot tehermentesíti.
Kapcsolódó cikkünk
2027 szeptemberétől minden 4 éves gyermek számára kötelező lesz az óvodai nevelés, 2028 szeptemberétől pedig már minden 3 éves gyermek számára is, jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter. A változás hangoztatott célja, hogy minden szlovákiai gyermek számára egyenlő esélyeket biztosítson a minőségi oktatáshoz és a sikeres élethez.
Drucker az idei négy nagy prioritás közé sorolta januárban, hogy a gyermekek kötelező óvodai beíratását levigyék hároméves korra. Úgy tűnik viszont, hogy a tárcának be kellett látnia, nem ugorhatnak fejest az átalakításba:
két év múlva a négyévesek beíratása válik kötelezővé az óvodába, majd egy évvel később a hároméveseké.
Ahhoz, hogy tényleg megvalósítható legyen a terv, az oktatási intézmények kapacitásának bővítése elengedhetetlen. Mint azt a tárcavezető elmondta, a helyreállítási alapból finanszírozzák ezt.
A minisztérium közleménye szerint az óvodai beruházások értéke közel 180 millió eurót tesz ki. Eddig több mint 8100 új óvodai férőhely létrehozását támogatták.
Több pedagógus kell, de hogyan?
Adja magát a kérdés, hogy hogyan garantálják az általános létszám növeléssel járó nagyobb pedagógusigényt. Mert logikus, hogy több gyerekhez és több óvodához több óvodapedagógusra is szükség van.
Drucker állítása szerint nagyjából 1000 új pedagógus kell majd.
Ennek ellenére a tárcavezető nem aggódik. Három pontban foglalta össze, hogy szeretnék biztosítani az óvodapedagógusok számát:
BéremelésÖsztöndíjak a hiányszakmák képzéséreSzakközépiskolai oktatás
Ahogy arról korábban is beszámoltunk – az oktatási szakszervezet nyomásának köszönhetően is – 2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik, majd januárban további 7%-os emelés jön.
Kapcsolódó cikkünk
Az oktatási minisztérium és a szakszervezet hivatalosan is megállapodott a fizetésemelésről. Az iskolai alkalmazottak bérét szeptembertől megemelik, januártól pedig újabb emelés várható. Az írásos egyezség nem váratlan, szóban már korábban megegyeztek a felek, most viszont az oktatási szakszervezet elnöke a sztrájkkészültség végét is bejelentette.
A Pavel Ondek vezette oktatási szakszervezet és a Tomáš Drucker vezette oktatási tárca közös memorandumot írt alá szerdán, amelyben rögzítették:
2025. szeptember 1-jétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak fizetése 7%-kal emelkedik.2026. január 1-jétől további 7%-os emelés jön.2027 szeptemberétől a pedagógusok és szakmai alkalmazottak a teljesítményük alapján kaphatnak plusz juttatást.2028-tól léphet életbe a béremelést szabályozó automatikus rendszer, amelynek részletein még dolgoznak.
A memorandumban foglaltak értelmében a minisztérium előkészíti a szükséges jogszabályi reformokat, hogy a béremelés finanszírozásának rendszere fenntartható legyen. Az erre irányuló javaslatot 2026 végéig kell kidolgozniuk.
Valójában ez tenné lehetővé a bérnövekedést szabályozó mechanizmus bevezetését, amelyhez ragaszkodik a szakszervezet. Ondek hangsúlyozta: a cél, hogy átláthatóvá tegyék, mire számíthatnak a tanárok karrierjük során.
Bár a határidőt a rendszer kidolgozására rögzítették, a részletek még korántsem világosak. A szakszervezet saját javaslatot dolgozott ki, de a minisztérium még mérlegeli a lehetőségeket.
Azt azonban most már leszögezte Drucker, hogy van hajlandóság a tárca részéről is valamilyen automatikus béremelkedést lehetővé tevő mechanizmus elindítására a jövőben.
„A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a béremelés csak a költségvetési források hatékonyabb felhasználása mellett valósítható meg. Ezért a memorandum a finanszírozás racionalizálására és a bérezési struktúra átalakítására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is támaszkodik” – írta sajtóközleményében a minisztérium. Ezzel összefügg, hogy a felek a regionális oktatás kiadásainak felülvizsgálatáról is megállapodtak.
A 7 ugyan nem 10, de sztrájk nem lesz
Az oktatási szakszervezet korábban 10 százalékos béremelést követelt. Ezt ugyan nem sikerült elérni, de már a szóbeli megállapodáskor sem volt elégedetlen Ondek.
Nem jó, de nem is tragikus
– nyilatkozta akkor lapunknak a szakszervezet elnöke, mikor a kompromisszum körvonalazódott. Akkor azonban a sztrájkkészültséget még fenntartották.
Most viszont komoly előrelépést értek el abban, hogy ne csak egyszeri emeléssel próbálják kezelni a tanári fizetések problémáját, így nem volt okuk panaszra az egyezség kapcsán. Ondek tehát azt is bejelentette:
A sztrájkkészültségnek ezzel vége.
Ha a minisztérium nem terjeszti be a törvényhozási eljárásba a megállapodásban foglaltakat április 30-ig, akkor a szakszervezet eláll a memorandumtól, és újra sztrájkkészültséget hirdethet. Ez azonban meglepő, sőt, még Ondek szerint is irreális forgatókönyv lenne.
A tárca tehát most abban bízik, hogy a béremelés kellő mértékben motiválja majd az embereket, és így többen pályáznak majd óvodai pozíciókra is. Hogy mindezt kontextusba helyezzük:
szeptembertől egy kezdő tanár fizetése nagyjából 80 euróval lesz több.
Ez ugyan nem túl nagy összeg, de érdemes figyelembe venni, hogy először két, majd három év múlva bővül nagymértékben az óvodások létszáma, addigra pedig további juttatásokat ígér a minisztérium. Elméletileg 2028-tól már életbe lép a béremelést szabályozó automatikus rendszer is.
Egyértelmű tehát, hogy az anyagiakat motivációs eszközként használják a kérdésben – ebbe a koncepcióba pedig az ösztöndíj-lehetőségek bővítése is beleillik.
A harmadik felvetés pedig azt jelenti, hogy a pedagógiai szakközépiskolák végzősei is bevethetőek lennének óvodapedagógusként.
Ez azonban magyar vonatkozásban nem sokat ígér, legalábbis a pedagógusok létszámát illetően.
Losoncon és Szencen működik egy-egy pedagógiai szakközép ugyan, de a végzőseik száma aránylag alacsony, vagyis nem feltétlenül fedi le a minisztérium tervének köszönhető szükségletet.
Hozzá kell tenni, egyetemi szinten Nyitrán és Komáromban lehetőség van magyar nyelven óvodapedagógusi végzettséget szerezni. Valójában tehát nem csupán az említett két középiskolának kell kinevelnie a szükséges munkaerőt.
De miért teszik kötelezővé az óvodalátogatást a kicsiknek?
A szociális és családi háttér jelentős mértékben befolyásolja, hogy a tanulók sikeresek lesznek-e az életben. A minisztérium éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy ha kötelezővé teszik a korai fejlesztést az óvodákban, akkor ez az aránytalanság könnyebben orvosolható.
„A minőségi oktatás korai életkortól a leghatékonyabb eszköz, amellyel biztosíthatjuk, hogy minden gyermek esélyt kapjon egy jó kezdésre. Ezért korábban kell közbelépnünk – még az alapiskola megkezdése előtt” – magyarázta az oktatási miniszter, hangsúlyozva azt is, hogy a háromévesekkel való szisztematikus munka fejleszti a nyelvi, a kognitív és emocionális készségeket.
Lényegében a legtöbb család számára ez nem jelent majd radikális változást, hiszen már most is a háromévesek több mint a háromnegyede jár óvodába. Éppen azoknak a gyerekeknek hiányzik gyakran a korai nevelés, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
A munka-, szociális és családügyi minisztériummal együttműködésben készül az a változás is, hogy a bölcsődék az oktatási tárca hatáskörébe essenek, így egységes rendszer jöhessen létre a gyermekek ellátására és nevelésére már a legkisebb kortól kezdve. A hosszú távú cél, hogy 2033-ra kétéves korától minden gyerek óvodába járjon, akárcsak több uniós országban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
