A tervek szerint 2023 őszén döntött volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) arról, hogy hol rendezik meg a 2030-as téli olimpiai játékokat. Két pályázat volt versenyben, az amerikai Salt Lake City és a japán Szapporo. Legalábbis e két korábbi rendező közül kellett volna a bizottságnak választania… De nem fog. Majd jövőre, talán.
Kell egyáltalán olimpia? Kell-e a világnak ez az egyre monumentálisabb show, ami a legkevésbé szól a sportról? Az olimpiai játékok a nyugati világ „játszótere”, és nehéz elképzelni, hogy valaki más kezébe kerülhet az irányítás. Kína, Japán, valamint Dél-Korea gyűjtögetheti az érmeket, gigacégeik odaállhatnak a nagy és szép ügy mellé, amit az olimpia állítólag képvisel – hogy pontosan mi lehet ez napjainkban, egyre nehezebb meghatározni –, de mikor veszik át a hatalmat és az irányítást az olimpia, a NOB, illetve a „szellemisége” felett? Gondolnak-e erre egyáltalán, érdekli őket?
Azt hiszem, felesleges ezt magyarázni, szépítgetni, mindenki érti, ha érteni akarja. A nyugati világ talált magának egy felületet, ahol lehet parádézni, tetszelegni, mindenki fényesebbnek tüntetheti fel önmagát, mint amilyen valójában. És mindig hozzá lehet tenni: ez csak sport, ne lássunk bele többet!
Városok helyett országok
Az olimpiai eszme azonban ténylegesen megkopott az évtizedek folyamán. Ahogy egyre jobban haladt a szórakoztatás, a látványossággá válás útján, úgy vált egyre költségesebbé. A NOB abban hisz, persze a szavak szintjén, hogy minél szélesebbre kell tárni a kapukat, vagyis bárki rendezhet olimpiát, csak pályázni kell. Az utóbbi években másról sem szólt a kommunikációja, mint a költségcsökkentésről, a hatékonyságról, a fenntarthatóságról. Ez akár azt is jelenthette volna, hogy olyan városok (országok) is megkaphatják a rendezés jogát, amelyeknek korábban esélyük sem lett volna.
De nem ez történt, lassan pályázók sem akadnak. A NOB 2015-ben került kínos helyzetbe, amikor a 2022-es téli olimpiai játékok rendezőjéről döntöttek. Négy város visszalépett, köztük a két nagy favorit, Oslo és Stockholm, végül Peking és Almati közül választottak.
Ezt követte a nagy ébredés: már nem egy városban és annak közvetlen környékében kell gondolkodni egy-egy pályázat esetén, hanem nagyobb régiókban, vagy egy egész országban. A 2024-es játékokra Budapest úgy kandidált volna, hogy a szlalom kajak-kenu „otthonaként” a szlovákiai Dunacsún is része lett volna. Csakhogy Budapest visszalépett, a NOB pedig gyorsan odaítélte a 2024-es olimpiát Párizsnak, a 2028-ast pedig Los Angelesnek.
A 2026-os téli olimpiai játékokra két pályázat érkezett. Stockholm-Åre élt a NOB kínálta lehetőséggel, és olyan pályázattal állt elő, amely túlnyúlt a határokon. A lettországi Siguldában rendezték volna a bob, a szánkó és a szkeleton versenyszámait.
Helyette a tokiói olimpia megnyitója előtt két nappal, 2021. július 21-én a NOB bejelentette, hogy az ausztrál város, Brisbane kapta meg a 2032-es nyári játékok rendezési jogát, miközben napokkal előtte a portálok épp arról cikkeztek, hogy mely országok, városok kacérkodnak a pályázás gondolatával. Volt is nagy felháborodás, az üzlet azonban megköttetett.
A NOB papolt, de mi változott?
Peking, Párizs, Milánó, Los Angeles, Brisbane, Kína, Franciaország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália. A világ leghatalmasabbjai, a régi, biztos befutók. A 2030-as téli olimpiai játékok esetében viszont már a legnagyobbak kedve is lelohadt.
A havas sportokat pedig a Pireneusokba, részben a spanyol, részben a francia, részben pedig az andorrai oldalra. Hivatalos pályázat nem kerekedett belőle, ellenben Vancouver komoly szándékkal vágott neki a 2030-as kandidálásnak. A kanadai város 2010-ben adott otthont a játékoknak, de tavaly októberben Brit Kolumbia tartomány jelezte, nem vállal garanciát az olimpia megrendezésére. Ha pedig nincs pénz, olimpia sem lesz.
Szapporo hivatalosan nem lépett vissza, de a Japán Olimpiai Bizottság és a város tisztviselői közölték, hogy a 2021-es tokiói játékok vesztegetési botrányai miatt átgondolják a pályázatot.
A felmérések szerint a város lakóinak kétharmada az ötkarikás játékok ellen voksolna, és tegyük hozzá, a tokiói olimpia is veszteségesnek bizonyult a világjárvány miatt. Mindenesetre az 1972-es téli olimpiai játékok japán házigazdája jelenleg a legesélyesebb jelölt, mert az amerikai Salt Lake City inkább 2034-ben rendezne olimpiát. A NOB végül 2022 de-cemberében úgy határozott, hogy a 2023 szeptemberében esedékes mumbai kongresszuson nem hirdetnek győztest, hanem 2024-re halasztják annak kihirdetését.
Ebből sokan arra következtetnek, hogy a NOB célzott párbeszéd keretében akarja kijelölni a 2030-as téli olimpia házigazdáját, ahogy tette azt a 2032-es játékok esetében is.
Ami biztos, a 21. században még nem fordult elő, hogy a NOB elnapolja egy olimpia helyszíne kijelölési folyamatának a lezárását. A legújabb hír a 2030-as olimpiával kapcsolatban, amelyet vélhetően február 8-tól 24-ig rendeznének meg, hogy a svájci Valais kanton (Sion és környéke), a franciaországi Chamonix és az olaszországi Aosta-völgy közösen pályáznának.
Megjelent a MAGYAR7 negyedik számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
